On-line plusz

Hozzászólás a cikkhez

Egy múló esztendő utolsó estéjéhez érkeztünk. Ha most gondolatban visszatekintünk a mögöttünk lévő év vidám és szomorú eseményeire, bizonyára eszünkbe jutnak mulasztásaink is, melyeket már nem tehetünk jóvá. Pedig Pál apostol világosan és érthetően hirdeti egyéni felelősségünket elrontott dolgainkkal, mulasztásainkkal kapcsolatban: „Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.” (2Kor 5,10)

Itt nem egy kérés hangzik felénk, hanem egy parancs. Meg kell jelennünk, akár akarjuk, akár nem. Egyetlen földi halandó sem kivétel. Mivel kétféle cselekedetről van szó, a jutalom is kétféle lesz. Isten egy egész évet bocsátott rendelkezésünkre, azzal az elvárással, hogy a jót cselekedjük s ne a rosszat. Ezért ezen az év végi estén senki sem állhat meg Isten előtt azzal a magabiztos kijelentéssel, hogy ő egész éven át csak a jót cselekedte. Aki ilyen módon akar Isten elé állni, az önmagát csalja meg, mivel Istent nem csaphatja be.

A hívő ember is vétkezik, mert két természet van benne, a régi és az új. Ezért a jó cselekedetek mellett óhatatlanul elkövet rosszakat is. De ha bűnbánat van a szívében, akkor naponta megtapasztalja Isten bűnbocsátó kegyelmét is. Ha rosszat cselekedett is, örökre eltörli azt Jézus vére. Ezért a megbánt és megvallott rossz cselekedetek az ítélet nagy napján már szóba sem jöhetnek. Ám akik Krisztus nélkül töltötték az elmúlt esztendőt, azok hiába hozakodnak majd elő jó cselekedeteikkel. Jézus, az ítélő Bíró el fogja marasztalni őket amiatt, hogy egész éven át nem tőle kértek segítséget és vezetést. Hiszen világosan jelentette ki övéi előtt: „Nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” (Jn 15,5)

Az ítélő Bíró tehát kétféle cselekedet alapján ad majd jutalmat: a jóért üdvösséget, a rosszért kárhozatot. Egy dologról azonban ne feledkezzünk meg. Arról, hogy valamennyien halandók vagyunk. Ezért Isten nemcsak év végén, hanem év közben is elszámoltathat minket. Emiatt nagyon bölcsen kell kihasználnunk a ránk bízott kegyelmi időt, okosan töltve azt, Istennek tetsző cselekedetekkel. Halálunk után már nem lesz lehetőségünk erre.

Urunk kegyelméből holnap már egy új esztendő első napjára ébredünk. Sok testvérünk és barátunk sajnos már nem élhette meg az év végi estét. Ők már kiléptek az idő világából az időtlenség világába. Adjunk értük hálát Istennek. Mi pedig az Úrban bízó reménységgel induljunk egy újabb, még ismeretlen év felé, mennyei Atyánk szívére és kezére bízva gyenge, törékeny életünket. Hogy Szentlelke segítségével megérkezhessünk ne csak az új évbe, de abba a dicsőséges hazába is, amelybe lelkünk vágyakozik.

Így adjon a mi Urunk hazánk és egyházunk népének kegyelemben gazdag, békés, boldog új esztendőt.

Pecznyík Pál

::Nyomtatható változat::