Úti-tár­sal­gó

Hozzászólás a cikkhez

Szin­te már köz­hely­szám­ba megy a ki­je­len­tés: a fi­a­tal­ság a jö­vő zá­lo­ga. De mint min­den köz­hely­nek, en­nek is meg­van a ma­ga meg­szív­le­len­dő igaz­sá­ga. A rend­szer­vál­tás után az egy­ház­ban sor­ra ala­kul­tak kü­lön­fé­le if­jú­sá­gi szer­ve­ze­tek, majd a na­gyobb vá­ro­sok­ban egye­te­mi gyü­le­ke­ze­tek jöt­tek lét­re. Aho­gyan az anya­or­szág­ban, úgy Er­dély­ben is meg­fo­gal­ma­zó­dott az igény, hogy egy fe­le­lős sze­mély össze­fog­ja a ma­gyar evan­gé­li­kus­ság if­jú­sá­gi mun­káját. Do­mo­kos Je­nő­vel er­ről a mun­ká­ról be­szél­get­tünk.

– Éle­te mely ál­lo­má­sa­in ke­resz­tül ke­rült Er­dély­be lel­kész­nek?

– A Bé­kés­csa­bán el­vég­zett ha­tod­év után Szar­vas­ra, az ótemp­lo­mi gyü­le­ke­zet­be ke­rül­tem se­géd­lel­kész­nek. Két év szol­gá­lat után Me­ző­tú­ron és Gyo­mán tel­je­sí­tet­tem szol­gá­la­tot. Egy év­vel ké­sőbb meg­hív­tak a bé­kés­csa­bai evan­gé­li­kus gim­ná­zi­um­ba is­ko­la­lel­kész­nek. Egy éven át vol­tam is­ko­la­lel­kész, ami­kor ha­za­jöt­tem Er­dély­be. Az­óta if­jú­sá­gi lel­kész va­gyok a Bras­sói Evan­gé­li­kus Egy­ház­me­gyé­ben.

– Mi­vel fog­lal­ko­zik itt? Mi­lyen szép­sé­gei és mi­lyen ne­héz­sé­gei van­nak en­nek a mun­ká­nak?

– Az egész egy­ház­me­gye if­jú­sá­gi éle­tét szer­ve­zem, de leg­fő­kép­pen Hét­fa­lu­ban te­vé­keny­ke­dem. Tá­bo­ro­kat, egy­ház­me­gyei if­jú­sá­gi ta­lál­ko­zó­kat, if­jú­sá­gi is­ten­tisz­te­le­te­ket és kü­lön­fé­le más prog­ra­mo­kat szer­ve­zek. Pá­lyá­za­to­kat írok, a Re­visz (Ro­má­ni­ai Evan­gé­li­kus If­jú­sá­gi Szö­vet­ség – a szerk.) tit­ká­ra va­gyok. Az if­jú­sá­gi mun­ka prog­ram­ját Si­mon Ilo­na apá­cai lel­késszel kö­zö­sen dol­goz­tuk ki. Össze­állt egy stra­té­gia, egy pro­jekt, ami alap­ján pró­bál­juk a fi­a­ta­lo­kat hely­zet­től füg­gő­en az egy­ház­ban meg­tar­ta­ni, il­let­ve az egy­ház­hoz sze­ret­get­ni. A leg­na­gyobb öröm az, hogy egy év­re vissza­te­kint­ve el­mond­ha­tom, a pro­jekt mű­kö­dik.

– Mit érez az er­dé­lyi ma­gyar evan­gé­li­kus­ság leg­na­gyobb erős­sé­gé­nek?

– Azt, hogy itt még az em­be­rek nagy ré­sze szá­má­ra fon­tos a val­lá­si ho­va­tar­to­zá­sa, és ra­gasz­ko­dik az egy­há­zi szer­tar­tá­sok­hoz.

– Van­nak-e olyan ne­héz­sé­gek, ame­lyek­ről egy anya­or­szág­ban élő evan­gé­li­kus ta­lán nem is tud?

– Nem ne­vez­ném sem ne­héz­ség­nek, sem prob­lé­má­nak, ha­nem in­kább úgy mon­da­nám, hogy van egy spe­ci­á­lis hely­ze­te az er­dé­lyi evan­gé­li­kus­ság­nak. A prob­lé­mák és a ne­héz­sé­gek nagy­részt ha­son­ló­ak az anya­or­szág­ban ta­pasz­tal­ha­tók­hoz. A spe­ci­á­lis hely­zet pe­dig itt az, hogy az evan­gé­li­kus­ság kér­dé­se nem­csak egy­há­zi, ha­nem nem­ze­ti ügy is. A fe­le­ke­ze­ti ho­va­tar­to­zás és a nem­ze­ti iden­ti­tás szo­ro­sab­ban össze­függ a mi hely­ze­tünk­ben. Le­egy­sze­rű­sít­ve: ha fogy a ma­gyar­ság, fogy az evan­gé­li­kus­ság is. És nem a ki­ván­dor­lá­sok­kal van a nagy gond, ha­nem a ro­mán–ma­gyar ve­gyes há­zas­sá­gok­kal. Ezek­ben az ese­tek­ben gya­kor­la­ti­lag a kö­vet­ke­ző nem­ze­dék már nem be­szél ma­gya­rul, és or­to­dox val­lá­sú.

Az evan­gé­li­kus egy­ház­nak te­hát vál­lal­ni kell olyan fel­ada­to­kat is, ame­lyek nem egy­há­zi jel­le­gű­ek. Pél­dá­ul te­ret és le­he­tő­sé­get kell biz­to­sít­sunk a ma­gyar fi­a­ta­lok­nak, hogy egy­más­sal ta­lál­koz­za­nak, egy­más­sal szó­ra­koz­za­nak, és ez­ál­tal le­he­tő­leg ma­gyar tár­sat vá­lassza­nak ma­guk­nak. Az if­jú­sá­gi mun­ká­nak pe­dig eb­ben kü­lö­nös sze­re­pe és fe­le­lős­sé­ge van.

– If­jú­sá­gi lel­kész­ként van­nak-e ter­vei az el­kö­vet­ke­zen­dő idő­szak­ra néz­ve?

– Ter­ve­im van­nak, és fon­tos­nak tar­tom azt, hogy le­gye­nek ter­ve­ink, aho­gyan azt is, hogy a je­len­ben a ter­vet ala­kí­ta­ni tud­juk az adott hely­zet­hez. Az egyik ter­vem, hogy to­vább­ra is szo­ro­san együtt­mű­köd­jek a Hét­fa­lu­si Ma­gyar If­jú­sá­gi Klub­bal. (A szer­ve­zet­ről bő­veb­ben a www.hmik.ro hon­la­pon ol­vas­hat­nak. – A szerk.)

– Mi­ben lát­ja az er­dé­lyi ma­gyar evan­gé­li­kus­ság jö­vő­jét?

– Ab­ban, ha min­den­ki a ma­ga he­lyén, úgy Ma­gyar­or­szá­gon, mint Er­dély­ben, be­csü­let­tel vég­zi a sa­ját dol­gát.

Szűcs Pet­ra

::Nyomtatható változat::