Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

„A legfontosabb cél egy lelkész szolgálatában, hogy gyõzelemre vigye a rábízottakat; az új lelkész is erre van elhívva. A mi gyõzelmünk titka pedig a Krisztusban kapott kegyelem” – hangsúlyozta Ef 2,8–10 alapján tartott igehirdetésében Ittzés János püspök október 5- én, vasárnap délután a keszthelyi templomban. Szemerei János, a Somogy- Zalai Evangélikus Egyházmegye esperese ünnepi istentisztelet keretében iktatta be hivatalába ezen a napon Honthegyi Zsoltot, a gyülekezet meghívott lelkészét.

A Balaton-felvidéken, illetve Hévíz, Sümeg, Tapolca környékén a szórványban élõ evangélikusság lelkigondozása nem kis feladatot ró az itt szolgáló lelkészekre. Ökumenikus nyitottságot is kíván tõlük, hiszen ezeken a településeken közös evangélikus–református templomokban kell istentiszteletet tartaniuk.

A korábbi keszthelyi lelkész, Nagyné Szeker Éva tizennyolc évi lelkipásztori szolgálat után távozott Budapestre, miután a rákoskeresztúri evangélikusok megválasztották lelkészüknek. A nyáron megüresedett lelkészi állást viszonylag hamar sikerült betölteni. Honthegyi Zsolt beiktatásának ünnepi istentiszteletén részt vettek a testvéregyházak pásztorai, valamint a német egyháznak Hévízen – az ott üdülõ német vendégeket – szolgáló lelkésze is.

Honthegyi Zsolt a monori gyülekezetben nõtt fel. Saját bevallása szerint kezdetben õ maga nem akart lelkész lenni, bár nagyapja révén már volt lelkipásztor a családjában. A gimnázium után szakácsnak tanult, majd a földrajz– történelem szak érdekelte, de a biztosítási szakmában is dolgozott.

Az evangélikus teológia hitoktató szakának elvégzése után a tamási gyülekezet hívta meg gyülekezeti munkatársnak. Nyolc évig szolgált közöttük, amikor Gáncs Péter püspök 2004-ben ordinálta. Az ugyanebben az évben letett lelkészvizsga után még négy évet szolgált Tamásiban, mielõtt a keszthelyiek meghívták lelkészüknek.

Menyes Gyula

::Nyomtatható változat::