Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A Petőfi Irodalmi Múzeum szeptember 24-én emlékezett meg az 1848-49-es szabadságharc vezérének kétszázadik születésnapjáról. Minthogy a jeles előadók megállapítása szerint Kossuth Lajos személyéről eddig nem született igazi nagy alkotás sem versben, sem prózában, ezért a Múzeum az évszázad legnagyobb szónokaként méltatta Kossuth apánkat.

A kortársat, Kossuth Lajos hívét, Vajda János költőt idézte művészi előadásban Hegedűs D. Géza színész. Aki csak annyit közöl, hogy Kossuth korának legnagyobb szónoka volt, az keveset mond. Felhívásait olvasva nem is értjük, mivel érte el a hatását. Személyisége, megjelenése, előadása volt igéző. Csorba László történész, a Római Magyar Intézet igazgatója szintén Kossuth szónoklatainak titkát igyekezett megfejteni. Méltatta kivételes nyelvtehetségét: a latinon kívül jól tudott németül, franciául, angolul, de még törökül is tanult. Lefordította Shakespeare Macbethjének első felvonását. Szónoklatait gyönyörű angolsággal mondta el, amellyel később megnyerte magának amerikai hallgatóságát is. Azonban mint arra Csorba László rámutatott a köznapi beszélgetésben nem brillírozott. A történész a továbbiakban Kossuthnak Columbus városában (Ohio), a szenátus előtt elmondott nagyhatású beszédét elemezte.

Az évforduló tiszteletére szeptember 25-26-án a Magyar Történelmi Társulat több jelentős tudományos intézmény támogatásával Debrecenben rendezett tudományos konferenciát Kossuth Lajos és kora címen.

Az evangélikus Görgey Artúr unokaöccse, Görgey Gábor miniszter bevezetőjében méltatta azt, hogy a kicsiny magyar nemzetnek mennyi nagysága született, akiket véleménye szerint nem szabad kijátszanunk egymás ellen. A debreceni Egyetem rektora, Nagy János üdvözlő szavai után a cívis város polgármestere, Kósa Lajos fejtette ki illő lokálpatriotizmussal azt, hogy Debrecen Kossuth Lajos városa. A szabadságharccal kapcsolatban lett világhírű ez a város, a forradalom egykori fővárosa, ahol a Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát kihirdették. A jelenlévők élénk helyeslése mellett a polgármester javasolta, hogy az egyetem kapja vissza Kossuth Lajos nevét.

Kosáry Domokos, akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke fiatalos tűzzel ítélte el azokat a fércműveket, amelyek annakidején politikai érdekből, hitvány, szolgai hízelgésből félrevezették a közvéleményt Kossuth Lajos megítélésében is, háttérbe tolva nemes alakját, hogy a szovjet megszállóknak kedvében járjanak.

Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet igazgatója, számos tanulmány, köztük A szabadságharc hadtörténete című könyv szerzője Kossuth és a hadsereg című előadásában kiemelte azt a bizalmat, amelyet a nép Kossuth Lajosba vetett. A legnagyobb gondot Kossuth számára az újonnan felállított hadsereg fővezérének megválasztása jelentette. Eredetileg Bem Józsefet választotta ki, és Görgey Artúrt a hadügyminiszteri tisztséggel kívánta megbízni. Bem azonban Erdélyben volt, ezért lett Görgey a fővezér. Vetter Antalt, Mészáros Lázárt, majd a később minden szempontból alkalmatlannak bizonyult Dembinszky Henriket nevezte ki erre a meghatározóan fontos tisztségre. Kossuth lelkiismeretességét dicséri, hogy hadügyi képzettség nélkül nem vette át ő maga a döntő fővezéri feladatkört.

Ezek után Hermann Róbert bemutatta saját, ez alkalomra megjelentetett gyönyörű kiállítású könyvét. A Kossuth Lajos és kora című kötet képanyaga a Magyar Nemzeti Múzeum eddig kiadatlan anyagából tesz közkinccsé egy válogatás. A szerző megállapította, hogy noha Kossuth Lajos munkásságát az elvárható bírálattal illeti, az kétségtelen, hogy Kossuth a XIX. század legnagyobb hatású politikusa volt.

A konferencia második napjának utolsó előadójaként a Római Magyar Intézet igazgatója az öreg Kossuthról olaszországi éveit elevenítette fel. Igyekezett megcáfolni azt az állítást, hogy az emigrációból nem lehet befolyásolni az ország politikáját. Véleménye szerint Kossuthnak igenis jelentős hatása volt a magyar politikára olaszországi tartózkodása idején is. Kosáry Domokos záró előadását azzal kezdte, hogy volna még mit beszélni. Érdekes kérdést tett fel: Miben különbözött Kossuth Lajos egyénileg kora politikai elitjétől? Rámutatott Lónyay Gábor jelentőségére, valamint arra, hogy Kossuth tisztában volt a tömegkommunikáció jelentőségével. Teremtett magának szócsövet, amelyen az országban népszerűsíthette elveit. Ilyen volt többek között a Pesti Hírlap. Kossuth Lajosnak kivételes képessége volt arra, hogy sajátmagából és másokból is hatalmas energiákat szabadítson fel. Ezért nem helytálló ellenségeinek az a vádja, amely szerint nem mérte fel helyesen az erőviszonyokat. Világosan látott. Csakhogy nem tudta kiszámítani mert nem is lehetett , hogy milyen energiákat tud kihozni az emberekből.

Az evangélikus egyház közelgő Kossuth-megemlékezésének szervezői figyelemmel kísérték a magas színvonalú konferenciát, hogy tanulságait alkalmazhassák a kongresszuson.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

::Nyomtatható változat::