Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok. (Lk 21,28)

Advent második hetében az Útmutató reggeli s heti igéi Jézus második adventjéről adnak hírt. Hisszük és valljuk, hogy Isten egyszülött Fia „újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat, és uralmának nem lesz vége” (Niceai hitvallás). Kérjük is: „Urunk, néped pásztora, hallgass meg, jöjj el, és üdvözítsd népedet!” (Zsolt 80,2.3; LK) Jézus maga jelenti be a visszajövetelét: „…tudjátok meg: közel van az Isten országa.” (Lk 21,31) „Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket. Ezért kegyelmével megtisztelve figyelmeztet. Hirdetteti igéjét, megtérésre hív: a Krisztusban minden bűnünk bocsánatát kínálja, ha Fiában hiszünk.” (Luther) „…akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsősséggel.” (Lk 21,27) Jézus beszédei mind beteljesülnek, de az ő visszajövetelének idejét csak Isten tudja. „Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van.” (Jak 5,8) A türelem mindvégig kitartó állhatatosságot jelent: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1) A keresztények reménysége beteljesül a második adventkor, ezért „kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket”. (Zsid 6,12) Jézus visszajövetelének méltó várására a pergamoni és az efezusi gyülekezetnek írott levélből vett hármas üzenet készíti fel követőit. Közös kérés: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!” (Jel 2,7a; 2,17a) Közös felszólítás: „Térj meg!” (Jel 2,5.16) És a közös ígéret: „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról…” – „…annak adok az elrejtett mannából…” (Jel 2,7b.17b) Tudjuk, csak Jézussal győzhetünk, ő a mi diadalmunk! Most még két advent között, ítélet előtt és kegyelem alatt élünk, de ha eljön a végítélet, „mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel” (2Kor 5,10). Isten számára nem közömbösek a keresztények hitből fakadó cselekedetei, de mindenki vétkezett, „ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által” (Róm 3,24). Azon a nagypénteken a nagytanács előtt Jézus mondta ki: „…mostantól fogva ott ül majd az Emberfia Isten hatalma jobbján.” (Lk 22,69) A nagytanács kérdezve mondta ki halála okát: „Ha te vagy a Krisztus…” „Akkor hát te vagy az Isten Fia?” (Lk 22,67.70a) S mi mit mondunk róla? Segít Péter vallástétele: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16) Visszajövetelekor ez lesz a feltámadás rendje: „…maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thessz 4,16–17) És elkezdődik az örökkévalóság, ahol a „választottakkal boldogan / S az angyalokkal nagy vígan / Éneklek ottan éneket, / S örökre látom színedet” (EÉ 503,7) – én Uram és én Istenem!

Garai András

::Nyomtatható változat::