Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Útitárs
- 2009
- 1
- „…mondjátok ezt: Az Úrnak van szüksége rá”
Az élet kenyere
Hozzászólás a cikkhez
„…mondjátok ezt: Az Úrnak van szüksége rá”
(Lk 19,31)
Gyerekésszel azon csodálkoztam, honnan tudja Jézus, hogy a közeli faluba elküldött tanítványai megkötött szamarat találnak a megjelölt helyen. Ma az a kérdésem: odaadják-e hálás tanítványai mindazt, amire neki szüksége van?
A történetből kiderül, hogy a szamár gazdái szó nélkül átengedték az állatot. Jézus pedig „szelíden és szamáron ülve” teljesítette be a próféták ígéretét: bevonult Jeruzsálembe.
A szamár gazdái nincsenek egyedül. Életem során sokszor meghatódtam azon, amikor mai emberek Jézus ügye számára készséggel rendelkezésre bocsátották pénzüket, eszüket, házukat vagy szívüket. Az ilyen odaadáshoz sokszor két emberre van szükség. Az egyik kitalálja, megálmodja, sőt kiimádkozza, megharcolja az elérendő célt, azután az Úr nevében megszólítja a másikat: forintjaidra, karod erejére, tehetségedre, mozgósítható tartalékaidra szüksége van az Úrnak! Pontosabban: rád van szüksége! Nem gondoltál még arra, hogy mindazért, amit Jézustól kaptál, hálából követője, szolgálója légy? Itt van egy üres hely, amott égető a hiány. Az Úrnak van szüksége arra, ami a tied. Az Úrnak szüksége van rád!
Lehet, hogy névtelen maradsz a támogatók sorában, mint a szamár gazdája, de Jézus „bevonul Jeruzsálembe”, ügye célhoz ér.
Z. P.
::Nyomtatható változat::
|