Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Lapunk múlt heti számában – az új egyházkerület zászlajának megáldásáról szóló cikkben – névelírás történt. A zászlón található évszám (1576) az első dunántúli püspök megválasztására utal. Neve helyesen Szegedi Máté. A beszámolóban szereplő Szegedi Kis István szintén püspök volt, sőt kortársa dunántúli szolgatársának. A sajnálatos névcsere alkalmat ad arra, hogy egy rövid cikkben emlékezzünk meg a két főpásztorról. (A szakirodalom tanulmányozása mellett dr. Fabiny Tibor professzort is megkérdeztem.)

Az azonos vezetéknév arra utal, hogy mindketten Szegedről származtak. Petrovics Péter gazdag földesúr, Dél-Magyarország kormányzója vette ekkor védelmébe a reformáció üzenetét. Neki is köszönhető, hogy az ottani teológiai viták gyümölcseként sok reformátor és katolikus szerzetes vált ismertté, és írta be nevét az egyháztörténetbe. A török pusztítás miatt innen széledtek szét az országba a lelkészek. Tudunk még két Szegedi Gergelyről is. Az egyik ellenreformátor, ferences szerzetes volt, a másik debreceni református lelkész. Dunántúli vonatkozásban még Szegedi András újkéri lelkész neve ismert, aki 1591-ben aláírta a csepregi kollokvium jegyzőkönyvét. A tévesen írt Szegedi Kis Istvánról több adatot is tud az egyháztörténet. De talán elég annyit megjegyezni róla, hogy Tolna megyében kezdte szolgálatát, és már korán elfogadta Kálvin tanait. Református püspökké választották, majd Ráckevére került.

Az első dunántúli püspök személyéről és munkásságáról nagyon keveset jegyzett fel az egyháztörténet. Az biztos, hogy a wittenbergi egyetemen tanult, mert nevét 1545. június 13-án jegyezték be az anyakönyvbe. Ott is avatták lelkésszé. Hazatérte után Somogyban, Kálmáncsán volt rendes lelkész, majd a sárvári Nádasdy Ferenc – a híres törökverő „fekete bég” – udvari papja lett. Minden bizonnyal a Hegyfaluban tartott zsinaton választották meg 1576-ban az első dunántúli püspöknek, és ide vezethető vissza hivatalosan az egyházkerület megalakulása is. Előtte Sztáray Mihály rövid életű püspöksége csak szűkebb területre vonatkozott. Szegedi Máté mindössze kilenc évig szolgálhatta egyházát, mert egy feljegyzés szerint 1585. július 12-én halt meg mint püspök és sárvári pap. Utódaként Beythe Istvánt választották meg püspöknek szintén Hegyfaluban, az 1585. július 25-én tartott zsinaton. Viszont ő az 1591-es csepregi kollokvium után csak a helvét irányú hívek püspöke lett.

A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület győri székházának kapualjában emléktábla örökíti meg a püspökök és a patrónusok (felügyelők) nevét.

Menyes Gyula

::Nyomtatható változat::