EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2006 - 29 - Három hír

Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Három hír

Nem volt könnyű a döntés, hiszen már napok óta arra készültem, hogy ezen a héten lelkészszentelési ünnepeinkhez kapcsolódóan hivatásunk méltóságáról és keresztjéről írok az Égtájolóba. Azonban olyan – ahogy a szakmai zsargon mondja – hírértékű események kerültek látókörömbe, hogy meg kellett változtatnom eredeti elképzelésemet. Lehet, hogy később visszatérek az eredetileg tervezett témára, hacsak addig valamelyik püspök testvérem nem írja meg ebben a rovatban az azzal kapcsolatos gondolatait…

Az első mai „témám”: Pósfay György. A napokban hallottam a hírt, hogy 85 éves lelkész testvérünk most lett igazán nyugdíjas, hiszen június 4-én hivatalosan is elbúcsúztatták a genfi magyar gyülekezetben, ahol huszonöt éven át végzett szolgálatot. De ez csak a nagyon sokszínű, gazdag szolgálat utolsó szakasza volt! Azóta, hogy a fiatal – akkor éppen budapest-józsefvárosi – segédlelkészt 1946-ban Ordass Lajos püspök kiküldte Svédországba ösztöndíjasként, a világban sokfelé szolgálta Jézus Krisztust. Amikor a Lutheránus Világszövetség 1948-ban a svédországi Lundban megalakult, Ordass püspök ellen már megindult az államhatalom támadása, és nem kapott útlevelet. Ezért ezen a fontos eseményen a püspök megbízása alapján – Vajta Vilmossal és Leskó Bélával együtt – Pósfay György képviselte egyházunkat.

1950-től az egyesült államokbeli Cleveland, majd 1952-től Dél-Amerika szolgálatának a színtere; Venezuelában a bevándorlók között dolgozik. Összegyűjti a magyarokat és a svédeket. 1971-től Genf következik: a latin-amerikai ügyek előadója lesz a világszövetségnél. Genfi szolgálata idején alakul meg az argentínai, a brazíliai és a venezuelai magyar gyülekezet. 1981, a genfi magyar protestáns lelkész nyugdíjba menetele óta pedig – először másokkal együtt, majd egyedül – gondozta a gyülekezetet. Istennek köszönjük meg Pósfay György szolgálatát. Isten őrizze meg őt szerettei és egyházunk körében – és amíg kegyelmesen élteti, adjon neki testi egészséget és mindnyájunkat gazdagító lelki-szellemi frissességet!

Olvasóink már többször is olvashattak arról, hogy készülünk a Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) zászlóbontó gyűlésére. Az előkészületek nagy tempóval, de nem mindig zavartalanul folynak. Vannak – már ahogy ez kis hazánkban oly gyakran megtörténik – bürokratikus nehézségek, és sajnos vannak egészen más jellegűek is. Ez utóbbiak közé tartozik, hogy a Szlovákiai Evangélikus Egyházzal nem zavartalan a viszonyunk. Mi úgy érezzük, hogy indokolatlan feszültségek, félelmek terhelik kapcsolatunkat, amelyek kihatnak a határon túli magyar anyanyelvű hittestvéreink életére is. A Maek első gyűlésére készülve ezért külön is gondolunk rájuk. Azt reméljük, nem lesz akadálya annak, hogy felszabadultan és zavartalan örömmel együtt legyenek velünk felvidéki testvéreink is.

Azért hoztam most szóba ezt a kérdést, mert az Új Ember katolikus hetilap első oldalán nagybetűs cím hirdeti: Magyar–szlovák kiengesztelődés. A közelmúltban már több személyes találkozásunkkor is hallottam e rendkívül fontos eseményről Erdő Péter bíborostól, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől. S most, amikor a hosszabb tudósítást is olvashatom, őszinte szívvel osztozom római katolikus testvéreink örömében. De azt sem tagadhatom, hogy a szívem mélyén szelíd szomorúsággal (és egy kis irigységgel) azt is hozzáteszem: és mi, szlovák és magyar evangélikusok, vajon mikor jutunk el a kölcsönös megbékéléshez? S újra a Maekra kell gondolnom. Lesz-e, lehet-e ez az alkalom a kiengesztelődés felé vezető – olykor meglehetősen göröngyös – út egyik fontos stációjává?

Kérem testvéreimet, imádkozzanak azért, hogy így legyen!

S a harmadik: a miniszterelnök és a négy történelmi felekezet vezetőinek találkozója. A tárgyalást előkészítő kommunikációba jó néhány homokszem került, és ez feszültséget okozott. Ugyanis senki nem kapott írásban meghívót, s az egyházi oldal nem katolikus tagjai csak a túloldalról kiválasztott egycsatornás hírforráson, a bíborosi titkárságon keresztül jutottak információhoz. Bölcskei Gusztáv református püspök mindannyiunk nevében szóvá tette ezt. Gyurcsány Ferenc elnézést kért.

Ami magát a megbeszélést illeti, semmilyen túlzó jelzőt nem használhatunk. A három miniszter és egy államtitkár társaságában lévő miniszterelnök indított. Ismertette a kormányzat egyházpolitikai súlypontjait. Jelezte, hogy eljutottak hozzá azok a válaszok, amelyeket a – Hiller István minisztertől egy héttel korábban átvett – finanszírozási tervezetre az egyházak szakértői adtak (a miniszterelnökkel való megbeszélésen érdemben nem került elő az úgynevezett egyházfinanszírozás problémája). Bejelentette, hogy neves személyiségek részvételével a Vatikánnal kötött, jövőre tízéves szerződés működésének áttekintésére bizottságot állít fel. Hangsúlyozta azt az álláspontját, hogy az egyházaknak fontos szerepük van a társadalmi kérdések megoldásában. Jelezte továbbá azt is, hogy szükségesnek látja a rendszeres konzultációt az egyházak vezetőivel. Végül ígéretet tett arra, hogy a költségvetésnek a rájuk vonatkozó számait a benyújtási határidő előtt egy hónappal megismerhetik az egyházak.

Természetesen az egyházak képviselői is szót kaptak. Én magam – mivel harmadikként nem akartam ismételni az előttem szólókat – csak két témát említettem. Az egyik az ingatlankártalanítás kérdése volt. Jeleztem azt az igényünket, hogy ütemesen folytatódjék a még hátralévő ügyek rendezése. A másik megjegyzésem a kistelepülések sorsára vonatkozott. Jó lenne, ha kormányzati lépések nem gyorsítanák fel a leépülési folyamatot – ezt akkor is fontos kimondanunk, ha a kormányzati tervekről szóló legújabb hírek hallatán pusztán jámbor óhajnak tűnhet ez a javaslat.

Ha összegezni kellene benyomásaimat, csak annyit mondhatok: majd meglátjuk… A rendszeres konzultációra és a költségvetés adatainak ismertetésére vonatkozó ígéretek a korábbiakhoz képest változtatási szándékot jeleznek. Legkésőbb október elejére kiderül, hogy mi valósul meg a szándékokból, ígéretekből.

Ittzés János püspök, Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
A hír igaz!
Korrekció félidőben
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Tanév után, vakáció előtt
Benczúr László az Északi Evangélikus Egyházkerület új kerületi felügyelője
Díjazottak
Papi teljesítménytúra
Tatabánya–Aalen
Keresztutak
Teher és gazdagság
Mindig lesz mit tanulnunk egymástól
Felújították a győri zsinagógát
Evangélikusok
Három hír
e-világ
Szélrózsa-liget
Keresztény szemmel
Nyár, szabadság, üdülés?
Közéleti konfliktusok
A hét témája
Testvérgyülekezetek Németországban és Finnországban
Budahegyvidék–Schrobenhausen
Budapest-Fasor–Trostberg
Dunaújváros–Aschau-Bernau
Bonyhád–Erding
Kiskőrös–Eisenach és Weilheim
Budavár–Nürnberg
Balatonfüred–Germering
Szombathely–Kaufbeuren
Várpalota–Cham
Lébény–Alfeld
Nyíregyháza–Kajaani
Csömör–Loviisa
Bakonycsernye–Nivala és Valkeala
Csepel–Helsinki-Alppila
Aszód–Helsinki
Kőszeg–Hirvensalmi és Mikkeli
Orosháza–Tampere-Härmälä
Sárszentlőrinc–Tampere-Kaleva
Pilis–Kontiolahti
Rákoskeresztúr–Rauma és Noormarkku
Székesfehérvár–Kemi
Vác–Järvenpää
evél&levél
Buldózer helyett ébredés
„Egy falat mennyország reggelire…”
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Déli harangszó Rákoskeresztúrról
Pöttyöske
A vasárnap igéje
Istennél az igazság!
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
Cantate
A reformáció zsoltárparafrázisai
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2006 29 Három hír

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster