Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában számos értékes Wass Albert-kötet jelent meg a szerző életművét közlő sorozat részeként. Nemcsak azért érdemes megvásárolni e köteteket, mert a kiadó az erdélyi magyarok szociális támogatására használja fel a bevételt, hanem azért is, mert a sorozat révén számos kevésbé ismert vagy eddig csak angol nyelven megjelent könyvet is olvashatunk a szerzőtől. Például az Eliza és a ház, amit Jacob épített című kétkötetes regényt, mely az Egyesült Államok történelmének egy szeletével foglalkozik igen olvasmányosan.

A második világháború után fennálló politikai viszonyok között nem látták volna szívesen sem Magyarországon, sem az időközben Romániához csatolt Erdélyben a „fasisztának” bélyegzett írót. Wass Albert az emigránsok keserű kenyerét ette az Egyesült Államokban, s bár magyarságát és Erdély-szeretetét ott is megőrizte szívében, sosem tagadta, hogy hálás volt az őt magyarként befogadó országnak. Hálája kézzelfogható jeléül nem kizárólag a magyarság történelmével foglalkozó regényeket írt, hanem amerikai témájú történelmi regényeket is – az amerikai olvasóközönségnek, angol nyelven.

Az Eliza és a ház, amit Jacob épített című könyvvel a szerző méltó emléket állított a vadnyugat első telepeseinek, akik szinte a semmiből teremtettek maguknak és családjuknak megélhetést és egzisztenciát. A két kezükkel országot építő puritán telepesek életfelfogását kifejezetten hűen tudta ábrázolni az író.

A szóban forgó könyv főszereplője – ahogy egy történelmi regényben illik – valóságos személy, Jacob Heatherington. A főhős tizennyolc éves korában az önállósodás útjára lép, s elszegődik az Ohio folyó környékének legrátermettebb kereskedőjéhez, John Finkhez. Miközben Fink feleségével együtt a folyón lehajózik New Orleansba, hogy szénbányájának termését eladja az ottani piacon, Jacobra marad a bánya.

Jacob keményen dolgozik, s munkájának eredményeképpen nagy haszonra tesz szert, mert jó áron eladja az általa kifejtett szenet az Ohión hajózó gőzösöknek. Mikor gazdája visszatér, a nagy hasznot megfelezik, és Heatherington önálló vállalkozásba kezd: saját szénbányát nyit.

A főhős életre szóló társra lel a folyóparti kisváros, Bell Air kocsmárosának nevelt lányában, Eliza Armstrongban, akit kétévnyi ismeretség és udvarlás után feleségül is vesz, miután a kislány édesanyja meghal. Eliza és Jacob nagyon boldogok együtt, s mindketten keményen dolgoznak. Jacob a bányájában, Eliza pedig otthon, az egyre növekvő gyermeksereg mellett. Munkájuk eredményeképpen az analfabéta bányászból és az árva leányból egész Ohio partvidékének leggazdagabb házaspárja lesz. Gazdagságukat azonban nemcsak fényűző kastélyuk, számos gőzösük és szénbányájuk mutatja, hanem az a boldogság is, amelyet egymás oldalán találtak meg – annak ellenére, hogy szomszédaik és ismerőseik életük végéig lenézték őket származásuk miatt.

A két címszereplő története mellett fel-felvillannak a 19. századi Egyesült Államok főbb történelmi eseményei. Szinte csak Eliza és Jacob egymás iránt érzett szerelme állandó, minden más változik. Az egykori poros telepes vidékből, Bel Airből fényes és gazdag nagyváros – Bellaire – válik. A főszereplők szemszögéből élhetjük át a nagy történelmi eseményeket, folyamatokat: az indiánok visszaszorítását, Észak és Dél megosztottságát, az észak-amerikai polgárháborút, a rabszolga-felszabadítást, illetve azt, hogy a Heatherington család anyagi támogatásának köszönhetően még a vasút is eljut a városba.

Eliza és Jacob mindennapjait áthatja az Egyesült Államok telepeseire jellemző egyszerű, de mély vallásosság. A szerző a könyv történésein keresztül mutatja be, hogy az Egyesült Államokat olyan, többségükben protestáns telepesek hozták létre és építették meg, akiknek két dolgos kezük mellett maga az Úristen volt a legfőbb erejük (vö. Zsolt 127,1).

Wass Albert tehát regényében megmutatta az Egyesült Államok igazi, történelmi arcát, melyet a jelen Amerikájának ellentmondásossága ellenére is lehet szeretni – vagy legalábbis tisztelni. Azonban talán ennél is fontosabb mondanivaló az a zsoltáros által megfogalmazott tanulság, mely Eliza és Jacob Heatherington életéből is kiviláglik: „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” (Péld 10,4)

Chladek Tibor

::Nyomtatható változat::