Hozzászólás a cikkhez

Ham­burg, Né­met­or­szág. Ér­vé­nyes-e ma még, és kö­te­le­ző-e min­den ke­resz­tény szá­má­ra az Apos­to­li hit­val­lás min­den ki­té­te­le? – er­ről ala­kult ki nagy vi­ta a ham­bur­gi tar­to­má­nyi egy­ház­ban. Több ja­vas­lat hang­zott el ar­ról, hogy nem kö­te­le­ző a hit­val­lás min­den egyes ki­je­len­té­sét hin­ni. Ezt a fel­fo­gást a több­ség el­uta­sí­tot­ta az­zal a meg­oko­lás­sal, hogy az Apos­to­li hit­val­lás jól fog­lal­ja össze a Bib­lia üze­ne­tét. Nem le­het be­lő­le csu­pán a ki­nek-ki­nek tet­sző ré­sze­ket ki­vá­lasz­ta­ni és a töb­bi­t nem ko­mo­lyan ven­ni.

Bi­ele­feld, Né­met­or­szág. A he­lyi egye­tem fel­mé­ré­se sze­rint a meg­kér­de­zett né­met la­ko­sok fe­lé­nek az a vé­le­mé­nye, hogy túl sok kül­föl­di él az or­szág­ban. Csak ti­zen­hat szá­za­lé­kuk mond­ta, hogy pél­dá­ul a musz­lim kul­tú­ra össze­egyez­tet­he­tő len­ne az eu­ró­pa­i­val.

Ber­lin, Né­met­or­szág. A né­met dia­kó­ni­ai szer­ve­zet ün­nep­ség ke­re­té­ben em­lé­ke­zett meg a nem­ze­ti­szo­ci­a­lis­ták azon ál­do­za­ta­i­ról, akik egy 1933-as tör­vény ren­del­ke­zé­se alap­ján vesz­tet­ték éle­tü­ket. A kér­dé­ses in­téz­ke­dést a „az örök­le­te­sen be­teg utó­dok meg­elő­zé­se ér­de­ké­ben” hoz­ták.

Je­ru­zsá­lem, Iz­ra­el. Újabb ja­vas­lat je­lent meg a vá­ros fel­osz­tá­sá­ra. Esze­rint nyu­ga­ti ré­sze és ti­zen­két to­váb­bi olyan vá­ros­rész, ahol mint­egy 200 ezer em­ber él, ma­rad­na iz­ra­e­li kéz­ben. A kö­rül­be­lül 250 ezer la­kost ma­gá­ba fog­la­ló arab ne­gyed a pa­lesz­ti­no­ké len­ne. A vi­lág­örök­ség­nek ki­ki­ál­tott óvá­ros ho­va­tar­to­zá­sát kü­lön kel­le­ne sza­bá­lyoz­ni. Nem sza­bad, hogy en­nek egy­sé­gét szét­tör­je bár­mi­fé­le osz­toz­ko­dás. A vá­ros la­kos­sá­gá­nak je­len­leg 63 szá­za­lé­ka zsi­dó, 33 szá­za­lé­ka musz­lim, és csak 2 szá­za­lék­ra te­he­tő az itt la­kó ke­resz­té­nyek ará­nya.

Ber­lin, Né­met­or­szág. Az EKD (Né­met­or­szá­gi Pro­tes­táns Egy­ház) ta­ná­csa úgy dön­tött, hogy Lu­ther bib­lia­for­dí­tá­sát a re­for­má­ció öt­száz éves ju­bi­le­u­má­ra, 2017-re re­vi­de­ál­ják, az­az a mai szó­hasz­ná­lat­hoz iga­zít­ják. Ugyan­ak­kor a ta­nács óv at­tól, hogy túl­zott mo­dern­ke­dé­si vágy hajt­sa a for­dí­tó­kat.

Va­ti­kán­vá­ros. A meg­szi­go­rí­tott ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­jog sze­rint meg­bün­te­ten­dő az a pap, aki az úr­va­cso­rát olya­nok­kal együtt ce­leb­rál­ja, akik nem áll­nak az apos­to­li jog­foly­to­nos­ság­ban, és nem ré­sze­sül­tek a pa­pi szent­ség­ben.

Stutt­gart, Né­met­or­szág. A tar­to­má­nyi evan­gé­li­kus egy­ház el­múlt évi sta­tisz­ti­ká­ja sze­rint ti­zen­két­ez­ren lép­tek ki az egy­ház­ból – ez­zel szem­ben 2700 volt a be­lé­pők és 18 800 a meg­ke­resz­tel­tek szá­ma.

New York, Egye­sült Ál­la­mok. A YM­CA (Yo­ung Men’s Ch­ris­ti­an As­so­ci­a­ti­on, Ke­resz­tény If­jak Egye­sü­le­te) el­ne­ve­zé­sű, fe­le­ke­ze­tek fö­löt­ti if­jú­sá­gi moz­ga­lom a tör­té­ne­te fo­lya­mán elő­ször vá­lasz­tott ró­mai ka­to­li­kus el­nö­köt, az 56 éves New York-i ban­kár, Ken­neth Col­lo­ton sze­mé­lyé­ben.

Maj­na-Frank­furt, Né­met­or­szág. Szep­tem­ber 3-án az evan­gé­li­kus ke­resz­té­nyek el­ső íz­ben, öku­me­ni­kus kör­nye­zet­vé­del­mi nap­ként ün­ne­pel­ték „a te­rem­tés nap­ját”. A Ke­resz­tény Egy­há­zak Mun­ka­kö­zös­sé­gé­nek köz­lé­se sze­rint ez­után min­den év szep­tem­be­ré­nek el­ső va­sár­nap­ját így kell meg­ün­ne­pel­ni. A köz­pon­ti is­ten­tisz­te­le­tet éven­ként más-más he­lyen kell meg­ren­dez­ni. Idén a Raj­na-vi­dé­ki Brühl vá­ros­ka gö­rög or­to­dox Ke­resz­te­lő Szent Já­nos-temp­lo­ma adott en­nek he­lyet.

Mesche­de, Né­met­or­szág. A Veszt­fá­li­ai Evan­gé­li­kus Egy­ház­ban elő­ször ren­dez­tek szom­szé­dos gyü­le­ke­ze­tek kö­zös ke­resz­te­lői is­ten­tisz­te­le­tet. Hu­szon­há­rom gyer­mek, egy fi­a­tal fiú és egy fel­nőtt fér­fi ré­sze­sült együtt a ke­reszt­ség szent­sé­gé­ben. Ez­zel akar­tak pél­dát mu­tat­ni ah­hoz, hogy 2011-et a né­met tar­to­má­nyi egy­há­zak mint „a ke­resz­te­lés évét” ün­ne­pel­jék.

Med­ju­go­r­je, Bosz­nia. Ti­zen­hét ta­gú bi­zott­sá­got ál­lí­tott föl a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház, amely­nek fel­ada­ta az idő­köz­ben vi­lág­hí­rű­vé vált bú­csú­já­ró­hely vizs­gá­la­ta lesz. Ve­ze­tő­je Ca­mil­lo Ru­i­ni kar­di­ná­lis, aki a bi­zott­sá­got el­ső ülé­sé­re Ró­má­ba hív­ta össze. A tár­gya­lá­sok kö­zép­pont­já­ban el­ső­sor­ban nem a Má­ria-je­le­né­sek áll­tak, ha­nem a Med­ju­go­r­jé­ba ér­ke­ző za­rán­do­kok lel­ki­gon­do­zá­sa.

Po­zsony, Szlo­vá­kia. Két sta­tisz­ti­kai táb­lá­zat ér­de­kes ké­pet mu­tat Szlo­vá­ki­á­ról. A la­kos­ság 85,8%-a szlo­vák, 9,7%-a ma­gyar, 1,7%-a ro­ma, 0,4%-a ru­tén és 0,2%-a uk­rán. Fe­le­ke­ze­ti meg­osz­lá­sa: 68,9% ró­mai ka­to­li­kus, 6,9% evan­gé­li­kus, 4,1% gö­rög ka­to­li­kus, 2% re­for­má­tus és 0,9% or­to­dox val­lá­sú.

Var­só, Len­gyel­or­szág. A het­ven­két éves Jó­zef Ko­wal­czyk püs­pö­köt ne­vez­te ki a pá­pa len­gyel prí­más­sá, aki II. Já­nos Pál pá­pa­sá­ga alatt két év­ti­ze­den át szol­gált a Va­ti­kán­ban, és fel­ügyel­te a ró­mai ka­to­li­kus egy­há­zak és a kom­mu­nis­ta biz­ton­sá­gi szol­gá­la­tok kap­cso­la­tát. Az új prí­mást jú­ni­us 26-án ik­tat­ták hi­va­ta­lá­ba a gni­ez­nói ka­ted­rá­lis­ban.

Moszk­va, Orosz­or­szág. Az orosz par­la­ment jú­li­us 28-át „az oro­szok meg­ke­resz­te­lé­sé­nek nap­já­vá” és ün­ne­pé­vé nyilvánította. 450 kép­vi­se­lő kö­zül 422 sza­va­zott igen­nel, és ez­zel pon­tot tett az ál­lam­el­nök és a mi­nisz­ter­el­nök ta­va­lyi kez­de­mé­nye­zé­sé­re.

Bu­da­pest. Ki­lenc­ven­egy éves ko­rá­ban el­hunyt a pi­a­ris­ta Bu­lá­nyi György, akit a kom­mu­nis­ta ura­lom alatt 1952-ben élet­fogy­tig­la­ni bör­tön­re ítél­tek. Ő volt a le­gen­dás „Bo­kor” moz­ga­lom­nak az el­in­dí­tó­ja, s ezért mint „szub­ver­zív ele­met” ítél­ték el. Nagy ér­de­me volt, hogy a II. va­ti­ká­ni zsi­nat fe­lé nyi­tott, bár sa­ját egy­há­za is el­ítél­te 1981-ben. Csak 1997-ben re­ha­bi­li­tál­ta őt mind a Va­ti­kán, mind pe­dig a ma­gyar püs­pö­ki kon­fe­ren­cia.

Szent­pé­ter­vár, Orosz­or­szág. Az orosz ál­lam­ve­ze­tés igyek­szik or­vo­sol­ni az or­to­dox egy­ház múlt­be­li sé­rel­me­it. A lel­kész­kép­zés­ben azon­ban új uta­kat kell ke­res­ni, hi­szen a fel­vé­tel­re je­lent­ke­zők még a sztá­li­nis­ta, ate­is­ta kor utód­ja­i­ként ne­vel­ked­tek. A „Lel­ki Aka­dé­mia” tör­té­né­sze sze­rint szin­te min­dent elöl­ről kell kez­de­ni, hi­szen – sa­ját sza­va­i­val – a szov­jet ura­lom utá­ni orosz tár­sa­da­lom és az egy­ház is „a meg­ke­resz­telt hi­tet­le­nek tár­sa­dal­ma”.

Brüsszel, Bel­gi­um. A ró­mai ka­to­li­kus egy­há­zon be­lü­li fi­a­tal­bán­tal­ma­zá­sok ügye Bel­gi­u­mot és Ír­or­szá­got is el­ér­te. Bel­gi­um­ban több mint négy­száz ká­ro­sult for­dult bí­ró­ság­hoz, Ír­or­szág­ban pe­dig, va­ló­szí­nű­leg en­nek kö­vet­kez­té­ben, drasz­ti­ku­san csök­kent a pa­pi pá­lyá­ra ké­szü­lő di­á­kok szá­ma. A ko­ráb­bi évek­ben éven­ként két­száz kö­rü­li volt a je­löl­tek szá­ma.

Acc­ra, Ghá­na. „Szin­te min­den ut­ca­sar­kon ta­lál­ha­tó olyan táb­la vagy pla­kát, amely va­la­mi­lyen ťegy­házŤ gyó­gyí­tó és cso­da­te­vő össze­jö­ve­te­lé­re hív­ja meg a hi­szé­keny em­be­re­ket” – így pa­nasz­ko­dik a Kumari Egye­tem val­lás­tu­do­má­nyi pro­fesszo­ra. A „cso­da­te­vők” ugyan­úgy ígé­rik gyó­gyít­ha­tat­lan be­teg­sé­gek gyó­gyí­tá­sát, akár­csak a kül­föld­re uta­zás­hoz szük­sé­ges ví­zum cso­dás meg­szer­zé­sét. Af­ri­ká­ban val­lá­si inf­lá­ció van, ame­lyet alig le­het el­len­őriz­ni. Ha az ügyes szer­ve­ző ki­ta­lált moz­gal­má­nak még va­la­mi ti­tok­za­tos ne­vet is ad, biz­tos si­ker­re szá­mít­hat.

Cayo Es­pi­no, Ku­ba. Jú­li­us 24-én új temp­lo­mot szen­tel­tek fel, öt­ven év óta az el­sőt. A kom­mu­nis­ta ha­tó­sá­gok er­re is csak úgy ad­tak en­ge­délyt, hogy a temp­lom­épí­tés tu­laj­don­kép­pen nem volt más, mint egy be­om­lás­sal fe­nye­ge­tett, ro­mos ká­pol­na új­já­épí­té­se, az épít­mény még meg­ma­radt alap­ja­in.

Lon­don, Ang­lia. A brit had­se­reg­ben 280 ka­to­na­lel­kész tel­je­sít szol­gá­la­tot. Raj­tuk kí­vül gon­do­zói van­nak a musz­lim, zsi­dó, hin­du, szikh és budd­his­ta val­lá­sú ka­to­nák­nak is. Az ate­is­ta Hu­ma­nis­ta Unió most az­zal a ké­rés­sel ke­res­te meg a had­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mot, hogy ők is küld­hes­se­nek „gon­do­zó­kat” a val­lás­ta­la­nok szá­má­ra. A mi­nisz­té­ri­um ál­lí­tó­lag helyt ad majd a ké­rés­nek.

Genf, Svájc. Iz­ra­e­li út­já­ról vissza­tér­ve a kö­zel-ke­le­ti tar­tós bé­ke fon­tos­sá­gát han­goz­tat­ta Olav Fyk­se Tve­it, az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­nak nor­vég fő­tit­ká­ra. Nyo­ma­té­ko­san kér­te, hogy az Iz­ra­el és a pa­lesz­ti­nok kö­zöt­ti bé­ke­tár­gya­lá­sok­ba von­ják be a Szent­föld ke­resz­tény ki­sebb­sé­gét is.

Isz­lá­má­bád, Pa­kisz­tán. Míg a ke­resz­tény se­gély­szer­ve­ze­tek val­lás­ra va­ló te­kin­tet nél­kül min­den ár­víz­ká­ro­sult­nak se­gí­te­nek, ri­asz­tó hí­rek ér­kez­nek ar­ról, hogy az or­szág ke­resz­té­nye­it mel­lő­zik a he­lyi ha­tó­sá­gok. Az észa­ki tar­to­mány­ban me­cse­tek­be me­ne­kült ke­resz­té­nyek­nek csak ak­kor ad­nak se­gélyt, ha meg­ta­gad­ják hi­tü­ket, és musz­li­mok lesz­nek.

Ta­izé, Fran­cia­or­szág. 1940. au­gusz­tus 20-án ala­kult meg a ta­izéi öku­me­ni­kus kö­zös­ség, amely az­óta is mág­nes­ként vonz­za a fi­a­tal ke­resz­té­nye­ket. A ju­bi­le­um al­kal­má­ból ren­de­zett ün­nep­sé­gen em­lé­kez­tek meg nem­csak az ala­pí­tás­ról, ha­nem ala­pí­tó­juk­ról, Roger Schütz­ről is, akit ki­lenc­ve­ne­dik szü­le­tés­nap­ja előtt, 2005. au­gusz­tus 16-án gyil­kolt meg egy el­me­be­teg nő.

Kas­sa, Szlo­vá­kia. Alojz Tkác kas­sai ér­sek – be­tölt­ve het­ven­ötö­dik élet­évét – le­mon­dott hi­va­ta­lá­ról. Utód­já­ul XVI. Be­ne­dek pá­pa az ad­di­gi se­géd­püs­pö­köt, a hat­van­éves Ber­nard Bo­bert ne­vez­te ki.

Moszk­va, Orosz­or­szág. A köz­igaz­ga­tá­si hi­va­tal sze­rint ma négy­szer annyi or­to­dox temp­lom van a vá­ros­ban, mint amennyi a szov­jet ura­lom bu­ká­sa­kor volt. Össze­sen két­száz temp­lom áll Moszk­vá­ban, kö­zü­lük töb­bet a vá­ros anya­gi tá­mo­ga­tá­sá­val újí­tot­tak fel.

Bré­ma, Né­met­or­szág. A hi­ro­si­mai, il­let­ve na­ga­sza­ki atom­tá­ma­dás hat­van­ötö­dik év­for­du­ló­ján a né­met ró­mai ka­to­li­kus és az evan­gé­li­kus bé­ke­meg­bí­zott fel­hí­vás­sal for­dult a kor­má­nyok­hoz az atom­fegy­ve­rek­ről va­ló le­mon­dás ér­de­ké­ben. Tö­re­ked­je­nek egyez­ség­re – fo­gal­maz­nak –, hogy ezek a fegy­ve­rek ne so­dor­ják a hat­van­öt év­vel ez­előt­ti­hez ha­son­ló ve­szély­be a vi­lá­got.

En­teb­be, Ugan­da. Négy­száz ang­li­kán püs­pök tár­gyalt az af­ri­kai szo­ci­á­lis és misszi­ói hely­zet­ről. Meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy az ang­li­kán vi­lág­egy­ház egy­sé­gét alig­ha le­het meg­tar­ta­ni a nők pap­pá szen­te­lé­sé­nek és az azo­nos ne­mű­ek meg­ál­dá­sá­nak kér­dé­sé­ben ki­ala­kult kü­lön­bö­ző né­ze­tek mi­att. A mau­ri­ti­u­si püs­pök sze­mük­re ve­tet­te a nyu­ga­ti­ak­nak, hogy en­ge­det­le­nek az is­te­ni üze­net­tel szem­ben.

Pe­king, Kí­na. A Kí­nai Tu­do­má­nyos Aka­dé­mia je­len­té­se sze­rint egy­re nő a ke­resz­tény­ség­re át­tér­tek szám­ará­nya az ér­tel­mi­sé­gi­ek kö­zött. 1993 után ezek 73 szá­za­lé­ka lett a ke­resz­tény­ség hí­ve.

Bar­ce­lo­na, Spa­nyol­or­szág. Ki­lenc­ven­egy éves ko­rá­ban meg­halt Ra­i­mon Pa­nikkar val­lás­ku­ta­tó, teo­ló­gus és fi­lo­zó­fus, aki – hin­du apa és ke­resz­tény anya fi­a­ként – fá­rad­ha­tat­la­nul ku­ta­tott és küz­dött a val­lá­sok meg­bé­ké­lé­sé­ért. Sze­rin­te Krisz­tus a szim­bó­lu­ma Is­ten, a vi­lág és az em­ber össze­ke­ver­he­tet­len és szét­vá­laszt­ha­tat­lan egy­sé­gé­nek.

Me­xi­kó­vá­ros, Me­xi­kó. A vi­lág köz­vé­le­mé­nyét meg­ráz­ta a hír, hogy Me­xi­kó és az Egye­sült Ál­la­mok ha­tá­rán het­ven­két fi­a­tal holt­tes­té­re buk­kan­tak, akik az or­szág­ban dú­ló, ká­bí­tó­szerban­dák kö­zöt­ti há­bo­rú ál­do­za­tai. A kor­mány csak­nem száz­ezer fegy­vert, har­minc­öt­ezer gép­ko­csit és a ká­bí­tó­szer-ke­res­ke­de­lem­ből szár­ma­zó négy­száz­mil­lió pesót fog­lalt le, au­gusz­tus­ban pe­dig fon­tos ban­da­ve­zé­re­ket fog­tak el. A ká­bí­tó­szer-há­bo­rú­nak ed­dig hu­szon­nyolc­ezer ál­do­za­ta van.

Gá­zai öve­zet. A 360 négy­zet­ki­lo­mé­te­ren össze­zsú­fol­va élő más­fél mil­lió pa­lesz­tin hat­van szá­za­lé­ka mun­ka­nél­kü­li. Ke­vés mun­kát és ki­kap­cso­ló­dást a fi­a­ta­lok csak ke­resz­tény kö­zös­sé­gek­ben ta­lál­nak. A Ha­mász-ura­lom túl­ka­pá­sai mi­att vi­szont ezek­nek a kö­zös­sé­gek­nek nagy ne­héz­sé­gek­kel kell meg­bir­kóz­ni­uk.

Össze­ál­lí­tot­ta: G. I.

::Nyomtatható változat::