Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Az elmúlt év nyarának elején Gálos Ernő, a soproni gyülekezet másodfelügyelője azzal a riasztó hírrel érkezett a lelkészi hivatalba, hogy nagy baj van: megrepedt a hősök harangja, amelyre az I. világháború 216 áldozatának neve is fel van vésve. Amikor szemrevételezték a repedést, a riadalom még nagyobb lett, mert a három és fél tonnás harang szemlátomást zuhanásra kész állapotban volt. A gyülekezet példaértékű összefogásának köszönhetően azonban elhárították a bajt, kijavították a hibát: a hősök harangja újra szól, emlékeztetve a régiekre és szólítva az újakat. A megjavított harangot szeptember 3-án, vasárnap ünnepi istentiszteleten szentelte fel Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke.

Ittzés János a vasárnapra kijelölt igéről, a süketnéma meggyógyításának történetéről prédikált Mk 7,31–37 alapján. Jézus olyan embert gyógyított meg – kezdte igehirdetését a püspök –, aki kommunikációra képtelen volt, és ez az állapot mindenki számára nehéz volt. Jézus tehát a süketnéma meggyógyításával nemcsak a beteget gyógyította meg, hanem az őt körülvevő közösség is gyógyult. Sokszor ebben a mai világban is úgy élnek egymás mellett az emberek, mint a süketnémák – folytatta a püspök –, nem tudnak egymással kommunikálni, idegenek egymás számára. Családban, házasságban, generációk között, munkahelyeken, vezetők és vezetettek között, kisebb vagy nagyobb közösségekben. Ez az ige viszont azt üzeni, hogy nincs véglegesen elrontott helyzet. Van segítség Jézusban, Jézus által. Ő meggyógyítja lelki értelemben vett némaságunkat és süketségünket, megnyitja szívünket, és felfakasztja a szavakat. Nagy baj volna, ha csak a hősök harangja szólalna meg, az emberek ajka pedig néma maradna, és nem hirdetné Jézus nevének dicsőségét. Nyíljon meg tehát a szív, az ő szeretetéből szülessen a szó, hogy mindig felelősséggel szóljunk, hogy jól értsük egymást, és komolyan vegyük őt – fejezte be igehirdetését Ittzés János.

Az istentisztelet után tartott díszközgyűlésen Hegedűs Attila, a soproni gyülekezet igazgató lelkésze mondott köszönetet mindazoknak, akiknek anyagi és fizikai segítsége nélkül ezt a komoly feladatot nem lehetett volna elvégezni. Mindenekelőtt Kebelei Ferencnek, a gyülekezet volt felügyelőjének, Gálos Ernő másodfelügyelőnek, aki a munkálatok ideje alatt szinte csak enni és aludni jött le a toronyból, valamint Varga Jenő jelenlegi felügyelőnek, aki teljes erőbedobással segített befejezni a nagy munkát. Jelentős anyagi segítséget adott a több mint háromszázötven gyülekezeti tagon kívül Sopron város önkormányzata, a finnországi seinäjoki testvérgyülekezet, továbbá Horváth István Miklós tanár, aki sorszámozott grafikáit ajánlotta fel téglajegyként.

Kiss Miklós

Regionális hozzárendelés: Soproni Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::