A hét témája

Papp János, baptista missziói titkár

Hozzászólás a cikkhez

Sokan sokféleképpen próbálták már megfogalmazni, hogy miért létezik az Egyház, illetve annak egy-egy része, egy felekezet, egy gyülekezet. Biztos, hogy nem önmagáért, nem is csupán bizonyos társadalmi elvárások vagy szükségek miatt. Isten terve és tulajdona az egyház, a helyi gyülekezet, s ennek megfelelően az Ő szándékai, tervei a meghatározóak. Hitem és meggyőződésem szerint a Magyarországi Baptista Egyház is e célnak megfelelően született a reformáció harmadik ágaként, a református és az evangélikus egyház mellett. Reformátor elődeink hite, önfeláldozása és máig ható tanítása jól példázzák számunkra a Krisztusban gyökerező élet nagyszerűségét és elmúlhatatlanságát. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a tanulságos, Isten áldását bemutató múltunk után mi jelenleg létezésünk célja és jövőbeli küldetésünk?

Az egészséges, biblikus gyülekezet velejárója a szeretetközösség és a misszió

Gyülekezeteinkre általában – sajnos nem minden esetben – jellemző a bensőséges légkör, a szorosabb testvéri közösség. Fontosnak tartjuk egész családok együttes részvételét istentiszteleteinken, illetve minden korosztály megszólítását szolgálatunk által. Templomainkat és imaházainkat – különösen az utóbbi években – ennek megfelelően alakítjuk ki. Nagyon sok embertől hallottam már, hogy a megtapasztalható szeretet és közösségélmény volt számára az elindító egy-egy gyülekezet vagy egyházi közösség felé. Sokféle módon lehet ezt gyakorolni: a rendszeres istentiszteletek mellett a kiscsoportok, az interaktív bibliaórák, a gyülekezeti kirándulások, a közösségi vasárnapok, csendeshetek stb. Gyülekezeteink jellegzetessége a hit személyes vagy közösségi megvallása, továbbadása sokféle formában. A bizonyságtétel életünkkel és szavainkkal minden hívő ember lehetősége és felelőssége. Egyházunk célja, hogy magyar embertársaink – akiknek jelentős része nem ismeri valóságosan sem Krisztust, sem az Ő tanítását – megtapasztalhassák Urunk jelenlétét, és megérthessék üzenetét.

Személyes elkötelezettség és kapcsolatok

Mivel gyülekezeteinkbe személyes döntéssel, hitvalló keresztség után kerülnek be a tagok, ezért az ő aktivitásukra, elkötelezettségükre és áldozatkészségükre tudatosan építünk. Meggyőződésem, hogy Európa anyagias, sokszor közömbös népei között a „régi” hit csak szilárd meggyőződésű, lelkes és példás életet élő emberek által terjedhet el újra. A ma talán legtöbbet emlegetett kulcsfogalom a társadalom életében a kapcsolat. Ennek a hiányával küzd sok-sok ember, és ugyancsak ennek a hiányát érzik sokszor az egyházak is. Meg kell találni a kapcsolatot korunk emberével és problémáival. Személyessé kell lennie ma is az evangéliumnak és az azt hirdető gyülekezeteknek, egyházaknak.

Értékek és lehetőségek

Egyházunknak – ahogy a többi keresztény felekezetnek is – sok értéke van, amely az évek, évszázadok során gyülemlett fel. Jó ezeket ismerni, továbbadni, illetve a nagy „Krisztus-testben” ezeknek a figyelembevételével megtalálni a helyünket és szolgálatunkat. A baptista gyülekezeteket (többek között) jó közösségi élettel, a megtérés határozott hirdetésével, evangélizáló jelleggel, átlagosan jó bibliaismerettel, adakozókészséggel, egyszerre ökumenikus és kisegyházi nyitottsággal szokták jellemezni. Ahol mindez megvalósul, ott érték, mellyel mi, baptisták a saját „színünkkel” szeretnénk végezni szolgálatunkat a keresztény világmisszió sokszínűségében. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az egyes helyi gyülekezetnek is ad az Isten speciális, általuk elvégezhető szolgálatot. Fontos ennek felismerése és hitben való fölvállalása. Egyúttal látnunk kell egymásra- utaltságunkat is. Így szeretnénk tisztelettel és figyelemmel tekinteni a Magyarországi Evangélikus Egyházra és a nagy reformátorra, Luther Mártonra is, különösen ezekben a napokban.

Életszentség és szolgálat

Egyszer egy nyolcéves kislány állított meg egy iskolai óra után a következő kérdéssel: – János bácsi, segíts dönteni! – Miben segítsek? – kérdeztem. – Az apu és az anyu elválnak, és nekem döntenem kell, hogy kihez költözzem. – mondta könnyes szemmel. – Az apunak a barátnőjét nem szeretem, az anyu barátját se. Én őket szeretem! Mit csináljak, segíts, János bácsi! – kérlelt a kislány, és én úgy éreztem, meghasad a szívem… Erkölcsileg lejtőn lefelé halad világunk. A liberális és „modern” gondolkodás szerint nincs abszolút igazság, és nincs Teremtő sem. Nincs élet a halál után, vagy ha igen, csak reinkarnáció van. Kevésbé érdekes, hogy miként éred el a célodat, csak az a lényeg, hogy elérd, és megszerezd, amit akarsz. Fontosabb a ma, mint a holnap, a pohár, mint a kenyér, önmagunk, mint a másik. Ebben a világban az egyháznak másnak kell lennie. Alapvetően másnak. Az Isten szentségét kell sugároznia durva ítélkezés vagy gyönge alkalmazkodás nélkül. Krisztus bennünk, illetve gyülekezeteinkben való jelenléte a döntő és alapvető különbség. Ő gyakorol hatást! Folyamatos megtisztulásra, megszentelődésre van tehát szükség, hogy „amíg másoknak prédikálok, magam alkalmatlanná ne legyek…”

Papp János

::Nyomtatható változat::