Közlemények, nyilatkozatok

Hozzászólás a cikkhez

Az új alkotmány a tervek szerint külön is kimondaná az állam és az egyházak szétválasztását, így továbbra is garantált lesz az egyházak és a vallási közösségek önállósága – tudta meg kormányzati forrásból a Magyar Távirati Iroda (MTI).

Korábban többen is kifogásolták, hogy az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság által kidolgozott alkotmánykoncepció kifejezetten nem tartalmazta az állam és az egyház szétválasztásának elvét.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI kérdésére azt mondta: természetesen nem lesz változás, s az új alkotmány – a mostanihoz hasonlóan – külön is kimondja majd az állam és az egyházak szétválasztását, mely mindkét fél érdeke. Ez az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy ne működhetnének együtt meghatározott kérdésekben a közjó érdekében – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Az új alaptörvény rögzítené, hogy mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz, azaz hogy vallását és meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, és azt akár egyénileg, akár másokkal együtt nyilvánosan vagy a magánéletben, vallásos cselekményeken, szertartásokon vagy egyéb módon kinyilváníthassa, gyakorolhassa vagy tanítsa, illetve ezt mellőzhesse.

Ennek alapján továbbra is garantált lesz az egyházak és a vallási közösségek önállósága. Az új alkotmány alapján a vallási közösségek és az egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény fogja szabályozni.

Rétvári Bence kiemelte: az új alkotmány meg szeretné teremteni annak alapját, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló, várhatóan tavasszal elfogadandó sarkalatos törvény különbséget tehessen egyházak és vallási egyházi felekezetek között. A különbségtétel során szempont lehet az egyház történelmi beágyazottsága, társadalmi támogatottsága, híveinek száma, illetve a közfeladatok ellátásában vállalt szerepe. Azért szükséges ennek a törvénynek az átdolgozása az alkotmány elfogadása után, mert az elmúlt húsz évben nagyon sokan visszaéltek az egyházi jogállással – mutatott rá Rétvári Bence.

Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament – alkotmányozó országgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn.

MTI

::Nyomtatható változat::