EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 18 - Oltárfosztás Csillaghegyen

Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Oltárfosztás Csillaghegyen

Egy néprajzkutató számára igazi csemege, ha megfigyelheti egy szokás létrejöttét, majd későbbi alakulását. Főleg, ha a kutató vallási néprajzzal foglalkozik, és éppen egy evangélikus gyülekezetről van szó.

Az élet úgy hozta, hogy korábban sohasem tudtam részt venni a nagycsütörtöki istentiszteleten. Bár a munka miatt az idén is kétséges volt, hogy sikerül-e, mégis időben kiértem Békásmegyerre. A gyülekezet néhány tagjához hasonlóan én sem tudtam, hogy nem egy szokványos vesperának leszek a részese. Igaz, még oly sok év után is lépten-nyomon szembesülök azzal, hogy az erdélyi kötött liturgikus rendhez képest a magyarországi liturgia sokféleségéből kiindulva aligha beszélhetünk szokványosságról. A párhuzamok természetesen végigkísértek. No de következzen minden szép sorjában.

Az istentisztelet kezdetén a templom oltára csupasz volt. Aztán a gyülekezet tagjai sorra „megterítettek”. Helyére került a terítő (vagy ezúttal a vacsora abrosza?), a Biblia, a gyertyatartók, majd az úrvacsora kellékei. Mint később kiderült, ez alkalommal a bibliai hagyománynak megfelelően az úrvacsora kenyere kovásztalan volt: ostya helyett pászka. Az istentisztelet végeztével a kellékek „eltűntek” az oltárról, csak a két gyertyatartó maradt ott keresztbe fektetve. Ott állt az oltár ismét csupaszon, megfosztottan.

A lelkész felesége, Muntág Ildikó szerint néhány évvel korábban ifj. Hafenscher Károly zárta azzal a nagycsütörtöki istentiszteletet, hogy összepakolta az oltáron lévő tárgyakat, és kiment a templomból. A gyülekezet akkor nem értette, ma pedig – úgy tűnik – mégis hagyományt teremt belőle, gazdagítva evangélikus gyakorlatunkat (annak ellenére, hogy eredetileg katolikus szokásként könyveljük el az oltárfosztást).

Természetesen felsejlett előttem a régebbi építésű templomok képe, ahol az oltárfosztás véghezvitele nem lenne olyan egyszerű. Vagy mit szólnának hozzá a hagyományőrzőbb, falusi gyülekezetek? Hiszen az 1990-es években Erdélyben, az apácai gyülekezetben is megpróbálta a lelkész bevezetni a nagypénteki kereszthordozást. Néhány gyülekezeti tag elfogadta a változtatást, néhány támogatta ugyan, de nem vett részt benne, a többség azonban idegenkedve figyelte. Nemhogy a szokás nem honosodott meg, de a lelkész sem tagja már a gyülekezetnek, sőt még az egyháznak sem.

Az egyházi levéltárak iratanyaga mégis azt mutatja, hogy egy-egy gyülekezeti szokás helyi kezdeményezés nyomán jött létre. Néha ezt presbitériumi ülésen meg is erősítették és jegyzőkönyvbe vették. A ma évszázadosnak tűnő hagyományokról kiderülhet tehát, hogy alig egy-két emberöltővel előttünk keletkeztek, de a közösség elfogadta őket, alakított rajtuk, néhol még legendát is körített hozzájuk.

Tehát egyházi szokásaink alakulása semmiben sem különbözik a néphagyományokétól, ezzel is aláhúzva azt a tényt, hogy egy faluban nem léteznek csak népszokások vagy csak egyházi szolgálatok. A kettő szorosan összefügg egymással, és kölcsönhatások eredményeként alakul: az egyház ugyanúgy beleszólt a falu életébe, mint ahogy a gyülekezeti tagok is alakították – vagy alakítják ma is – az egyházi szertartások menetét. A lényeg mindenféleképpen a közösség megléte, s ezt mi sem bizonyítja jobban a csillaghegyi gyülekezet esetében, mint hogy az együtt maradó tagok számára a szent tradíciókat istentisztelet után profán szokások váltják fel a gyülekezeti teremben.

Veres Emese-Gyöngyvér


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Épül, szépül…
Egyházkerületi közgyűlés Veszprémben
Kirándult a hívek egynegyede
Keresztutak
Húsvét Taizében
Negyvenöt évig egy helyen
Pozsonyban ismerkedtek
Boldogok a békét teremtők!
Boldogok a békét teremtők!
A Magyarországi Evangélikus Egyház által (is) alapított Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hírei
Beszélsz-e hajléktalanul,
Evangélikusok
Igazságot – szeretetben
Arannyal és égi kékkel
A bibliai kronológia nyomozója
e-világ
Mi az, hogy tűzfal?
Emlékimaest Csernobil évfordulóján
Keresztény szemmel
Választás után
Választások után
Szerencse
A hét témája
Scholz László emlékezete
Az evangélikus egyház helyzete Németországban
A „Bánom” beszéd
evél&levél
Köszönet az ajándékműsorért
A közelmúlt krónikája
Soltvadkerti „hajtások”
Kettős ünnep a soproni Eötvösben
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
A „nagybányai” Ziffer Sándor
Új tagokat vár a Glory Hope
Oltárfosztás Csillaghegyen
Kakaós túrós
A vasárnap igéje
„A te Jézusod bizonyára jó pásztor”
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Ünneptisztítás, avagy ünnepeltünk, de hogyan?!
Szószóró
Áradj, élő víz…
Cantate
Az istentiszteleti éneklés: erő és titok?
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2006 18 Oltárfosztás Csillaghegyen

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster