Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A jövőben ne szerepeljen Norvégia alkotmányában, hogy az evangélikus az ország hivatalos vallása – indítványozza a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Norvég Munkáspárt.

Az indítvány szerint megszűnne az a kötelezettség is, hogy a kormánytagok legalább felének az evangélikus egyházhoz kell tartoznia. A párt vezetősége szerint továbbá az egyház csak akkor kaphatna püspök- és esperesszentelési jogot, ha nőne az egyházon belüli demokrácia. Mintegy ötszáz éve – 1537 óta – az uralkodó és az állam nevezi ki a püspököket és az espereseket.

„Egyetértünk abban, hogy meg kell tartani az egyház nyitottságát és befogadó jellegét, miközben az evangélikus vallás államvallás jellege megszűnik. Reméljük, az indítvány széles körű támogatásra talál” – nyilatkozta március 19-i sajtókonferenciáján Jens Stoltenberg miniszterelnök, a Munkáspárt vezetője. Emellett együttműködésre szólította föl az egyházi vezetőket, hogy ezzel is erősítsék az egyházi demokráciát.

Az egyház egyetemes zsinata 2006-ban nemmel szavazott az államegyházi rendszerre, azzal az indoklással, hogy a jelenlegi rendszer azt feltételezi, hogy az egyház tekintélye a király és a kormány tekintélyén alapul. De néhány kormányzati vezető – köztük a munkáspárti Trond Giske, az egyházi ügyekért felelős miniszter – nyilvánosan is megvédte a régi rendszert.

A kormánykoalíciót alkotó két másik párt első reakcióként elutasítja a Munkáspárt javaslatait. A Centrum Párt rendíthetetlenül védelmezi a jelenlegi rendszert, álláspontja szerint továbbra is az állam hivatalos vallásának kell lennie az evangélikusnak; emellett nyitott a kisebb változtatások iránt. A Szocialista Baloldali Párt képviselői megerősítették azon álláspontjukat, hogy egy modern államban nincs helye az államegyházi rendszernek.

A Vart Land című napilap idézte Jens-Petter Johnsen egyháztanácsost, aki szerint a Munkáspárt javaslatai jó irányba tett apró lépések. „A Munkáspárt az első politikai erő, amely hajlandó megengedni, hogy minden egyházi döntést a Norvég Egyház testületei hozzanak meg” – állítja Johnsen.

Az ország 4,6 milliós lakosságának közel 83%-a tartozik a Norvég Egyházhoz. Jelenleg az egyháztagok 3%-a vesz részt a helyi egyházi választásokon. A helyi egyházi tanácsok választják a tizenegy egyházkerületi tanácsot, amelyek a zsinat tagságának nagy részét alkotják.

Az államegyházi rendszer jelentősebb mértékű megváltoztatásához alkotmánymódosítás szükséges. Az esetleges változtatások legkorábban 2013-ban léphetnek életbe.

Forrás: ENI

::Nyomtatható változat::