Hozzászólás a cikkhez

A leg­fris­sebb nép­szám­lá­lá­si ada­tok alap­ján Szlo­vá­kia la­kos­sá­gá­nak 6,95%-a, 372 858 fő vall­ja ma­gát evan­gé­li­kus­nak. A ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű evan­gé­li­ku­sok lé­lek­szá­má­ról – a ka­to­li­kus vagy re­for­má­tus egy­ház­tól el­té­rő­en – sem­mi­lyen ki­mu­ta­tás nem lé­te­zik.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gé­ig kö­rül­be­lül har­minc­ezer ma­gyar aj­kú evan­gé­li­kus élt Szlo­vá­kia te­rü­le­tén. A la­kos­ság­cse­re ide­jén a Szlo­vák Evan­gé­li­kus Egy­ház ve­ze­tői egyet­len hi­va­ta­los lé­pést sem tet­tek a ki­te­le­pí­tés­re vá­ró ma­gyar tag­ja­i­kért, lel­ké­sze­i­kért, ta­ní­tó­i­kért. Ép­pen el­len­ke­ző­leg: ezt a „lét­szám­ki­esést” a Ma­gyar­or­szág­ról ön­ként ér­ke­ző „hon­fog­la­ló” szlo­vá­kok­kal kí­ván­ták pó­tol­ni. Az egye­te­mes pres­bi­té­ri­um er­re a cél­ra kü­lön bi­zott­sá­got ho­zott lét­re, amely­nek kül­döt­tei Or­dass La­jos­sal, a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház püs­pö­ké­vel is ta­lál­koz­tak.

A Fel­vi­dék­ről há­bo­rús bű­nö­sök­ként ki­te­le­pí­tett ma­gyar hí­vek mun­kás­sá­gát ma is temp­lo­mok, egy­ko­ri is­ko­lák, köz­épü­le­tek, az anya­köny­vek és az ala­pos ad­mi­niszt­rá­ció jel­zik.

A le­igá­zott és két­nyel­vű­vé tett gyü­le­ke­ze­tek lel­ké­szei sok­szor – fe­led­ve es­kü­jü­ket – a ma­gyar­el­le­nes köz­han­gu­lat­ra „rá­tet­tek még egy la­pát­tal”. A ma­gya­rul tu­dó szol­gá­lat­te­vő­ket a leg­ter­mé­sze­te­sebb mó­don észa­ki gyü­le­ke­ze­tek­be he­lyez­ték. Ma­gyar nyel­vű gyü­le­ke­ze­ti élet hi­á­nyá­ban az ered­mény – a kom­mu­niz­mus kár­té­kony ha­tá­sai mel­lett – a ma­gyar nyel­vű lel­kész­után­pót­lás le­épü­lé­se lett. Ahol volt rá le­he­tő­ség, ott a hí­vők re­for­má­tus gyü­le­ke­ze­tek­be me­ne­kül­tek, hogy to­vább­ra is anya­nyel­vü­kön hall­gas­sák az Is­ten igé­jét. Kö­szö­net il­le­ti azo­kat a re­for­má­tus lel­ki­pász­to­ro­kat, akik be­fo­gad­ták őket.

A rend­szer­vál­tás után a hely­zet mit sem vál­to­zott. A Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház­ban ural­ko­dó vi­szo­nyok­ra is erő­sen rá­nyom­ta a bé­lye­gét a ki­lenc­ve­nes évek bel­po­li­ti­ká­ja. Az 1996-ban Prof. Th. Dr. Jú­li­us Fi­lo és D. dr. Har­ma­ti Bé­la püs­pö­kök ál­tal kö­tött két­ol­da­lú egyez­mény pont­jai csak na­gyon kis rész­ben va­ló­sul­tak meg. A Bu­da­pes­ten vég­zett teo­ló­gusoknak kü­lön­bö­ze­ti vizs­gá­kat kel­lett ten­ni­ük, ha Szlo­vá­ki­á­ban kí­ván­tak szol­gál­ni. A ha­tá­ron ke­resz­tül va­ló „át­szol­gá­lás­ra” sem ke­rült sor, mert az – nem­rit­kán mond­va­csi­nált – jo­gi aka­dá­lyok­ba üt­kö­zött. Meg­jegy­zem, akadt né­hány bá­tor lel­kész, aki meg­en­ged­te, hogy ma­gyar­or­szá­gi pásztor­tár­sa szol­gál­has­son a ma­gyar hí­vek­nek. Ezek a kap­cso­la­tok, Is­ten­nek há­la, ma is mű­köd­nek.

A kü­lön­bö­ző szlo­vák–ma­gyar ta­lál­ko­zó­kon az ak­ko­ri szlo­vák püs­pö­kök azt a lát­sza­tot kel­tet­ték, hogy min­den a leg­na­gyobb rend­ben van. De ha a Ma­gyar­or­szág­ról ér­ke­zet­tek meg­kér­dez­tek egy-egy bát­rabb hí­vőt, a 21. szá­zad­ban élő em­ber szá­má­ra fur­csa vá­la­szok ér­ke­ztek. Vé­de­ke­zés­kép­pen – fi­gyel­men kí­vül hagy­va a szlo­vá­ki­ai ma­gyar­ság, il­let­ve a ma­gyar­or­szá­gi szlo­vák­ság össze­ha­son­lít­ha­tat­lan hely­ze­tét – ér­ke­zett a szlo­vák fél­től a ke­resz­tény sze­re­tet hi­á­nyá­ról ta­nús­ko­dó vá­lasz: „A ma­gyar­or­szá­gi szlo­vá­ko­kat is el­nyom­ják…”

Va­jon ez egy­há­zon be­lü­li „el­nyo­más” az Evan­gé­li­kus Élet­ben meg­je­le­nő szlo­vák nyel­vű mel­lék­let­ben vagy az Or­szá­gos Szlo­vák Lel­ké­szi Szol­gá­lat­ban nyil­vá­nul meg? Vagy ta­lán ab­ban, hogy a Szlo­vá­ki­á­ból ér­ke­ző szol­gá­lat­te­vők en­ge­dély nél­kül, ma­gá­tól ér­te­tő­dő mó­don szol­gál­hat­nak a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház, a Ro­má­ni­ai Evan­gé­li­kus-Lu­the­rá­nus Egy­ház vagy ép­pen a Szer­bi­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház te­rü­le­tén…?

De néz­zük in­kább a té­nye­ket. 1.Szlo­vá­ki­á­ban több olyan két­nyel­vű gyü­le­ke­zet van, ahol a hí­vők igé­nye el­le­né­re évek óta nincs ma­gyar nyel­vű szol­gá­lat. Je­len­leg 28 te­le­pü­lé­sen van igény ma­gyar is­ten­tisz­te­let­re.

1. Szá­mos kö­zös­ség száz­éves­nél idő­sebb éne­kes­köny­vek­ből éne­kel, sok temp­lom­ban a ré­gi li­tur­gia sze­rint fo­lyik az is­ten­tisz­te­let. Nincs biz­to­sít­va a kán­tor­kép­zés sem.
2. A Szlo­vák Köz­tár­sa­ság ok­ta­tá­si tör­vé­nyé­nek ér­tel­mé­ben nem le­het hi­va­ta­lo­san hit­tant ta­ní­ta­ni ma­gyar­or­szá­gi tan­köny­vek­ből. Szlo­vá­ki­á­ban sem­mi­lyen evan­gé­li­kus egy­há­zi iro­da­lom sem je­le­nik meg ma­gya­rul. Ezen­kí­vül hi­á­nyoz­nak a meg­fe­le­lő­en kép­zett hit­ok­ta­tók is.
3. A Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház sem­mi­lyen ma­gyar nyel­vű ese­ményt sem szer­vez és nem tá­mo­gat. Ar­ról sem nyújt pon­tos tá­jé­koz­ta­tást, hogy hol foly­nak ma­gyar is­ten­tisz­te­le­tek.
4. Az egy­ház or­szá­gos he­ti­lap­já­ban, az Evan­je­licky po­sol­ban a ma­gyar tör­té­nel­mi ne­vek el­szlo­vá­ko­sít­va je­len­nek meg. A hi­á­nyos tör­té­nel­mi is­me­re­tek­kel ren­del­ke­ző szer­zők, to­vább­él­tet­ve a fe­szült­sé­get szlo­vá­kok és ma­gya­rok kö­zött, sa­já­tos mó­don ír­nak a 19. szá­zad­ban tör­tént „el­ma­gya­ro­sí­tás­ról” és a szlo­vá­kok­kal szem­ben el­kö­ve­tett igaz­ság­ta­lan­sá­gok­ról. Ér­de­kes mó­don még egy­szer sem ta­lál­koz­tam a cseh­szlo­vá­ki­ai ma­gyar evan­gé­li­ku­sok­kal szem­ben el­kö­ve­tett jog­ta­lan­sá­gok­ról szó­ló cik­kel…

Kü­lön szót kell ej­te­nem a bot­rá­nyos rozs­nyói pres­bi­ter­ki­zá­rás­ról, amely jog­ta­lan­sá­ga mel­lett alap­ve­tő em­be­ri jo­go­kat sért. (Rozs­nyón zsi­na­ti ha­tá­ro­zat el­le­né­re a mai na­pig sincs ma­gya­rul szol­gá­ló lel­kész.) Vagy em­lít­het­ném né­hány lel­kész és es­pe­res saj­ná­la­tos hoz­zá­ál­lá­sát a ma­gyar hí­vek­hez, ame­lyet sze­mé­lye­sen is ta­pasz­ta­lok, vagy akár a leg­utób­bi, fa­nyar­ra si­ke­re­dett ta­lál­ko­zót a két egy­ház püs­pö­ki ka­ra kö­zött, il­let­ve az or­szá­gos pres­bi­té­ri­um ál­tal ér­vény­ben le­vő til­tást a Ma­gyar Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia (Maek) tag­sá­gát il­le­tő­en.

Meg­jegy­zem, a Maek ala­ku­ló ülé­sén ta­lál­koz­tak azok a hí­vők, akik je­len­leg hi­va­ta­los ér­dek­kép­vi­se­let nél­kül igye­kez­nek men­te­ni a ment­he­tőt, akik ima­na­pot, gyer­mek- és if­jú­sá­gi tá­bo­ro­kat pró­bál­nak szer­vez­ni a nagy tá­vol­sá­gok és a hi­ány­zó anya­gi­ak el­le­né­re. Ezt a szol­gá­la­tu­kat pe­dig to­vább kí­ván­ják bő­ví­te­ni: az idén új­ra or­szá­gos ta­lál­ko­zót kí­ván­nak szer­vez­ni. Gya­kor­ló hí­vő­ként be­ha­tó­an is­me­rik a szlo­vá­ki­ai ma­gyar evan­gé­li­ku­sok prob­lé­má­it, ezért konst­ruk­tív ja­vas­la­tok­kal tud­nák se­gí­te­ni a je­len­le­gi hely­zet meg­ol­dá­sát.

Mind­ezek el­le­né­re a leg­na­gyobb el­is­me­rés jár azok­nak a lel­ké­szek­nek, akik szlo­vák nem­ze­ti­sé­gű lé­tük­re hi­tük­től ve­zé­rel­ve ma­gya­rul ta­nul­nak, és oda­adó­an szol­gál­nak. Azok­nak a hí­vek­nek, gyü­le­ke­ze­ti ta­gok­nak, akik min­den vi­szon­tag­ság el­le­né­re ra­gasz­kod­nak hi­tük anya­nyel­ven va­ló gya­kor­lá­sá­hoz, va­la­mint azok­nak, akik se­gí­tik a szlo­vák és a ma­gyar nem­zet bé­kés együtt­élé­sét a Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­há­zon be­lül. Nem sze­ret­nék meg­fe­led­kez­ni a kán­to­rok és más egy­ház­ta­gok szol­gá­la­tá­ról sem.

A meg­ol­dás ke­re­sé­se a je­len­le­gi el­mér­ge­se­dett hely­zet­re, a kez­de­mé­nye­zés el­ső­sor­ban a szlo­vá­ki­ai egy­ház­ve­ze­tők­től vár­ha­tó el, akik a ma­gyar hí­vek pász­to­rai is. Akik meg­vá­lasz­tá­suk­kor nyil­ván Dél-Szlo­vá­ki­á­ból is kap­tak sza­va­za­to­kat. Már csak azért is, mert a Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház gyü­le­ke­ze­ti tag­ja­i­nak gond­ja­i­ról van szó, akik őse­ik ál­tal épí­tett temp­lo­ma­ik­ban gya­ko­rol­ják hi­tü­ket, gyü­le­ke­ze­ti tag­ként fi­ze­tik egy­há­zi il­le­té­kü­ket és ado­má­nya­i­kat. Be­kap­cso­lód­nak a fel­újí­tá­sok­ba, a kü­lön­bö­ző ren­dez­vé­nyek szer­ve­zé­sé­be.

Mi­vel tel­je­sí­tik kö­te­les­sé­gü­ket, min­den bi­zonnyal a jo­ga­ik is meg­il­le­tik őket. Ha pe­dig ez nem így tör­té­nik, ha va­la­ki­ket csak azért ér­nek re­tor­zi­ók, mert ki me­rik mon­da­ni az igaz­sá­got, ak­kor jog­gal vár­ha­tó el a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház köz­ve­tí­té­se, a szlo­vá­ki­ai ma­gyar evan­gé­li­ku­sok­nak a Szent­írás szel­le­mé­ben va­ló lel­ki és anya­gi tá­mo­ga­tá­sa, amely nem sér­ti, nem sért­he­ti a Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház „pa­ro­ki­á­lis jo­gát”.

Hang­sú­lyo­zom: nem cé­lom a szen­zá­ció­kel­tés vagy a pro­vo­ká­ció, ha­nem a pár­be­széd el­in­dí­tá­sa a Szlo­vá­ki­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház ve­ze­tői és hí­vei kö­zött, szük­ség­kép­pen a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház test­vé­ri se­gít­sé­gét kér­ve, il­let­ve a meg­fe­le­lő meg­ol­dás meg­ta­lá­lá­sa ke­resz­tény egyet­ér­tés­ben, amíg még van ki­nek. A le­ír­tak szel­le­mé­ben még­is tel­je­sen meg­ala­po­zott a nem­zet­kö­zi se­gély­ké­rő S. O. S. jel­zés hasz­ná­la­ta. S. O. S., szlo­vá­ki­ai ma­gyar evan­gé­li­ku­sok!

Nagy Oli­vér lel­kész (Al­só­sze­li, Szlo­vá­kia)

::Nyomtatható változat::