Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

„Miért most mutatjuk be a svájci író, Friedrich Dürrenmatt 1961-ben írt híres drámáját? A lassan egész világra kiterjedő terrorizmus rettegést kelt, a félelem által keltett félelem rettegésben tartja napjainkat” – teszi fel a kérdést, és adja meg saját maga az őszinte választ az Evangélium Színház lelke, a dráma kitűnő rendezője, Udvaros Béla. A teljes, az ennél súlyosabb választ a szerző által „komédiának” nevezett, a valóságot feltáró mű adja meg. Kétségtelen, hogy az Evangélium Színház alapítása óta a magyar történelem jelentős eseményeit idéző vagy a magyarság elfelejtett (szándékosan feledésre ítélt!) nagy embereinek, tudósainak, hőseinek az életére, munkásságára emlékeztető színműveket újított fel nagy-nagy sikerrel. Meglepetésként most visszahozta nézőit a mába, a mindennapok szomorú, nem kívánt jelenébe. Erről az egész világot behálózó valóságról szól a dráma, az életre kelt komédia is.

Az atomenergia előállításának mikéntje egykor a kutatók, a tudósok tulajdona és titka volt. Később a világhatalomra törő politikusok – az egymással kezdett versengés közben – titkuk elárulására kényszerítették a tudósokat, hogy a megszerzett információkat ők azután fegyverkezésre használhassák. Ez történik a darab főszereplőjével is. Möbius (O. Szabó István) csodálatos találmányát a hatalmasok pusztító erők gyártására használnák, s a tudós ezt nem tudja elviselni. Őrültséget színlelve menekül az elmebetegek „otthonába” – vállalva e lépés súlyos következményeit, azt, hogy ezzel kiszolgáltatja magát Mathilde von Zahndnak, a szanatóriumban uralkodó Hatalom orvosnőjének. Az ideggyógyászt alakító művésznő, Vajda Márta megdöbbentően valós megformálója a nála többet tudó, nagyobb értéket képviselő férfi, sőt férfiak legyőzésére törekvő – már-már a jó ízlés szabta korlátokat is felrúgó – nőnek, asszonynak…

Felejthetetlen percei a drámának azok, amikor a három tudós a tudomány, az emberiség védelmében, becsülete megtartásáért – szinte élete feladásával – hozott döntéséről és a rácsok, a falak csaknem reménytelen világáról beszélget. Elgondolkoztató pillanat, amikor a tudóstársak – Herbert George Beutler alias Newton (Bitskey Tibor Kossuth-díjas érdemes művész) és Ernst Heinrich Ernesti alias Einstein (Bánffy György Kossuth-díjas kiváló művész) – megdöbbenve hallják, hogy Möbius megsemmisítette világraszóló tanulmányát. Ki nem mondott szavaik mögül sugárzik a változásba vetett hitük… A fizikusok minden szereplőjéről külön kellene írni, hiszen alakításuk rendkívüli átérzést kíván. Említhető lenne az asztalt terítő, tálaló „személyzet” csendes járása; a szinte közömbös misszionárius; a három gyermekével az intézetbe látogató volt feleség; a legkisebb gyerek, ahogy apjához, Möbiushoz bújik; a tragikus sorsú, szerelmes kis ápolónő…

Minden művész alakítását dicséret illeti, csakúgy, mint Udvaros Béla kitűnő rendezését. Jól ismeri a valóságot, az elmúlt évtizedek történéseit, a hatalom fokozódó tudománytiprását. (A darab díszlet- és jelmeztervezője Huros Anna Mária volt.)

Az Evangélium Színház huszonkettedik bemutatója is jól illeszkedett a korábbi előadások sorába – ezt a nézők szűnni nem akaró tapsa is igazolta.

További előadások: november 14., 28., december 6. 16 óra; november 5., 7., 20., 27., december 3. 19 óra. Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonon, valamint hétfő, szerda, péntek délután 14–18 óra között a Duna Palota portáján (tel.: 1/235-5500). Helyárak: 1600, 1200, 1000 forint.

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::