Hozzászólás a cikkhez

Wit­ten­berg, Né­met­or­szág. A vá­ros­misszi­ók el­ső vi­lág­gyű­lé­sét a „re­for­má­ció fő­vá­ro­sá­ban” ren­de­zik meg jö­vő év szep­tem­be­ré­ben. Az összes föld­rész­ről több mint két­száz részt­ve­vő­re szá­mí­ta­nak. A kon­fe­ren­cia cél­ki­tű­zé­se, hogy fon­tos mun­ká­juk­hoz ott kap­ja­nak meg­újí­tó erőt, ahol a re­for­má­ció alap­ja­i­ban fel­for­gat­ta a vi­lá­got a 16. szá­zad­ban.

Tar­sus, Tö­rök­or­szág. Az Eu­ró­pai Unió ár­gus sze­mek­kel fi­gye­li, hogy a tag­jai kö­zé tö­rek­vő Tö­rök­or­szág kor­má­nya mit tesz a he­lyi Szent Pál-ka­ted­rá­lis­sal. Nem elég sza­vak­kal bi­zony­gat­nia a sza­bad val­lás­gya­kor­lást, csak por­hin­tés ma­rad, ha még­sem en­ge­dé­lye­zi a most mú­ze­um­ként mű­kö­dő ősi ke­resz­tény temp­lom is­ten­tisz­te­le­ti hasz­ná­la­tát.

Ulm, Né­met­or­szág. A Né­met Evan­gé­li­kus Egy­ház­szö­vet­ség (EKD) köz­gyű­lé­sén Jo­han­nes Fried­rich ba­jor evan­gé­li­kus püs­pök a lu­the­ra­niz­mus erő­sí­té­sé­ért szállt sík­ra. Sze­rin­te ez tá­vol­ról sem je­lent ön­ző ön­ké­nyes­ke­dést. Az evan­gé­li­kus egy­há­zak azon­ban ad­dig nem „ol­vad­hat­nak” föl az EKD-ban, amíg an­nak nem lesz­nek a lu­the­ri ta­ní­tás­sal egye­ző alap­jai. Fel­szó­lí­tot­ta egy­há­zát, hogy egy­re na­gyobb súlyt fek­tes­sen tag­jai val­lá­si ok­ta­tá­sá­ra.

Moszk­va, Orosz­or­szág. Az Orosz Or­to­dox Egy­ház szü­ne­tel­te­ti kap­cso­la­ta­it az EKD-vel, mert a szö­vet­ség ul­mi köz­gyű­lé­sén nőt vá­lasz­tott ve­ze­tő püs­pö­ké­vé. Az orosz egy­ház pat­ri­ar­chá­tu­sa sze­rint egy nő püs­pök­ké vá­lasz­tá­sa „el­len­ke­zik az evan­gé­li­um alap­el­vé­vel”.

Wit­ten­berg, Né­met­or­szág. El­in­dult a re­for­má­ció kez­de­té­nek öt­szá­za­dik év­for­du­ló­já­ra el­ké­szü­lő Lu­ther-kert fá­sí­tá­sa. Az öt­száz fa kö­zül az el­ső­ket Jo­han­nes Fried­rich, az Egye­sült Né­met Lu­the­rá­nus Egy­há­zak (VELKD) el­nök-püs­pö­ke és Wal­ter Kas­per, a Va­ti­kán kar­di­ná­li­sa ül­tet­te el.

Asz­ta­na, Ka­zahsz­tán. A val­lá­sok har­ma­dik vi­lág­gyű­lé­sét jú­li­us 1–2-án ren­dez­ték meg a ka­zah fő­vá­ros­ban. Har­minc­két or­szág­ból négy­szá­zan vet­tek részt rajta a kü­lön­bö­ző val­lá­sok kül­döt­te­ként. Egy­ség ural­ko­dott ab­ban, hogy az egy­más­sal va­ló be­szél­ge­tés hasz­ná­ra van a né­pek bé­kés együtt­élé­sé­nek is.

Bécs, Auszt­ria. Az or­szág la­kói kö­zött több a musz­lim, mint az evan­gé­li­kus. A leg­újabb sta­tisz­ti­ka sze­rint a la­kos­ság val­lá­si össze­té­te­le ezt a ké­pet mu­tat­ja: ró­mai ka­to­li­kus 69%, musz­lim 5%, evan­gé­li­kus 4%.

Ber­lin, Né­met­or­szág. Egy­re di­va­to­sab­bá vá­lik a ha­lot­tak név­te­len-jel­te­len föld­be­té­te­le. Hét év alatt 41,4%-ra emel­ke­dett azok­nak az el­huny­tak­nak az ará­nya, aki­ket ily mó­don te­met­tek el – a né­met fő­vá­ros­ban ez 12 595 sze­mélyt je­len­tett, aki­nek ez­zel – nem csak sta­tisz­ti­ka­i­lag – „nyo­muk ve­szett”.

Ulm, Németország. A né­met­or­szá­gi evangélikus egyház zsi­na­tá­nak ulmi ülésén október 28-án Margot Käßmann hannoveri püs­pö­köt választották meg hat évre a zsinati tanács elnö­kévé s ezzel a hu­szon­ötmillió né­met­országi pro­testáns első számú képviselőjévé.

Bu­ka­rest, Ro­má­nia. Az or­szág is­ko­lá­i­ban ren­des tan­tárgy a hit­ok­ta­tás – így dön­tött a kor­mány. Je­len­té­sek sze­rint az or­szág né­pes­sé­gé­nek 99%-a tar­to­zik va­la­me­lyik val­lás­fe­le­ke­zet­hez, ezért a Ro­mán Or­to­dox Egy­ház büsz­kén hir­de­ti, hogy Ro­má­nia la­kos­sá­ga Eu­ró­pa leg­val­lá­so­sabb né­pe.

Szent­pé­ter­vár, Orosz­or­szág. Az Orosz­or­szá­gi, Uk­raj­nai, Ka­zahsz­tá­ni és Kö­zép-ázsi­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház (EL­KRAS) zsi­na­ta új ve­ze­tő­ket vá­lasz­tott. Ér­sek­ké az urá­li, szi­bé­ri­ai és tá­vol-ke­le­ti egy­ház püs­pö­két, Au­gust Kru­sét vá­lasz­tot­ták, he­lyet­te­sé­vé pe­dig az ed­di­gi ér­se­ket, Ed­mund Rat­zot.

Dny­ipro­p­et­rovszk, Uk­raj­na. A szov­je­tek 1948-ban el­vet­ték a ró­mai ka­to­li­kus gyü­le­ke­zet Szent Jó­zsef­ről el­ne­ve­zett temp­lo­mát. Most si­ke­rült vissza­sze­rez­ni, és nagy ün­nep­ség ke­re­té­ben szen­tel­ték fel új­ra. Két éven át a hí­vek csak zárt aj­tók mö­gött mer­tek imád­koz­ni temp­lo­muk vissza­szer­zé­sé­ért, mert is­me­ret­le­nek ha­lá­los fe­nye­ge­té­sek­kel pró­bál­ták meg­hi­ú­sí­ta­ni a ter­vet.

Szó­fia, Bul­gá­ria. Ér­de­kes össze­ha­son­lí­tás mu­tat­ja, ho­gyan vi­szo­nyul­nak a val­lás­hoz há­rom bal­ká­ni or­szág­ban. Al­bá­ni­á­ban a la­kos­ság 28%-a tart­ja fon­tos­nak a val­lást, 14%-a vi­szont egy­ál­ta­lán nem. Bul­gá­ri­á­ban ez az arány 18,6% és 16%, Ro­má­ni­á­ban pe­dig 58% és 2,4%!

Mün­chen, Né­met­or­szág. Má­jus­ban ült össze a ba­jor evan­gé­li­kus egy­ház és egy bap­tis­ta te­rü­le­ti mun­ka­kö­zös­ség, hogy a két egy­ház kö­ze­le­dé­sé­ről tár­gyal­ja­nak. Leg­fon­to­sabb kér­dés­ként – ter­mé­szet­sze­rű­leg – a ke­reszt­ség­ről volt szó. A ki­adott jegy­ző­könyv sze­rint messze­me­nő egye­zés­re ju­tot­tak, amennyi­ben az evan­gé­li­kus egy­ház tel­jes ér­té­kű ke­reszt­ség­nek te­kin­ti a bap­tis­ta fel­nőtt­ke­reszt­sé­get, a bap­tis­ták pe­dig kész­nek mu­tat­koz­nak ar­ra, hogy a már gyer­mek­kor­ban ka­pott ke­reszt­ség meg­is­mét­lé­sét, az­az a „be­me­rít­ke­zést” ne te­gyék tag­ja­ik szá­má­ra kö­te­le­ző­vé.

Dél-af­ri­kai Köz­tár­sa­ság. A ró­mai ka­to­li­kus püs­pök­sé­gek bir­to­ka­ik­ból na­gyobb par­cel­lá­kat aján­la­nak föl szí­nes bőrű gaz­dál­ko­dók­nak. A kor­mány fel­szó­lí­tot­ta a fe­hér föld­bir­to­ko­so­kat, hogy 2014-ig bir­to­ka­ik har­minc szá­za­lé­kát ked­ve­ző áron ad­ják el fe­ke­ték­nek.

New York, USA. Az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­té­nek Biz­ton­sá­gi Ta­ná­csa meg­bün­tet­né azo­kat az ál­la­mo­kat, ame­lyek en­ge­dé­lye­zik kis­ko­rú gyer­me­kek ka­to­nai szol­gá­la­tát. Ed­di­gi is­me­re­tek sze­rint ez el­ső­sor­ban a kö­vet­ke­ző ál­la­mo­kat érin­te­né: Bu­run­di, Ele­fánt­csont­part, Kon­gói Köz­tár­sa­ság, Kon­gói De­mok­ra­ti­kus Köz­tár­sa­ság, Szo­má­lia és Szu­dán. Az utol­só pár év alatt vi­lág­szer­te nem ke­ve­sebb, mint negy­ven­ezer kis­ko­rút bo­csá­tot­tak el a ka­to­na­ság­tól.

Va­ti­kán. 2010. áp­ri­lis 2-án avat­ják szent­té a 2005-ben el­hunyt II. Já­nos Pál pá­pát. El­ter­jedt az a hír is, hogy a Va­ti­kán nem kí­ván vál­toz­tat­ni a pa­pi nőt­len­ség tör­vé­nyén.

Augs­burg, Né­met­or­szág. Tíz év­vel ez­előtt ír­ták alá a ró­mai ka­to­li­kus–evan­gé­li­kus Kö­zös nyi­lat­ko­za­tot a meg­iga­zu­lás­ról. Az er­re em­lé­ke­ző is­ten­tisz­te­le­ten együtt vett részt Wal­ter Kas­per ró­mai ka­to­li­kus kar­di­ná­lis, Ish­ma­el No­ko, a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség fő­tit­ká­ra, Wal­ter Kla­i­ber me­to­dis­ta és Wal­ter Mi­xa he­lyi ró­mai ka­to­li­kus püs­pök.

Össz­ál­lí­tot­ta: G. I.

::Nyomtatható változat::