Hozzászólás a cikkhez

Xan­hua, Kí­na. Eb­ben az észa­ki tar­to­mány­ban tö­mö­rül a kí­nai ró­mai ka­to­li­ku­sok több­sé­ge. En­nek meg­fe­le­lő­en erős a kom­mu­nis­ta párt nyo­má­sa: a pa­pok csak ak­kor dol­goz­hat­nak, ha be­lép­nek az úgy­ne­ve­zett „Ha­za­fi­as Egye­sü­let­be”. Ez vi­szont tel­je­sen a kor­mány el­len­őr­zé­se alatt áll. Ta­valy jú­ni­us óta nyolc­van pap rej­tő­zik hí­vei ma­gán­há­za­i­ban és „föld­alat­ti”, tit­kos is­ten­tisz­te­le­te­ket tart.

Tal­linn, Észt­or­szág. A bal­ti ál­la­mok evan­gé­li­kus püs­pö­kei az Evan­gé­li­kus Vi­lág­szö­vet­ség szét­sza­ka­dá­sá­tól fél­nek, mi­u­tán egyes tag­egy­há­zak en­ge­dé­lyez­ték az egy­ne­mű­ek „há­zas­sá­gát” és ho­mo­sze­xu­á­lis egyé­nek lel­késszé szen­te­lé­sét.

Zág­ráb, Hor­vát­or­szág. A ró­mai ka­to­li­kus egy­ház ke­rü­le­te­ket vá­lasz­tott le a zág­rá­bi ér­sek­ség­ből, és Szi­szek­ben, va­la­mint Be­lo­vár­ban két új püs­pök­sé­get ál­lí­tott fel. Az előb­bi­nek az öt­ven­egy éves Vla­do Ko­sic, a be­lo­vá­ri­nak pe­dig az öt­ven­éves Vje­kos­lav Huz­jak lett a püs­pö­ke.

Poz­nan, Len­gyel­or­szág. A leg­utób­bi Ta­izé-ta­lál­ko­zón har­minc­ezer fi­a­tal vett részt. Töb­bek kö­zött Solt Pál, a ma­gyar Leg­fel­sőbb Bí­ró­ság volt el­nö­ke is ve­ze­tett vi­tát a fi­a­ta­lok­kal: a té­ma a „Mit kez­desz a sza­bad­sá­god­dal?” volt. Mi­vel a ta­lál­ko­zó Len­gyel­or­szág­ban zaj­lott, érez­he­tő volt a ró­mai ka­to­li­ku­sok túl­sú­lya.

Chi­si­nau, Mol­dá­via. Or­to­dox hí­vők egyik pap­juk ve­ze­té­sé­vel össze­tör­ték a hét­ágú gyer­tya­tar­tót (me­nó­ra), ame­lyet a he­lyi zsi­dó kö­zös­ség ál­lí­tott fel zsi­na­gó­gá­ja előtt. A szét­tört zsi­dó szim­bó­lu­mot a tö­meg Ist­ván vaj­da szob­ra elé dob­ta. Nagy Ist­ván 1457–1504 kö­zött élt, és ál­lí­tó­lag „zsi­dót­la­ní­tot­ta” a mold­vai fe­je­de­lem­sé­get.

Moszk­va, Orosz­or­szág. Dmi­t­rij Med­ve­gyev el­nök óvott at­tól, hogy a mai nem­ze­dé­kek meg­fe­led­kez­ze­nek a sztá­li­ni val­lás­ül­dö­zé­sek­ről és azok mil­li­ók­ra rú­gó ál­do­za­ta­i­ról. Hí­rek sze­rint Orosz­or­szág­ban egy­re na­gyobb tisz­te­let­nek kezd ör­ven­de­ni a vé­res­ke­zű dik­tá­tor mint „a fa­siz­mus le­győ­ző­je”.

Moszk­va, Orosz­or­szág. Ál­la­mi anya­gi tá­mo­ga­tás­sal ad­ta ki a zsi­dó kö­zös­ség Mó­zes öt köny­vé­nek orosz for­dí­tá­sát. Az or­szág­ban egy­re nö­vek­vő an­ti­sze­mi­tiz­mus el­le­né­ben a zsi­dó szel­le­mi ér­té­ke­ket kí­ván­ják meg­is­mer­tet­ni ez­ál­tal.

Omszk, Orosz­or­szág. Az Urá­li–Szi­bé­ri­ai–Tá­vol-ke­le­ti Evan­gé­li­kus Egy­ház új ér­se­ke, Au­gust Kru­se ar­ra hív­ta fel a fi­gyel­met, hogy a gyü­le­ke­ze­tek­ben egy­re na­gyobb te­ret kell kap­nia az orosz nyelv­nek az ed­dig csak­nem ki­zá­ró­la­go­san hasz­nált né­met he­lyett. Az egy­ház­ta­gok több­sé­ge né­met te­le­pe­sek­ből és a Sztá­lin ál­tal el­ül­dö­zött vol­gai né­me­tek­ből állt.

Ljub­lja­na, Szlo­vé­nia. A ró­mai ka­to­li­kus apos­to­li nun­ci­us ik­tat­ta ér­se­ki hi­va­ta­lá­ba An­ton Strest, aki ed­dig a ma­ri­bo­ri ér­sek­ség má­so­dik em­be­re volt.

Kay­se­ri, Tö­rök­or­szág. A tö­rök kor­mány en­ge­dé­lyé­vel a ke­resz­té­nyek tíz év után új­ra tart­hat­nak is­ten­tisz­te­le­tet a he­lyi Szent György-temp­lom­ban.

Karls­ru­he, Né­met­or­szág. A Né­met Óka­to­li­kus Egy­ház a he­lyi evan­gé­li­kus temp­lom­ban szen­tel­te püs­pö­ké­vé Matt­hi­as Rin­get, akit a no­vem­be­ri rend­kí­vü­li zsi­nat vá­lasz­tott meg. A negy­ven­ki­lenc éves püs­pök Bam­berg­ben vég­zett ró­mai ka­to­li­kus teo­ló­gi­át, és csak ké­sőbb tért át az óka­to­li­kus egy­ház­ba. 1889 óta lé­te­zik ez az egy­ház, amely­nek ma öt­ven­öt gyü­le­ke­ze­te, száz pap­ja és ti­zen­öt di­a­kó­nu­sa van Né­met­or­szág­ban.

Odessza, Uk­raj­na. Az Uk­raj­nai Evan­gé­li­kus Egy­ház öt­ven­éves új püs­pö­ke, Uh­land Spal­in­ger Ba­jor­or­szág­ból va­ló. Ko­ráb­ban a ba­jor egy­ház öku­me­ni­kus re­fe­ren­se volt, még előbb pe­dig éve­kig dol­go­zott Pá­pua Új-Gui­ne­á­ban.

Müns­ter, Né­met­or­szág. A ka­pu­ci­nu­sok fi­lo­zó­fi­ai-teo­ló­gi­ai fő­is­ko­lá­ján in­té­ze­tet ál­lí­tot­tak fel, amely­nek az a cél­ja, hogy az ál­la­tok ko­mo­lyan vé­te­lét szor­gal­maz­za a teo­ló­gi­á­ban. Ala­pí­tó­ja egy he­lyi ró­mai ka­to­li­kus pap, aki bio­ló­gus is.

Ni­gé­ria. Öt­száz ke­resz­tényt mé­szá­rol­tak le éj­nek ide­jén Abu­ja kör­nyé­kén. A Do­go Na­ha­ra ne­vű fa­lu két­száz la­ko­sa esett ál­do­za­tul a gép­pisz­to­lyok­kal be­tö­rő és lö­völ­dö­ző musz­li­mok­nak. Af­ri­ka leg­né­pe­sebb or­szá­ga 140 mil­lió la­ko­sá­nak 45%-a musz­lim és mint­egy 42%-a ke­resz­tény.

San An­to­nio, USA. Óri­á­si fel­há­bo­ro­dást vál­tott ki egy ate­is­ta di­ák­szer­ve­zet moz­gal­ma. In­gyen kap egy „Ate­is­ta agen­dá­nak” ne­ve­zett por­nog­ráf köny­vet az, aki el­len­ér­ték­ként be­szol­gál­tat egy Bib­li­át. A moz­ga­lom­nak a „Sze­me­tet sze­mé­tért” gúny­ne­vet ad­ták.

Wit­ten­berg, Né­met­or­szág. A Lu­ther-vá­ros­ban új in­té­ze­tet nyi­tot­tak meg, amely a pré­di­ká­lás nem könnyű fel­ada­tá­val fog­lal­ko­zik. Az el­ső köz­vé­le­mény-ku­ta­tás kér­dé­se­i­re – „Mit vár el az is­ten­tisz­te­let­től?” – ilyen vá­la­szok ér­kez­tek: mai, ért­he­tő nyel­vet, jó pré­di­ká­ci­ót, ol­dott, vi­dám han­gu­la­tot, má­sok­kal meg­élt kö­zös­sé­get.

Han­no­ver, Né­met­or­szág. Az ál­lam­ügyész­ség nyo­mo­zást in­dí­tott, mert fel­me­rült a gya­nú, hogy az it­ta­san ve­ze­tő Mar­got Käß­mann püs­pök asszony tet­ten­éré­sé­ről sza­bály­el­le­ne­sen ju­tott el a hír a saj­tó­hoz. A né­met rend­őr­ség nem szol­gál­tat­hat ki szol­gá­la­ti ered­mé­nye­ket, csak fe­let­te­si en­ge­déllyel – ami itt nem volt.

Mün­chen, Né­met­or­szág. A vá­ro­si Mei­ser-Stras­se ne­vét a ba­jor köz­igaz­ga­tá­si bí­ró­ság Ka­t­har­ina-von-Bo­rá­ra vál­toz­tat­ná. Hans Mei­ser a ba­jor evan­gé­li­kus egy­ház püs­pö­ke volt, de most ki­de­rí­tet­ték, hogy 1926 és 1934 kö­zött an­ti­sze­mi­ta meg­nyi­lat­ko­zá­sai vol­tak. Az ut­ca­név-vál­toz­ta­tás el­len az 1956-ban meg­halt püs­pök uno­ká­ja pa­naszt és til­ta­ko­zást nyúj­tott be a bí­ró­sá­gon.

Düs­sel­dorf, Né­met­or­szág. Óri­á­si fel­há­bo­ro­dást vál­tott ki a he­lyi jo­gi ha­tó­sá­gok kép­mu­ta­tá­sa. Egy­részt meg­til­tot­ták, hogy a bí­ró­sá­gok ter­me­i­ben ke­reszt le­gyen a fa­la­kon – ugyan­ak­kor ki­de­rült, hogy a leg­fel­ső bí­ró­sá­gon láb­mo­só me­den­cé­ket épít­tet­tek be a musz­li­mok ked­vé­ért.

Markt Sch­wa­ben, Né­met­or­szág. A ba­jor fő­vá­ros, Mün­chen evan­gé­li­kus és ró­mai ka­to­li­kus püs­pö­kei nagy egyet­ér­tés­ben ké­szül­nek a vá­ros­ban ren­de­zen­dő 2. öku­me­ni­kus egy­há­zi na­pok­ra (má­jus 12–16.). Jo­han­nes Fried­rich evan­gé­li­kus püs­pök sze­rint itt is a lé­nyeg­re kell tö­re­ked­ni, és nem sza­bad meg­en­ged­ni, hogy mel­lék­szem­pon­tok azt el­fed­jék. Re­in­hard Marx ka­to­li­kus ér­sek ki­emel­te: sen­ki ne azért men­jen, hogy „a le­ves­ben haj­szá­lat ta­lál­jon”. Nem egy­más el­gán­cso­lá­sa a fel­ada­tunk, ha­nem a kö­zös mun­ka – hang­sú­lyoz­ta.

Ber­lin, Né­met­or­szág. A né­met par­la­ment el­nö­ke, Nor­bert Lam­mert in­tet­te a tö­rök kor­mányt, hogy óv­ja az or­szá­gá­ban élő ke­resz­tény ki­sebb­sé­get. Isz­tam­bul Eu­ró­pa kul­tu­rá­lis fő­vá­ros­sá va­ló nyil­vá­ní­tá­sá­nak ün­ne­pén az el­nök ott ven­dé­ges­ke­dett, és hal­lot­ta a tö­rök mi­nisz­ter­el­nök nagy szó­za­tát ar­ról, hogy or­szá­gá­ban min­den kul­tú­ra meg­őriz­he­ti az azo­nos­sá­gát. Most te­hát vált­sa is va­ló­ra, ami­ről szó­no­kolt – kö­ve­tel­te a né­met par­la­men­ti el­nök.

Pá­rizs, Fran­cia­or­szág. A Gaz­da­sá­gi Együtt­mű­kö­dé­si és Fej­lesz­té­si Szer­ve­zet (OECD) kri­ti­zál­ja, hogy a gaz­dag nem­ze­tek tá­vol­ról sem tart­ják be a vi­lág fej­lesz­té­sé­hez szük­sé­ges össze­gek­re tett ígé­re­te­i­ket. Az ál­la­mok hoz­zá­já­ru­lá­sa – Svéd­or­szág ki­vé­te­lé­vel – nem éri el a brut­tó nem­ze­ti jö­ve­de­lem egy szá­za­lé­kát.

Je­na, Né­met­or­szág. Az egye­te­mi könyv­tár­ban elő­ször ál­lí­tot­ták ki Lu­ther­nek azt a Bib­li­á­ját, amely­ben be­jegy­zé­sek van­nak ar­ról, hogy a re­for­má­ció tény­leg az­zal kez­dő­dött, hogy 1517. ok­tó­ber 31-én Lu­ther ki­szö­gez­te 95 vi­ta­té­te­lét a wit­ten­ber­gi vár­temp­lom ka­pu­já­ra.

Port-au-Prin­ce, Ha­i­ti. Ti­zen­négy­mil­li­árd USA-dol­lár­ra lesz szük­ség a föld­ren­gés súj­tot­ta or­szág új­já­épí­té­sé­hez. Fran­cia­or­szág 270 mil­li­ót ígért. – Ket­tő ki­vé­te­lé­vel sza­ba­don bo­csá­tot­ták az ame­ri­kai bap­tis­tá­kat, akik 33 ha­i­ti gyer­me­ket akar­tak az USA-ba vin­ni. Köz­ben ki­de­rült, hogy vé­dő­jük, egy ha­i­ti ügy­véd el­len is vá­dat emel­tek em­ber­csem­pé­szés mi­att.

::Nyomtatható változat::