Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

Új sorozatot indítunk hetilapunkban; részeivel minden hónap elsõ lapszámában találkozhat majd az olvasó. A hónap könyve felcímmel a Luther Kiadó köteteibõl válogatunk azzal a céllal, hogy egy-egy kiadvány nagyobb figyelmet kapjon, mert úgy gondoljuk, fontos lenne, hogy minél többen elolvassák. (A hónap könyvét a Luther Kiadótól történõ közvetlen vásárlás vagy megrendelés esetén 30%-os kedvezménnyel árusítjuk.)

Nem egyszerûen recenziókat tervezünk megjelentetni, és nem is csak az új kiadású köteteket szándékozunk bemutatni. A sorozattal annak a kihívásnak igyekszünk megfelelni, amely elé a Luther Kiadót az állítja, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház kiadója: segíteni kívánja a mai magyar evangélikusság életét, útkeresését, identitásának újrafogalmazását. A könyvkiadó eszköze ebben a könyv. A könyv, amely egykor – majd ötszáz évvel ezelõtt – valami hasonló szerepet töltött be az akkori egyház életében.

Ismerjük mindannyian azt a már-már frázisszerû megállapítást, hogy a reformáció minden bizonnyal egy magával, hitével, egyházával küszködõ Ágoston-rendi szerzetes fegyelmi ügye maradt volna, ha a Lutherben és a körülötte zajló események nem a Gutenberg-galaxis születésének hajnalán történnek; ha Luther és a többi reformátor gondolatai, felismerései, bizonyságtétele, de legfõképpen maga a Biblia nem jelenhettek volna meg abban a formában, amelyet könyvnek nevezünk.

Mindannyian érezzük, hogy a reformáció korához hasonlóan válságos idõket élünk. Az is igaz, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen látjuk, hogy mi is okozza a válságot. De talán abban mindannyian egyetértünk, hogy így, ahogy most van, nem maradhat; hogy egyszerûen nem érezzük jól magunkat akkor, amikor egyházunk, a kereszténység, országunk vagy akár az egész világ jelenérõl, jövõjérõl vagy éppen – nagyon személyesen – saját magunk életérõl, Krisztus-követésérõl gondolkodunk. Érezzük talán azt is mindannyian, hogy mindezekért nem tehetünk felelõssé pusztán külsõ tényezõket, hatalmakat. Saját magunk is felelõséggel tartozunk közösségeinkért, az egyház közösségéért, Krisztus-követésünkért.

A hónap könyvei nem fognak választ adni minden kérdésünkre. Sokkal inkább olyan részletkérdésekkel szembesíthetnek bennünket, amelyek szerves részét képezik annak a közös tapasztalatunknak, hogy válságos idõként éljük meg jelenünket. És ha csak ezen „apró” területekrõl sikerül elmélyülten gondolkodnunk és az ajándékba kapott felismerésekkel rendet tennünk életünk egy-egy területén, akkor már megérte egy hónapig fókuszba állítani a gondolkodást elindító kötetet.

Bízunk benne, hogy az év tizenkét hónapjának egy-egy könyve ad bõven feladatot, de persze elszánást és sikereket is ebben a „rendrakásban”.

Meglehet, talán túl merész célnak tûnik ez a kiadó részérõl. Mégis van egy nagyon fontos tényezõ, amely okot adhat a bizakodásra. Mivel a magyar könyvpiac 2008. évi eredményeirõl szóló kimutatások majd csak közel fél év múlva látnak napvilágot, így saját ez évi adataink elemzésébõl lehet levonni néhány következtetést, anélkül, hogy az esetlegesen más tendenciát mutató nagy számokkal ütköztetnünk kellene õket. Nos, saját adataink növekedést mutatnak.

Csak két szám, amelyet mindenképpen meg kell említenünk. 2008-ban (október 5-ig) 38 835 könyvet értékesített a Luther Kiadó, egy évvel korábban (2007. január 1. és október 5. között) 21 483-at; az eladott könyvek értéke 2007 adott idõszakában 18,8 millió forint volt, 2008-ban eddig 28,4 millió forint. Ezt a növekedést nem lehet nem észrevenni…

Az okokat még nehéz lenne sorra venni, de pár tényezõt már most is láthatunk. Az egyik minden bizonnyal az, hogy a történelmi egyházak 2008-at a Biblia évének nyilvánították, és a számos programon keresztül sokkal nagyobb figyelem vetült magára a Bibliára s azokra a könyvekre, amelyek a biblikus értékrendet fontosnak tartók mûhelyébõl kerültek ki. Fontos tényezõ lehet az is, hogy a korábban már említett válságos idõszakokban – jó esetben – évszázadokon keresztül megtartó értékeinkhez „menekülünk”, és ma még sokunkban ezen értékek hordozója – formailag legalábbis – a nyomtatott szöveg, a könyv. Emellett amikor minden forintunkról kétszer is meg kell gondolnunk, hogy mire adjuk ki, az értékesség és az értékállóság egyszerre válik fontos elvárássá – és hát egy-egy jó könyv nagy érték, és sokáig az is marad.

Hiba lenne persze azt mondani, hogy pusztán a könyvek felértékelõdésével jó úton járunk identitásunk újrafogalmazásában. Mert legyen bármilyen jó és igaz egy-egy könyv, a lapok, a sorok folytatódnak bennünk, olvasókban, és bár a kötet eredeti értékébõl semmit nem von le, ha a ez folytatás rövidre sikerül, az olvasó sokat veszíthet. Így kérdésként áll elõttünk: mi lesz azzal a közel 39 ezer kötettel, amelyet a Luther Kiadó csak az idén kézbe adott, mi lesz a hónap könyveivel? Mi lesz azokkal az értékekkel, amelyek ott fekszenek sokunk asztalán, vagy ott sorakoznak a könyvespolcokon? Mit kezdünk mindazzal, amit a nyomtatott lapokon örökül hagytak ránk elõdeink, vagy amivel kortársaink hívnak együtt gondolkodásra?

És legfõképpen: mivé lesz bennünk Istennek a Szentírásban olvasható igéje? Citátumok gyûjteménye, amellyel igazolhatjuk saját életünket, döntéseinket, kegyességünket, vagy olyan kihívás, elhívás, amelynek engedelmeskedve mi magunk másként élünk majd ebben a válságos idõszakban? Nyitott kérdések, amelyeket minden könyv elolvasása után fel kell tennünk magunknak.

Annyi már biztos: 2008-ban 17 352-vel több könyv felett tehetjük föl ezeket a kérdéseket, mint egy évvel korábban…

Kendeh K. Péter kiadóigazgató

::Nyomtatható változat::