Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical egyik betétdalának a címben olvasható refrénjét juttatta eszembe Gary Chapman Szólóban című könyve. Szerelmes dalok, versek örök kérdése ez. S bizony sokszor tapasztaljuk, hogy nem is olyan egyszerű választ adni rá.

Van, aki érti, van, aki nem, hogy megszerettük őt, és fontos a számunkra. A meg nem értés pedig rossz, nehéz mindkét félnek. Fájdalmas annak, aki adni szeretett volna magából, lelke melegéből, törődéséből, és keserves annak, aki nem veszi ezt észre, és magányosan, elszigetelten él a szeretetre való fogékonyság híján. Ma, amikor annyiféle képzésen és tanfolyamon vehetünk részt, hogy szinte fel sem kapjuk már a fejünket egy-egy új lehetőség láttán, döbbenetes felismerés volt a számomra, hogy milyen keveset foglalkozunk életünk közepének, vagyis a kapcsolatainknak a fejlesztésével.

Gary Chapmannek a szeretetnyelvekről szóló legújabb könyve éppen ezen a területen siet a segítségünkre. Az ötféle mód, ahogyan kifejezzük vagy be tudjuk fogadni a szeretetet, elsajátítható (éppúgy, mint bármely más nyelv), és gazdagabbá, érthetőbbé teszi kommunikációnkat. A szerző sok „nyelvi” félreértést tisztáz, és gyakorlati tanácsokkal teszi szemléletessé tapasztalatait a tanulni vágyók számára.

Chapman könyveiben fontos érték a könnyen érthető szóhasználat és fogalmazásmód. Egyszerű, megvalósítható tanácsokkal indít útnak egy-egy új érzelmi nyelvterület felfedezésére, így segítve emberi kapcsolataink szeretetteljesebbé válását. Mivel e sorok írója is sokat épült a kötet tanulságaiból, örömmel ajánlja mindazoknak – a cím ellenére nem csak egyedülállóknak! –, akik érzik, hogy milyen fontos szeretetet adni és kapni.

F. T.

::Nyomtatható változat::