Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Útitárs
- 2008
- 3
- Testvérek, akik egyben barátok is
Egymás terhét hordozzátok…!
Hozzászólás a cikkhez
Testvérek, akik egyben barátok is
Vajon a testvér vagy a barát szó bír mélyebb jelentéssel? A kérdést mindenki maga dönti el, de az biztos, hogy a két fogalom egymás nélkül nemigen létezhet. A csíkszeredai és a zuglói gyülekezet közötti viszonyt mindkettő egyszerre jellemzi.
A folyamatosan erősödő testvér-gyülekezeti kapcsolat a csíkszeredai és a budapest-zuglói evangélikus gyülekezet között hivatalosan 2001 nyarán kezdődött.
„A zuglói egyházközség egy akkor lezárult német testvér-gyülekezeti kapcsolat után arra vágyott, hogy Erdélyből találjon új testvéreket” – írta Tamásy Tamás zuglói lelkész 2006-ban, és a két lelkész házaspár korábbi ismeretsége szerencsésen találkozott a gyülekezetek óhajával. Mi is azon igyekeztünk már 1998-ban, hogy testvér-gyülekezeti viszonyt létesítsünk egy anyaországi egyházközséggel, és hála Istennek, ez sikerült is: a zuglói gyülekezet ideális partnernek bizonyult ebben.
Az első konkrét lépést a zuglóiak tették: 2001. augusztus elején ellátogattak Csíkszeredába, amikor is istentisztelet keretében megpecsételtük a két gyülekezet testvérkapcsolatát. Simon Ágnes zuglói egyháztag a következőképp ír a találkozóról: „Sok felejthetetlen élménnyel gazdagodva szálltunk ki a buszból, és szívünkben hálás köszönettel Istennek, hogy amiért elindultunk, megvalósulhatott, a testvérkapcsolat megszülethetett. Csodálatos érzés tudni, hogy egy maroknyi magyar evangélikus él tőlünk hétszáz kilométerre, akiket imáinkban hordozhatunk, lehetőségeink szerint segíthetünk.” (Evangélikus Élet, 2001/36. szám)
Azóta már több alkalommal találkoztunk Budapesten vagy Csíkszeredában. 2002-ben a csíkszeredai gyülekezet tett viszontlátogatást, amelyen csodálatos fogadtatásban és sok nagyszerű élményben volt részünk. „A kellemes élményekhez mindig rövid az idő, bármennyi is az! A távolság nem kevés Budapest és Csíkszereda között – de csak térképen. Lélekben testvéreink itt maradtak egy kicsit, és nagyon reméljük, szívükben, gondolataikban mi is ott maradtunk. Végtelen köszönet az Úrnak, hogy megadta idén is a találkozás örömét” – írja egy gyülekezeti tag lelkes beszámolójában.
A bemutatkozó látogatásokat újabb utazások követték: 2005-ben Csíkszeredában, 2007-ben pedig Budapesten találkoztak az egymással immár baráti kapcsolatban lévő hittestvérek.
Két gyülekezet testvérkapcsolata azáltal erősödik igazán, ha tagjaik állandó kontaktusban állnak egymással, ha sokszor találkoznak, megosztva a másikkal gondjaikat, örömeiket egyaránt, de mindenekfelett a mindenható Isten kezébe helyezik testvéri kapcsolatukat, életüket, terveiket, elképzeléseiket. Elmondhatom, hogy a partnerség mindenképpen elérte egyik célját: szoros barátságok jöttek létre gyülekezeti tagjaink között.
Valóban csodálatosak ezek a találkozások, hiszen sok új élmény részesei lehetünk, de mindenekfelett erősödünk hitben és szeretetben testvéreink hite és szeretete által. Áldott legyen mindezért a mi Urunk, Istenünk.
Tóth Károly evangélikus lelkész (Csíkszereda)
::Nyomtatható változat::
|