Hozzászólás a cikkhez

A Brit és Kül­föl­di Bib­lia­tár­su­lat kény­sze­rű, po­li­ti­kai be­til­tá­sa és ha­zánk­ból pa­rancs­szó­ra tör­té­nő tá­vo­zá­sa után 1949-ben meg­ala­kult a Ma­gyar Bib­lia­ta­nács. Az új szer­ve­zet­nek az volt a fel­ada­ta, hogy a ma­gyar pro­tes­táns egy­há­zak hí­ve­it kel­lő szá­mú Bib­li­á­val lás­sa el.

Az idő­köz­ben Ma­gyar Bib­lia­tár­su­la­t Ala­pít­vánnyá for­má­ló­dott in­téz­ményt nap­ja­ink­ban ti­zen­négy pro­tes­táns és or­to­dox egy­ház tá­mo­gat­ja fe­le­lős mun­ká­já­ban.

A tár­su­lat ele­in­te a Ká­ro­li-Bib­lia re­vi­de­ált for­dí­tá­sát ad­ta köz­re és ter­jesz­tet­te az öt­ve­nes évek zor­don esz­ten­de­i­ben is, majd 1975-ben el­ké­szült az új for­dí­tá­sú ma­gyar nyel­vű Bib­lia, ame­lyet ma gyü­le­ke­ze­te­ink több­sé­ge hasz­nál. A több év­ti­ze­dig tar­tó mun­ká­ban pro­tes­táns egy­há­za­ink leg­ki­vá­lóbb bib­li­kus pro­fesszo­rai, a hé­ber és a gö­rög nyelv­ben já­ra­tos lel­ké­szei vet­tek részt a for­dí­tók alá­za­tá­val és fe­le­lős­sé­gé­vel. Nap­ja­ink­ban is fo­lyik egy – a nyel­vünk vál­to­zá­sa mi­att szük­sé­ges – for­dí­tá­si re­ví­zió (fe­lül­vizs­gá­lat).

A Ma­gyar Bib­lia­tár­su­lat tag­ja az Egye­sült Bib­lia­tár­sa­ság­nak (Uni­ted Bib­le So­ci­ety), amely­nek szék­he­lye Ang­li­á­ban van, s hat­éven­ként tart­ja vi­lág­gyű­lé­sét, ez év­ben ép­pen a dél-ko­re­ai Szö­ul­ban.

Az egész vi­lá­gon fo­lyó misszi­ói mun­ka Bib­li­á­val tör­té­nő tá­mo­ga­tá­sa ki­vált­képp fel­ada­tai kö­zé tar­to­zik. A szer­ve­zet fi­gye­lem­mel kí­sé­ri az egyes or­szá­gok­ban mű­kö­dő tár­su­la­ta­i­nak mun­ká­ját, szak­ér­te­lem­mel se­gí­ti a for­dí­tás tu­dós szol­gá­la­tát, és gyak­ran anya­gi tá­mo­ga­tást is ad a Bib­lia ki­adá­sá­hoz, hogy az elő­ál­lí­tá­si költ­sé­gek­nél jó­val ol­csób­ban jut­has­sa­nak hoz­zá test­vé­re­ink. Egy már több év­ti­zed­del ez­előtt, egy hí­vő pro­tes­táns há­zas­pár (Oli­vi­er Bé­guin és ne­je) ál­tal lét­re­ho­zott lon­do­ni, nagy ér­té­kű ala­pít­vány ka­ma­tai is ezt a célt szol­gál­ják.

Nap­ja­ink­ban a tel­jes Bib­lia 371 nyel­ven ol­vas­ha­tó, az Új­szö­vet­sé­get kü­lön 960 nyel­ven ad­ták ki, egyes köny­ve­ket pe­dig 2233 nyelv­re for­dí­tot­tak le és ter­jesz­te­nek.

Így ér­ke­zünk el a Ma­gyar Bib­lia­tár­su­lat azon tö­rek­vé­sé­hez, hogy a ha­tá­ra­in­kon túl élő ma­gyar test­vé­re­ink­nek is biz­to­sít­sunk ele­gen­dő Szent­írást. Ez a leg­ne­he­zebb idők­ben is tel­je­sült, ha az il­le­tő ál­la­mok ké­szek vol­tak a Bib­lia be­vi­te­lé­re az adott or­szág­ba. Nap­ja­ink­ra ezek a po­li­ti­kai ba­ri­ká­dok el­tűn­tek.

Ta­pasz­tal­tuk azon­ban, hogy igény mu­tat­ko­zik két­nyel­vű Szent­írás­ra. Így ke­rült sor ele­in­te ma­gyar–né­met, majd ma­gyar–an­gol, ké­sőbb pe­dig ma­gyar–ro­mán és ma­gyar–szlo­vák nyel­vű Új­szö­vet­ség ki­adá­sá­ra. Az egyes or­szá­gok­ban mű­kö­dő bib­lia­tár­su­la­tok­kal va­ló jó kap­cso­lat tet­te le­he­tő­vé Ro­má­ni­á­ba és Szlo­vá­ki­á­ba va­ló ki­vi­te­lü­ket és szét­osz­tá­su­kat hí­ve­ink és az ér­dek­lő­dők kö­zött, mind­egyi­ket négy-négy­ezer pél­dány­ban. De ju­tott a ha­zánk­ban élő nem­ze­ti­sé­gi­ek­nek is, pél­dá­ul Bé­kés­csa­bá­ra, Szar­vas­ra és így to­vább.

Nap­ja­ink­ban a ma­gyar–szlo­vén nyel­vű Új­szö­vet­ség ki­adá­sán fá­ra­do­zunk. Ket­tős cél ve­zet ben­nün­ket. Egy­fe­lől mi­nél töb­ben is­mer­jék meg Jé­zust, a mi Urun­kat, más­fe­lől a kü­lön­bö­ző nem­ze­ti­sé­gek­hez tar­to­zó ke­resz­té­nyek él­jék át a Krisz­tus­ban va­ló össze­tar­to­zás örö­mét és a vá­lasz­fa­lak le­om­lá­sát egy­más kul­tú­rá­já­nak köl­csö­nös el­fo­ga­dá­sá­ban. Igaz a ré­gi meg­ál­la­pí­tás: imád­koz­ni és szá­mol­ni csak anya­nyel­vén tud az em­ber tel­jes biz­ton­ság­gal…

D. Sze­bik Im­re

::Nyomtatható változat::