Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Egy lengyel szemorvos, Ludoviko Lazaro Zamenhof (1859–1917) azért alkotta meg 1878-ban az eszperantót, mert azt remélte, hogy ennek a mindenki számára könnyen megtanulható, dallamos nyelvnek a világméretű elterjedésével meg fog szűnni az emberek közötti békétlenség. Ezért is jelent a nyelv neve „reménykedőt”.

Az eszperantisták a közös nyelv segítségével valamennyien jó barátok, sőt valóságos, a határokon is átívelő „családot” alkotnak. A nagy családon belül kisebb csoportok jöttek létre, amelyeknek a tagjait a hasonló érdeklődési kör, az azonos értékrend vagy más közös vonás fűzi össze. Így szerveződött meg 1911-ben a jelenleg hatszáz tagot számláló Protestáns Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége (KELI: Kristana Esperantista Ligo Internacia), 1951-ben pedig a jelenleg ezerháromszáz fős Katolikus Eszperantisták Nemzetközi Szövetsége (IKUE: Internacia Katolika Uunuigxo Esperantista). A két szervezet – keresztényekhez és eszperantistákhoz méltó módon – jó kapcsolatokat ápol egymással.

Az idén hazánkat érte az a megtiszteltetés, hogy július 16-tól 23-ig Piliscsabán, a katolikus egyetem kollégiumában megrendezhette az IKUE és a KELI közös, ökumenikus találkozóját. Ezenkívül mindkét szervezet a kongresszus alatt tartotta évi rendes közgyűlését is. A szervezőmunka legnagyobb részét természetesen a magyarok végezték, élükön az evangélikus Farkas-Tatár Évával, a közszeretetnek örvendő Éva nénivel, aki a magyarországi protestáns eszperantisták vezetője.

A gyönyörű parkban fekvő eklektikus épületegyüttesben kellemesen érezte magát a tizenöt országból érkezett százhuszonöt résztvevő. Legtöbbjük már szombaton délután megjött. Este Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Bíró Szilveszter, a Josephinum Kollégium és Szakkollégium igazgatója köszöntötte a kongresszust, majd a német Albrecht Kronenberger tartott ökumenikus istentiszteletet.

Vasárnap a résztvevők énekkel készültek az istentiszteletre a kiváló zenei tehetséggel megáldott Albrecht Kronenberger vezényletével, az Adoru! (Dicsérjük!) című eszperantó énekeskönyvből. E kötet válogatást ad a katolikus és a protestáns énekeskönyvek dalaiból, számos helyen a szertartások szövegével kiegészítve. Kóbor Lajos és több más katolikus pap eszperantó nyelvű misét mutatott be, majd Farkas Józsefné és a francia református Philippe Cousson protestáns istentiszteleten hirdette Isten igéjét Gal 5 alapján. Délután a vendégek idegenvezető kalauzolásával megtekintették a kongresszusnak helyet adó egyetem impozáns épületét.

A tanácskozás ideje alatt több előadás hangzott el Magyarországról. Dr. Dudich Endre geofizikus, a Magyar Eszperantó Szövetség elnökhelyettese hazánk történelméről szólt, Ráczkevy Ágnes pedig vetített képes előadásában Budapestet mutatta be. A német Siegfried Krüger Wittenbergről, Lutherről, Melanchthonról és Cranachról beszélt, majd eszperantóul megjelent Bibliai vezérkönyvét ismertette. A francia Francisko Simonnet arra buzdított, hogy a keresztény eszperantisták tevékenykedjenek bátrabban külföldön, míg Albrecht Kronenberger előadásában az ökuméné fogalmát fejtegette. Az előző évi zágrábi kongresszusról annak egyik rendezője, Marija Belosevic számolt be, Vladimir Nemec filmjének vetítésével.

A kongresszus résztvevői egy napot esztergomi, egyet pedig budapesti városnézéssel töltöttek – önkéntes magyar vezetőkkel.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

::Nyomtatható változat::