Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Az elmúlt esztendők hagyományaihoz híven idén is evangélizáció előzte meg Vecsésen a templomszentelésre emlékező hálaadó istentiszteletet. A hét során ebben az évben – 1Kor 3,10–17 igéje tükrében – Marschalkó Gyula ny. lelkész idézte fel a nyolcvan év, illetve az általa ott eltöltött 35 esztendő embert és hitet próbáló lelkipásztori szolgálatának élményeit. Október 12-én pedig D. Szebik Imre elnök-püspök és Koczor Tamás esperes részvétele is jelezte a vasárnapi istentisztelet ünnepi jellegét.

Az 1Jn 5,4c – bibliaolvasó Útmutatónk heti igéje alapján – tartott igehirdetésében az elnök-püspök Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának bűnt megbocsátó és halált legyőző erejéről szólt, melyről a vecsési gyülekezet eddigi nyolc évtizedes múltja is tanúskodik. Az újból és újból megújuló Krisztus-hit erejéről tesz bizonyságot az is, hogy amíg a nagy lélekszámú gyülekezetek évszázadokon át egy templomot használnak, addig a vecsési szórványgyülekezetnek három templomot is kellett építenie fennállásának nyolcvan éve alatt. Az istentisztelethez kötődő ünnepi közgyűlés bevezetőjében Rezessy Miklós lelkész emlékezett meg Isten iránti hálával az elmúlt nyolcvan esztendő megtapasztalt csodáiról, majd az egyházközség felügyelője, Szabó Dénesné üdvözölte a megjelent vendégeket. * A Vecsési Evangélikus Missziói Egyház 1923 pünkösdjén alakult meg Kuthy Dezső akkori egyetemes egyházi főtitkár, későbbi püspök, dr. Helle Ferenc, Vecsésen élő gimnáziumi tanár és evangélikus lelkész, valamint Horvay Sándor, a gyülekezet első felügyelője többéves szervezőmunkájának eredményeként. Az egyre növekvő lélekszámú közösségnek nagy vágya volt, hogy saját templomot és lelkészlakást építsen, és helyben élő, „saját” lelkésze legyen. Az álmok 1932. május 16-án valóra váltak: gróf Vigyázó Ferenc ugyanis evangélikus édesanyja, báró Podmaniczky Zsuzsanna emlékére nagy összegű adományt ajándékozott az egyházközségnek.

Két évtized folyamatos fejlődését szakította meg 1944. december 9-én a templom felrobbantása, amelynek következtében a mellette álló parókia is lakhatatlanná vált. A háború nemzeti tragédiája a vecsési evangélikus gyülekezetet is kilátástalan helyzetbe sodorta. A templom törmelékhalma a kritikusan lecsökkent lélekszámú közösség addigi egészségesen fejlődő életének szimbolikus sírhalma lett. Gondviselő Urunk az elcsüggedt gyülekezet számára ekkor olyan megoldást készített elő, amilyenre senki sem gondolt. 1946 nyarán az Egyházak Világtanácsának ajándékaként teljes berendezéssel együtt megérkezett Svájcból az a fatemplom, amely 25 éven át állt az első templom romjai mögött, a gesztenyefák árnyékában. (Ordass Lajos püspök szentelte fel 1946. augusztus 25-én.)

Igazi korszakváltást jelentett a gyülekezet életében 1955. október 9-e, amikor beiktatták hivatalába Marschalkó Gyula mezőhegyesi lelkészt, aki 1990-ig, nyugállományba vonulásáig a legkilátástalanabb időkben is hűségesen végezte lelkipásztori munkáját a Vecsésen, a Ganz-telepen, Üllőn, Gyálon és Felsőpakonyban élő evangélikusok között.

Az új, jelenlegi parókiát 1962. szeptember 30-án avatták fel, a gyülekezet immár harmadik templomát pedig 1971. október 10-én szentelték fel. A vecsésiek 1990-ben hívták meg lelkipásztoruknak jelenlegi lelkészüket, az idei evangélizáció és emlékünnep krónikását.

Rezessy Miklós

Regionális hozzárendelés: Vecsési Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::