Úti-tár­sal­gó

Hozzászólás a cikkhez

– Mun­ká­ja so­rán mennyi­ben ta­lál­ko­zik olyan ten­ni­va­lók­kal, amelyek a tör­té­nel­mi ha­tá­ro­kon túl élő ma­gyar evan­gé­li­ku­sok­hoz kap­cso­ló­dnak?

– Több vo­nat­ko­zás­ban is. Leg­in­kább az Er­dély­ben és a Fel­vi­dé­ken élő evan­gé­li­kus­ság­gal van szo­ros kap­cso­la­tunk. Az Eu­ró­pai Pro­tes­táns Egy­há­zak Kö­zös­sé­ge, vagy­is a Le­u­en­ber­gi Egy­ház­kö­zös­ség ta­ná­csá­ban Ador­já­ni De­zső Zol­tán­nal, a Ro­má­ni­ai Evan­gé­li­kus-Lu­the­rá­nus Egy­ház püs­pö­ké­vel együtt ülé­se­zünk fél­éven­ként, ő a ro­má­ni­ai evan­gé­li­ku­so­kat, re­for­má­tu­so­kat és me­to­dis­tá­kat kép­vi­se­li, én a ma­gyar­or­szá­gi pro­tes­tán­so­kat, így gyak­ran nyí­lik al­kal­munk a min­ket érin­tő kö­zös kér­dé­sek meg­vi­ta­tá­sá­ra. Ezen kí­vül ter­mé­sze­te­sen sok más or­szág­gal van ak­tív kap­cso­la­tunk, ahol ma­gyar evan­gé­li­ku­sok él­nek, il­let­ve ahol ma­gyar nyel­vű ige­szol­gá­lat zaj­lik.

Itt kell meg­em­lí­te­nem, hogy a ma­gyar ál­lam tá­mo­ga­tá­sá­val és a kül­ügyi osz­tály köz­ve­tí­té­sé­vel idén két lel­kész­nő­nek – egy szlo­vén és egy szlo­vák anya­nyel­vű­nek – nyí­lik al­kal­ma ar­ra, hogy a Deb­re­ce­ni Nyá­ri Egye­te­men ma­gya­rul ta­nul­jon. Ők – jól­le­het nem ma­gyar anya­nyel­vű­ek – ké­szek ar­ra, hogy ma­gya­rul (is) szol­gál­ja­nak, ezt a szol­gá­la­tot sze­ret­nénk a nyelv­tan­fo­lyam szer­ve­zé­sé­vel erő­sí­te­ni. Ezen­fe­lül egy­há­zunk is hoz­zá­já­rul kü­lön­fé­le ösz­tön­dí­jak­kal, hogy azok a teo­ló­gus­hall­ga­tók, akik a ké­sőb­bi­ek­ben szí­ve­sen vál­lal­ná­nak ma­gyar nyel­vű szol­gá­la­tot a ha­tá­ron túl, pél­dá­ul Szlo­vé­ni­á­ban, Szlo­vá­ki­á­ban, Er­dély­ben, meg­ha­tá­ro­zott ide­ig Bu­da­pes­ten ta­nul­has­sa­nak.

Fon­tos­nak tart­juk to­váb­bá azt is, hogy a Ma­gyar­or­szá­gon szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­ák­nak le­gye­nek min­dig ha­tá­ron túl­ról is részt­ve­vői, így a lel­kész­aka­dé­mi­ák­nak, a finn­ugor lel­kész­kon­fe­ren­ci­ák­nak és egyéb ren­dez­vé­nyek­nek egy­aránt. Ter­mé­sze­te­sen nem sze­ret­nénk meg­fe­led­kez­ni a Nyu­gat-Eu­ró­pá­ba sza­kadt hon­fi­tár­sa­ink­ról sem, ve­lük is igyek­szünk tar­ta­ni a kap­cso­la­tot. Pél­da­ként em­lí­tem csak, hogy a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség 1984-es bu­da­pes­ti nagy­gyű­lé­sé­nek hu­szon­ötö­dik év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból meg­ren­de­zen­dő kon­fe­ren­cia egyik társ­szer­ve­ző­je, Fó­nyad Pál Auszt­ri­á­ban élő test­vé­rünk lesz, aki az oszt­rák Mar­tin-Lu­ther-Bund (Lu­ther Szö­vet­ség) kép­vi­se­lő­je.

– A kül­ügyi osz­tály ve­ze­tő­je­ként nyil­ván szem­be­sül az­zal is, mi­ként íté­lik meg a ha­zai evan­gé­li­kus­sá­got kül­föl­di test­vé­re­ink.

– Igen, bár én azt val­lom, hogy min­dig a sze­mé­lyes ta­lál­ko­zá­sok azok, ame­lyek meg­ha­tá­roz­zák, hogy ki­ben mi­lyen kép ala­kul ki egy adott or­szág­ról. Ezt sa­ját mun­kám so­rán is na­gyon fon­tos­nak tar­tom, hi­szen ha jó be­nyo­mást te­szünk a má­sik­ra, ak­kor ez­zel „egy­ház­imázst” is épí­tünk. Zá­ró­jel­ben jegy­zem csak meg, hogy a Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban élők­kel be­szél­get­ve több­ször elő­ke­rül a Ma­gyar Gár­da, il­let­ve a szél­ső­jobb­ve­szély ügye, amely­nek fő­ként a Die Zeit cí­mű új­ság­ban meg­je­lent, Ma­gyar­or­szá­got egy­ol­da­lúan meg­vi­lá­gí­tó cikk és az eh­hez ha­son­ló írá­sok is okai. Ilyen­kor igyek­szem min­dig el­osz­lat­ni a fél­re­ér­té­se­ket: az egy­ol­da­lú tá­jé­koz­ta­tás a fe­le­lős azért, hogy sok­szor csak ezek­nek a va­ló­ban lé­te­ző, ám sok más prob­lé­má­hoz ké­pest pe­ri­fe­ri­á­lis je­len­sé­gek­nek a hí­re jut el kül­föld­re, és hogy ezek össze­mo­sód­nak a jó szán­dé­kú, bé­kes­ség­re vá­gyó em­be­rek aka­ra­tá­val. Nem be­szél­ve ar­ról, hogy saj­nos a nyu­gat-eu­ró­pai új­ság­ol­va­sók is gyak­ran szí­ve­sen al­kot­nak le­egy­sze­rű­sí­tett ké­pet a meg­ta­nul­ha­tat­lan nyel­vű, még­is kö­ze­li ke­let-kö­zép-eu­ró­pai or­szág­ról.

– Mi az, ami leg­in­kább meg­ha­tá­roz­za a kül­ügyi osz­tály min­den­nap­ja­it mos­ta­ná­ban?

– Há­rom előt­tünk ál­ló ren­dez­vényt em­lí­te­nék: a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség­gel és az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem­mel együtt szer­vez­zük az Egy­ház és ál­lam a tran­zit­or­szá­gok­ban el­ne­ve­zé­sű nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­át, amely jú­ni­us 26. és 29. kö­zött lesz az egye­te­men. Né­hány nap­pal ez után kez­dő­dik a sop­ro­ni Ha­tár­nyi­tás ’89 szim­pó­zi­um, melyre sze­re­tet­tel várjuk a jelentkezőket ha­tá­ra­inkon túlról is. Ezen a nagy­sza­bá­sú ren­dez­vé­nyen je­len lesz töb­bek kö­zött Né­meth Mik­lós is, aki a húsz év­vel ez­előt­ti ese­mé­nyek ide­jén a kor­mány­fői tiszt­sé­get be­töl­töt­te. A har­ma­dik fon­tos ren­dez­vény né­hány hó­nap múl­va ese­dé­kes, szer­ve­zé­se már ja­vá­ban zaj­lik: no­vem­ber 16-tól 18-ig Rév­fü­lö­pön kon­fe­ren­cia ke­re­té­ben em­lé­ke­zünk a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség 1984-es bu­da­pes­ti vi­lág­gyű­lé­sé­nek hu­szon­ötö­dik év­for­du­ló­já­ra.

– Vé­gül egy ki­csit sze­mé­lye­sebb kér­dés: a ha­tá­ron tú­li és a kül­föld­re sza­kadt ma­gyar evan­gé­li­ku­sok pász­to­ro­lá­sa vé­le­mé­nye sze­rint mennyi­ben „kül­ügy” és mennyi­ben „bel­ügy”?

– Ter­mé­sze­te­sen mind­ket­tő egy­szer­re. Ugyan­ak­kor a ha­tá­ron túl élő ma­gya­rok hely­ze­tét nem te­kint­he­tem kül­ügy­nek, hi­szen szá­mom­ra min­den ma­gyar ma­gyar, füg­get­le­nül at­tól, hol él. Így a mun­kám so­rán is min­dig előny­ben ré­sze­sül­nek ezek az ügyek. A föld­raj­zi meg­ha­tá­ro­zott­sá­gok­ból ki­fo­lyó­lag azon­ban még­is­csak kül­ügy­ként kell ér­tel­mez­ni bi­zo­nyos dol­go­kat. Én az együtt­mű­kö­dés és a tá­mo­ga­tás szük­sé­ges­sé­gét ér­zem a leg­fon­to­sabb­nak, és az össze­fo­gást, amely ré­vén más fó­ru­mo­kon, pél­dá­ul nem­zet­kö­zi kon­fe­ren­ci­á­kon kö­zös ál­lás­pon­tot kép­vi­se­lünk, hogy má­sok előtt is látsszon: össze­tar­to­zunk.

Szűcs Pet­ra

::Nyomtatható változat::