1%

A mindennapi iskolai életben elkerülhetetlenül előfordulnak konfliktusok. Legegyszerűbb lenne ezeket elkerülni, de néha a diákok vagy tanárok, illetve az iskolavezetés érdekei keresztezik egymást.

Meg kell tanulni a pedagógusoknak a konfliktusokat kezelni, és ezeket a technikákat a diákoknak is meg kell tanítaniuk.

Leggyakrabban a diákok közti nézeteltérés, vagy diák és tanár konfliktusa kerül az igazgató elé. A legtöbb esetben segít a megoldásában egy őszinte beszélgetés, ahol megmarad mindkét fél számára a tisztességes visszavonulás lehetősége.

Ha sehogy sem sikerül rendezni a konfliktust, akkor a diák a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, hogy tolmácsolja a problémáját az iskolavezetésnek, vagy a nevelőtestületnek.

A diákönkormányzat akkor sem tagadhatja meg a tanuló érdekvédelmét, ha nem ért egyet a tanuló magatartásával.

A tanuló, a szülő, a diákönkormányzat az iskola döntése vagy intézkedése ellen eljárást indíthat.

A jogorvoslati eljárást megindító kérelemnek két fajtáját különbözteti meg a közoktatási törvény 83. § (3) bekezdése.

• Ha az érintett úgy gondolja, hogy egyéni érdeksérelem érte, akkor felülbírálati kérelmet nyújthat be.
• Ha jogszabálysértésre hivatkozik, akkor törvényességi kérelemmel élhet.

A felülbírálati kérelmet az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestületből választott legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeként:

• A felülbírálati kérelmet az iskolaszék, vagy a bizottság elutasítja.
• A döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja.
• A hozott döntést megsemmisíti, a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja.

A törvényességi kérelmekről, továbbá a tanulói jogviszonnyal és tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatosan benyújtott kérelmekről a fenntartó képviselője, önkormányzati iskola esetén a jegyző hoz másodfokú döntést.

• Külön szabályozott eljárás az iskolai fegyelmi büntetés elleni jogorvoslat. A közoktatási törvény 83. § (4) bekezdése értelmében a tanulók fegyelmi büntetéséről hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezést a fenntartónak kell benyújtani.
• A tanulói jogviszony alapján a tanulónak joga, hogy "tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatokat tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon". (Közoktatási törvény 11. § (1) g pontja) Ha nem kap, akkor törvényességi kérelemmel élhet.
• A diákönkormányzat a diákokat érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet. (Közoktatási törvény 83. § (8)) Ebből következik, hogy jogorvoslati ügyekben indítványt nyújthat be az igazgatónak vagy az iskolaszéknek vagy az iskolafenntartónak, a javaslatát 30 napon belül kötelesek elbírálni.
• A diákönkormányzat saját jogú jogorvoslati eszköze, hogy 15 napon belül az iskolafenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, ha a diákönkormányzat jogait megsértették. (Közoktatási törvény 84. § (2)-(3))
  A fenntartó ezt köteles elbírálni, s a döntése ellen bírósági pert is lehet kezdeményezni. (Kivétel, ha a döntést a képviselőtestület hozta, mert akkor csak törvényességi ellenőrzés kezdeményezhető a közigazgatási hivatalnál.)
• Az 1997. évi I. törvény értelmében panaszt lehet benyújtani, olyan sérelem esetén, ami nem tartozik más jogilag szabályozott eljárásra.
  A tanulói panasz az igazgatóhoz vagy az iskola más, döntésre jogosult szervéhez, tisztségviselőjéhez vagy pedagógusához benyújtott kérelem jog- vagy érdeksérelemre hivatkozással. Például kollektív érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem az iskolavezetés valamilyen intézkedése vagy annak elmulasztása miatt. Ebbe a kategóriába tartozik a közérdekű bejelentés és a javaslat is. Az elbírálására az intézmény vezetője köteles 30 napon belül.
• Legalább évente egyszer minden iskolában diákközgyűlést kell tartani. Ennek feladata a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. (Közoktatási törvény 63. § (7))
  A diákközgyűlés alkalmas az egyéni panaszok felvetésére is, de a diákönkormányzat számára is jó alkalom a diákjogokkal kapcsolatos problémák megbeszélésére, közös megoldási lehetőségek keresésére, amelyek az iskolavezetésnek és a diákoknak egyaránt megfelelnek.
  Jogorvoslati kérelmet a tanuló, a tanuló törvényes képviselője, a tanuló képviseletében, illetve saját jogán a diákönkormányzat, a tanuló képviseletében vagy saját jogán az iskolában működő társadalmi szervezet nyújthat be. (17)