Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Ki kellene tapétázni a nagyszobát, a négy és félszer öt húszas alapterületű nappalit. Bár banális élethelyzet, simán elvérzik rajta manapság egy átlagos magyar nyolcadikos: nem tudja megmondani, mennyi tapétát kell vásárolni! S nem az a problémája, hogy nem ismeri, mennyi a magyar szabvány szerinti belmagasság… A téglatest felszínének számítására bemagolt képletet képtelen a szobára vonatkoztatni, elgondolni, hogy a felszín most „belszín”, a téglatestnek csupán a másik „oldalát” kell szemlélni, tekintettel persze a padlóra meg a mennyezetre. Ahogy gondot okoz a pizza igazságos elosztása is a testvérek között – a számtanpélda szintjén legalábbis –, mert a mai magyar iskolás nem látja a pizzában a kört, s a területének kiszámítására ugyancsak jól elsajátított képletet.

Megannyi példa felhozható, a PISA-felmérések pedig igazolják: a magyar átlaggyerekek alig-alig tudják elvonatkoztatni megszerzett tudásukat a tanórák miliőjétől. Kutatások igazolják, hogy nem a lexikális tudás hiányzik, sokkal inkább a gyerekeknek az a készsége, hogy a megszerzett tudást képesek legyenek használni az életben…

Többéves pedagógiai fejlesztőmunkáról adhatnak már számot a hazai közoktatás szervezői, melyhez a kezdő lendületet valóban az OECD-országok körében rendszeresített szövegértési és matematikai felmérésekben való dicstelen szereplésünk adta. 2004-ben hirdették meg a Nemzeti fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 3.1-es intézkedése részeként a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) megalapítása a kompetencialapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében című pályázatot, majd 2006-ban újabb 359 intézmény kapott lehetőséget az új módszerek és a programcsomagok alkalmazására, illetve további tökéletesítésére.

Ezúttal nem a tartalom, a tananyag reformjáról van szó: a kifejlesztett és a pályázatba bekapcsolódó iskolák általi javításra váró programcsomag a tanulási folyamatot újítja meg. A képességek – a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő – fejlesztése, aktív közreműködésük megnyerése, az élményszerű tanulás meghonosítása a feladat. Búcsú a poroszos rendtől, a frontális osztálymunkától… A kompetenciaalapú oktatás alapvetően változtatja meg a tanári feladatokat, kimozdítja ugyanis a pedagógust az egyedüli tudásközvetítő szerepköréből. Már nem az „arccal a tábla felé” a kizárólag helyes magatartás az osztályteremben, helyébe a csoportmunka, a problémamegoldó kutatómunka kerül, korunk összes technikai vívmányának rendszerbe állításával. A tanár ezt szervezi, irányítja, segíti, s az erre való felkészülés jóval több idejébe kerül, mint a tavalyi óravázlat felfrissítése.

A kompetenciaalapú oktatás meghonosításáról szóló projekt módszertani megújulást jelent, azt a lehetőséget, hogy a mai iskolások eszközt kapjanak a kezükbe az élethosszig tartó tanuláshoz. A tanulásnak ugyanis nem az új ismeretek elsajátítása a lényege, sokkal inkább a személyiség sokoldalú kibontakoztatása. Minden gyerek más utat jár be közben, ehhez kell optimális feltételeket biztosítani, az éppen neki szükséges segítséget megadni – fejleszteni a kulcskompetenciákat: szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, szociális készségek, az életpálya-építés kompetenciái.

A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban január 23-án tartották a Lépcső a jövőbe című projekt zárókonferenciáját. Az eredményekről és a további teendőkről számot adó esemény egyik előadója dr. Farkasné Juhász Krisztina, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. hálózatkoordinátora volt, akit előadása után kérdeztünk.

– Magyarországon már igen sok reformkísérletet „hárítottak el” az iskolák az elmúlt évtizedek alatt. Ezúttal milyen intézkedésekkel érhető el, hogy a jelenleg zajló megújulás áthassa az oktatási intézmények mindegyikét?

– Szerencsésen találkozott a hazai szakemberek elgondolása az európai uniós elvárásokkal. Nem lesz félbeszakítható ez a munka, hiszen uniós pályázatokat használtak fel arra, hogy megismertessék és elterjesszék ezt a fajta oktatást, mely összhangban van a lisszaboni elvekkel is. Törvény is van már rá: december 31-ig be kell építeni a pedagógiai programba, hogy milyen kompetenciafejlesztésben kíván részt venni az adott iskola, milyen módszertani megújítást tervez.

A program 2003-ban még csak a terv szintjén létezett, de 2005-től a gyakorlatban terjed. Jelenleg több mint hatszáz helyen – óvodától a középiskolákig – ismerik és használják a kompetenciaalapú programcsomagokat; ez a közoktatási intézmények tíz százalékát teszi ki, de elképzelésünk szerint a jó tapasztalatok alapján ez a fajta oktatás terjedni fog. Az EU-s pályázatoknak az első szakasza zárult le, de az Új Magyarország fejlesztési terv újabb lehetőségeket tartalmaz, különösen a Társadalmi Megújulás Programban megtalálhatók azok az elemek, amelyek erősítik és terjesztik a kompetenciaalapú oktatást.

A Magyarországi Evangélikus Egyház középiskolái közül négyben kezdődött meg a programcsomagok alkalmazása. Az Aszódi Petőfi Gimnázium és Kollégium, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, valamint az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium a pályázat előkészítése során még külön-külön látott munkához, de együttműködésüket hamar szorosra fűzte az azonos feladat. Az elnyert uniós támogatás révén multimédiás számítógépekhez, projektorokhoz, interaktív táblákhoz, laptopokhoz jutottak az iskolák, lehetőség nyílt a projektbe bekapcsolódó pedagógusok továbbképzésére és díjazására, illetve hozzájutottak magukhoz a kiválasztott kompetenciaterületeknek megfelelő oktatócsomagokhoz. Nem volt könnyű dolguk: miközben a SuliNova Kht. és az Educatio Kht. által kísérleti formában elkészített nyomtatott és digitális taneszközmodulok tesztelésére kaptak megbízást, csúsztak az akkreditált tanártovábbképzések, s meg kellett küzdeniük a pályázatfinanszírozás adminisztrációs terheivel is.

– Az evangélikus iskolák között eleve szoros az együttműködés – mondja Kalina Katalin, az aszódi projekt felelőse. – Amikor pedig megtapasztaltuk, hogy ez közel sem egyszerű feladat, s hogy milyen terheket ró ránk a kompetenciaalapú oktatás bevezetése, kézenfekvő volt, hogy keressük egymást. Mi egyébként azért pályáztunk, mert egyrészt szándékunk volt a csapatmunka megerősítése az intézményben, másrészt a miénk olyan fiatal és innovatív tantestület, melynek tagjai eddig is használtak hasonló módszereket, s ezek tökéletesedését, megerősítését vártuk. Meg is kaptuk. Mi négy és nyolc évfolyamos gimnázium vagyunk; természetesen az iskolába újonnan belépő gyerekekkel kezdjük az új szemléletű munkát, de szándékunkban áll a többi évfolyamra is kiterjeszteni. Fő feladatunk az érettségire felkészíteni a tanulókat. Ebben a kerettanterv az irányadó, de továbbra is használni kívánjuk a programcsomagokat, illetve az új módszereket.

Tar Jánosné a nyíregyházi gimnázium igazgatójaként ugyancsak az eredmények megtartásának, illetve a kompetenciaalapú oktatás vívmányainak kiterjesztésén fáradozik.

– Újabb kollégáink kapcsolódnak be a munkába – mondja. – Pályázati finanszírozás híján a házi továbbképzés látszik reálisnak, de sokkal jobb lenne, ha a harminc-hatvan órás akkreditált képzés lehetősége számukra is megnyílna. A támogatásból beszerzett eszközök itt maradnak, de az gond, hogy a programcsomagokhoz hogyan juthatunk hozzá. Ezek ugyanis még nem tankönyvek. Mi azonban elkötelezettek vagyunk, mert egyértelmű az oktató-nevelő munka folyamatában megmutatkozó haszna a kompetenciák fejlesztésének. Igyekszünk minden lehetőséget megtalálni a program kiterjesztésére.

A pályázati támogatással megvalósuló projekteknek magától értetődő része a zárókonferencia, mint ahogyan az eredményeket összegző publikáció is. A négy együttműködő evangélikus intézmény ez utóbbira nagyon kézenfekvő megoldást talált: elvégzett munkájukat az Evangélikus Iskola című folyóirat különszámában mutatták be.

Az Evangélikus Iskola kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). Ára 380 Ft. Az evangélikus oktatási intézmények pedagógusainak ingyenes.

Veszprémi Erzsébet

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium

::Nyomtatható változat::