Befejezés
Hazájának, egyházának, a magyar tudomány- és irodalomnak szentelt munkásságát embertársai méltánylása és Isten áldása kisérte.
A közelismerés hálája nyilvánult azon szép ünnepen, melyet egyházhívei lelkészi műkődésének huszonötödik évfordulóján rendeztek 1862-ben, úgyszintén abban, hogy az orosházi kerület képviselőjének választotta. A Magyar Tud. Akademia tiszteletbeli tagsággal, a jénai egyetem theologiai doctori címmel tisztelte meg. Ő felsége királyi tanácsosi címmel, s a Lipót-rendjellel tűntette ki.
Embertársai szeretetének, tiszteletének ezt a nyilvánulását Isten áldása koronázta, kinek jósága hű nővel, szerető gyermekekkel áldotta meg. Megérte azt, hogy négy fiának (Székács Gyula, atyja életében meghalt.
Székács István, jószágigazgató.
Dr. Székács Ferenc, kuriai biró és jogtudományi iró. Dr. Székács Béla közkórházi főorvos.) mindegyike derék polgára lett a hazának, hasznos, munkás tagja a társadalomnak, két leánya (Irma, Dr. Kiss János máv. főfelügyelő neje.
Etelka, Győry Vilmos orosházi, ipa halála után budapesti, ág. ev. lelkész özvegye.) pedig szerető férj oldalán teljesíté hitvesi, anyai szent kötelességét.
Gyermekei boldogságában gyönyörködve, Istenbe vetett bizalommal, megelégedéssel töltött élete alkonyát legidősebb, Gyula nevű fiának a halála zavarta meg. - Nagyon fájt, sajgott a seb, még tetézte a fájdalmat az is, hogy kereskedelmi pályán levő fia a messze idegenben Angliában halt el, de ő, ki életében annyi könnyet fölszárított, Isten másíthatatlan rendelésében most is megnyugodott. Mindazonáltal nyilván ez a lelki fájdalom is sietteté halálát. Mert bár rendes életmódja miatt egész életében alig volt beteg, 1876-ban kezdte érezni ereje hanyatlását s a confirmatiónak május 15-én tartott, minden évben oly magasztos ünnepe után a betegség ágyba döntötte s julius 29-én kilehelte nemes lelkét.
Szakadatlan munkában töltött élet után mély fájdalom, igaz részvét kisérték aug. 1-én az örök nyugalom helyére, a kerepesi-úti temetőbe. Sírjára egy orosházi ember kegyeletes gondoskodása egy kendő orosházi földet is borított, hogy édesebb legyen a pihenés a szülő falú hantjai alatt.
|