E heti Luther-idézet

Hozzászólás a cikkhez

„A Krisztus atyja nem akárki. Hanem olyan Atya, aki – Isten. Az Atya tekintete pedig a Fiún nyugszik. Mindent alája vetett. Vagy elveszünk menthetetlenül valamennyien, vagy ha meg akarunk maradni, a Krisztus testét kell ennünk s vérét innunk. Kizárólag a Fiút pecsételte el, s akaratát, kegyelmét mind csak reá ruházta. S mert Istentől csak Krisztus nyert hitelesítő pecsétet, a Szentlélek is egyedül az övé, hogy mindenek szemei csakis őrá nézzenek. Reá mutat az egész Szentírás, mint akinek egyedül van pecsétes bizonyságlevele. Ő az Isten remeke, akit azért ajándékozott, hogy egyedül ő segítsen rajtunk. Ahogy maga Isten is leszólt az égből: ťEz az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok.Ť Az Atya Isten Krisztust pecsételte el Megváltóvá. Egyedül őt kell tehát hallgatnunk és befogadnunk!”

Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása)

::Nyomtatható változat::