Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Elhurcoltak tízezrei a rettegett auschwitz-birkenaui zsidórámpán. Szelektálásra várók kígyózó sora. Kopaszra nyírt magyar zsidó nők, kik szégyenükben elfordulnak az objektívtől. Anyák és gyermekek az „utolsó pillanatban”: a III. krematórium előtt. Azt hiszik: fürdeni mennek. Viszonylagos békében várakoznak a füvön. Megrendítő találkozás ez: szemtől szemben állunk. A halálba menők és mi, emlékezők, kiállítás-látogatók.

A magyarországi holokauszt hatvanadik évfordulóján, egészen pontosan a magyar zsidóság gettóba zárásának napján, április 16-án nyílt meg Budapesten, a Páva utca 39. szám alatt a Holocaust Emlékközpont. Az intézmény Kelet-Közép-Európában az első, amely ezt a korszakot átfogóan, történeti-társadalmi összefüggéseibe helyezve mutatja be. Az építészeti szempontból is különleges épületegyüttes az 1923-ban ide épült zsinagógából és egy hozzá kapcsolódó, modern épületszárnyból áll. A súlypontból kimozdított falszerkezetek a sarkából kifordult, eltorzult világot hivatottak jelképezni. Az emlékközpontnak dokumentációs, oktatási, kutatási feladatai vannak, emellett a vészkorszak zsidó és nem zsidó áldozatainak méltó emlékhelye is: az áldozatok neve az épületet körülvevő falakon van – az örök veszteség mementójaként – kőbe vésve.

A központ nyitókiállítása az Auschwitz Album nevet viseli. Története regénybe illő. A kárpátaljai Bilkén élő zsidó Jákob családot 1944 kora nyarán deportálták, transzportjuk május 26-án érkezett meg az auschwitzi zsidórámpára. Az ekkor tizennyolc éves Lilit munkaképesnek nyilvánították. Szüleitől, testvéreitől elszakították, rabszolgamunkásként dolgoztatták, táborról táborra hurcolták. 40 kilósra fogyva, tífuszosan, de megélte a felszabadítást. Az SS-ek által már elhagyott lágerben, meleg ruha után kutatva lelte meg 1945-ben a kétszáz fotót tartalmazó albumot, s legnagyobb megdöbbenésére bilkei rabbijukat és több családtagját pillantotta meg benne! A magyar zsidó transzportok érkezéséről, szelektálásáról, gázkamrába vitelük előtti utolsó perceiről két SS-fotós készítette a képeket; (feltehetőleg) szándékuk ellenére az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor legfontosabb képi dokumentumait hagyták az utókorra. Jákob Lili egyedül élte túl a holokausztot: több mint húszfős családjából senki sem tért haza…

Lili megőrizte az albumot, és 1980-ban az izraeli Jad Vasemnek adományozta. A fotókiállítást a háború előtti kárpátaljai zsidóság békés hétköznapjait bemutató korabeli kisfilm vezeti be. A kiállítás része a gyönyörűen felújított zsinagóga is, karzatán jelenleg a roma holokausztnak, valamint Hűlt hely címmel az eltűnt zsidó közösségeknek emléket állító gyűjtemény tekinthető meg. A téma iránt érdeklődők a központ könyvesboltjában találnak átfogó irodalmat.

K. D.

::Nyomtatható változat::