Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

„Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által?” (Zsolt 119,9; Károli-fordítás) – konfirmációs igém, 1956. május 27.

1943-ban születtem Budapesten. Anyai nagyapám – Szántó Róbert – tragikus halált halt kelenföldi lelkész, apai nagyapám a háború után nyugdíjától is megfosztott miniszteri főtanácsos volt. Így történhetett, hogy édesapám az ötvenes években egyetemi lelkészi fizetéséből nyolcunk – szülei, megözvegyült anyósa, felesége és négy gyermeke – eltartója volt.

Az egyházhoz való kötődésemet kisgyermekkorom kelenföldi évei után 1950-től 1966-ig az Üllői út 24. határozta meg. Itt konfirmáltam ötven éve a józsefvárosi gyülekezetben, harminchárom társammal (!) együtt. Itt élhettem az akkori teológushallgatók között barátságban, szeretetben. Itt élhettem át az 1956-os forradalom boldogságát és megtorlásának hangulatát. Innen jártam – többnyire gyalog – a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára.

Az angyalföldi gyülekezet előtt (ahol édesapám majd két évtizeden át szolgált) kötöttünk házasságot Horváth Mártával, azóta is hűséges és megértő társammal. Gyermekeink már a budavári gyülekezetben konfirmáltak, és én magam is elsősorban ehhez a gyülekezethez kötődöm. 1985 óta a gyülekezet presbitere vagyok.

Egyházamban leginkább a tanult szakmámmal tudok szolgálni; több templomot és egyházi létesítményt tervezhettem. Kezdettől fogva részt vettem a zsinat törvényalkotó munkájában. 2000-ben egyházkerületi felügyelővé választottak, azóta igyekezem ellátni a tisztségemmel járó feladatokat.

Hatvanhárom évesen egy kis építészirodát vezetek. Elfoglaltságaimat megértéssel viselő munkatársaimmal az öt tervezőasztalon most is több nagy beruházás terveit készítjük. A szakmám is bizalmába fogadott, melynek jele, hogy a Budapesti Építészkamara elnökségi tagjává választottak.

Az egyetemes kultúra gyarapítása révén szolgálatnak tekintem szakmai tevékenységem jelentős részét, ezzel szemben az egyházban vállalt feladataim teljes egészét. A hatvanhárom év figyelmeztetés, hogy az időnk véges, ezért örülök, hogy dr. Cserháti Péter személyében nálam fiatalabb jelölt is van a kerület felügyelői tisztségére.

::Nyomtatható változat::