Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 21
- Egyházkerületi közgyűlés Északon
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Egyházkerületi közgyűlés Északon
| Az Északi Egyházkerület közgyűlése a budahegyvidéki gyülekezet templomában |
A tavaszi beszámoló közgyűlések sorában az Északi Egyházkerület május 16-án tartotta összejövetelét a budahegyvidéki egyházközség templomában. A megnyitó áhítatot a gyülekezet lelkésze, Bácskai Károly végezte. 1Thessz 5,23 verse alapján arról szólt, hogy Isten kész egész életünket – testünket, lelkünket és szellemünket – megszentelni. Az a reménységünk, hogy ő veszi munkába kerületünket is, s az ő kezében lehetünk mi is olyanokká, akik feddhetetlenül juthatnak el a Krisztus megjelenése napjára. Az ő lelke hassa át ezt a tanácskozást is – zárta szavait.
A tavaszi közgyűlések régi rendje szerint az illetékesek ekkor számolnak be az elvégzett munkákról. Ez alkalommal a hangsúly az értékelésre esett D. Szebik Imre püspöki jelentésében.
„A szolgálati paraméterekből sok egyéb mellett az tűnik ki, hogy a lelkigondozás végzésében a legnagyobb a visszaesés és a hiány, ezért úgy döntöttem, hogy püspöki jelentésemben elsősorban erről szólok a közgyűlés színe előtt. A lelkipásztori látogatások száma a bevallott adatok alapján egyházkerületünkben 2427-tel csökkent, még ha a hivatali beszélgetések száma valamelyest nőtt is” – hangsúlyozta.
A társadalom nagy szabadságot biztosít az egyénnek saját életvezetése kialakítására, ugyanakkor bizonytalanságba taszítja, és magányba sodorja az embereket. A lelkigondozás feladata, hogy tájékozódási pontokat adjon Isten irgalmára alapozva, illetve Jézus Krisztus evangéliumának örömhíre iránti bizalmat ébresszen a rábízott személyben. Az egyházkerület lelkészi vezetője megemlítette a lelkigondozás bibliai alapjait, és nagy vonalakban felvázolta annak történetét. „Evangélikus egyházunkban a hitre nevelés, illetve a kölcsönös testvéri intés és vigasztalás került előtérbe… Napjainkban pedig külön hangsúlyt kapott a gyülekezet egészének felelőssége és az arra alkalmas személyek képzése, szolgálatba állítása a hívek gondozása érdekében.”
A lelkigondozásra ma gyakorlatilag korlátlan számú lehetőség kínálkozik a konfirmandusok felkészítésétől kezdve a temetések alkalmával felbukkanó hozzátartozók gyülekezetén, a betegek otthoni és kórházi gondozásán át a katasztrófa- és egyéb szükséghelyzetben lévők közötti szolgálatig. Olyan új, modern eszközök is bekapcsolhatók a gondozásba, mint a telefon vagy az Internet. Napjaink túlterhelt életű embereinek esetében a magángyónás segíthet a nyomorúságokból való megszabadulásban.
A püspök-elnök ezt követően a statisztikai adatok tükrében elemezte a kerület lelki életét. Jelentésében megemlítette azt a sok konferenciát, összejövetelt, fórumot, melyet az elmúlt évben kerületi szinten tartottak. Különösen fontos feladatnak tartotta a gyülekezeti munkatársak keresését, képzését és létszámbeli növelését. Gazdasági téren a gyülekezeti alapítványok létesítését szorgalmazta.
Ez utóbbi gondolatokat folytatta jelentésében Benczúr László egyházkerületi felügyelő is. Külön részben szólt a lelkészi szolgálatról, a lelkészek szerteágazó munkájáról. „A jó szándékkal vállalt feladatok a lelkész igazi küldetésének és szolgálatának rovására mehet- nek” – hangsúlyozta. Azt javasolta, hogy a lelkészek keressék meg, kutassák fel a nem lelkészi szolgálatra alkalmas testvéreket, és állítsák őket munkába. Sok lemondást és áldozatot is kíván ez, de hitünk erősítése közös ügyünk, ismeretlen testvéreink elérése és a gyülekezet közösségbe szervezése pedig Istentől kapott feladat.
Ezt követően a kerület területén munkálkodó különböző intézményekről szólt, majd a gazdálkodással kapcsolatosan tolmácsolta azt a kérést, hogy a beruházások megkezdéséről, a költségfedezetek megszerzéséről, a pályázatok elnyeréséről mindig időben tájékoztassák az elnökséget. Végezetül kiemelte: hálásak vagyunk a bajor testvérek sokszori segítségéért. „Úgy gondolom, hogy ezt az odaadó figyelmet nekünk is erősíteni kellene a nálunk szegényebb, határainkon túl élő evangélikus magyar gyülekezetek irányában” – mondta.
Eleven hozzászólások jelezték a két jelentés megértését, továbbgondolását. Szóba került az is, hogy a statisztikákat nem egy évre vetítve, hanem hosszabb időszakra nézve kellene értékelnünk, illetve felvetették újra azt a már korábban elhangzott javaslatot, hogy a zsinat foglalkozzon a lelkészek és egyházi vezetők politikai szereplésével, nyilatkozatával.
A kerület korábbi püspöke, dr. Nagy Gyula köszönettel hallgatta az előremutató jelentéseket, és hangsúlyozta, hogy minden időben szükség volt és lesz az állam és egyház közötti kapcsolat rendben tartására.
Többen kifejezték örömüket, hogy a tanácskozáson előtérbe került a lelkigondozás szolgálata. A missziói előadó pedig azt kérte, hogy az egyházmegyék tartsanak fórumokat saját missziói feladataik megbeszélésére.
Tóth-Szöllős Mihály
Regionális hozzárendelés:
Északi Evangélikus Egyházkerület
::Nyomtatható változat::
|