Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 36
- Tirpák ősök emlékezete
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Tirpák ősök emlékezete
Gyülekezeti nap Vajdabokorban
| Laborczi Géza lelkész Isten áldását kéri a Joób Olivér Szeretetintézmény dolgozóinak szolgálatára |
Gerstlis töltött káposztát, mákos tengerit (kukoricát), túrós bobájkát (kiflit) és kalácsot (kuhnyát), jellegzetes tirpák népi ételeket is kóstolhattak mindazok, akik ott voltak Vajdabokorban az augusztus 31-én tartott gyülekezeti napon. A nyíregyháza-kertvárosi gyülekezethez tartozó településen azonban nemcsak kulináris élvezetben lehetett része az odalátogatóknak. A hagyományok jegyében zajló egész napos együttlétet istentiszteletek és előadások is színesebbé tették. Amint arról lapunk előző számában is hírt adtunk, a 250 esztendős nyíregyházi evangélikus egyházközség idén programok sorával emlékezik meg a város újratelepítéséről és a gyülekezet alapításáról. Ezen rendezvények része volt ez a sokakat vonzó esemény is.
Nyíregyháza-Kertváros a nagytemplomi gyülekezet hatos számú körzete volt önállósulásáig, 1992-ig. Nyugdíjba vonulásáig, 1992 és 2001 között Magyar László szolgált itt, akit Laborczi Géza követett – meséli a gyülekezet történetének jó ismerője, Nagyváti Pál kántor. Tőle tudhatjuk meg azt is, hogy a 2500 lelkes, 850-900 családból álló egyházközséghez 16 ún. bokortanya is tartozik, ezek egyike a gyülekezeti napnak helyt adó Vajdabokor.
A bizalom és szeretet jegyében
A helyi művelődési házban tartott alkalom kezdetén Laborczi Géza, a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet lelkésze köszöntötte a meg- jelent gyülekezeti tagokat és vendégeket. A nyitó-istentiszteleten dr. Szabó Lajos hirdette Isten igéjét, a liturgiai szolgálatot felesége, dr. Szabó-né Mátrai Mariann, a teológia Gyakorlati Intézetének vezetője végezte. Hittudományi egyetemünk rektora (Lk 11,9– 13 alapján tartott) prédikációjában arról beszélt, hogy ez a bibliai rész azt mutatja be, milyennek képzelte, illetve képzeli Jézus tanítványait egykor és most. Fontos, hogy a lelkünkben meglegyenek azok a kincsek – az Isten iránti bizalom és a felebarát iránti szeretet –, melyek birtokában érdemes kérni, keresni, zörgetni – mondta dr. Szabó Lajos.
Az igehirdetést a Joób Olivér Szeretetintézmény dolgozóinak munkába indítása követte, majd a köszöntők következtek: Csabai Lászlóné pol- gármester asszony, országgyűlési képviselő, valamint a paltamói (finn) és a hazai, fancsali testvérgyülekezetek lelké- szei, Pekka Lukkari és Péter Jenő részéről. Az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat Anyaóvójának lakói pedig szép műsorral, verses összeállítással és énekekkel kedveskedtek a megjelenteknek.
Szeretetszolgálat a gyakorlatban
A Joób Olivér Szeretetintézményben, valamint az Országos Egyház által fenntartott Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat keretében zajló munka is a nyíregyházi gyülekezet diakóniai szolgálatának része. A 2000. január 1-jén alakult és hat szervezeti egységből álló Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálatról Karahuta Jánosné gazdasági vezetőtől kaphattunk bővebb tájékoztatást. A 36 fő befogadására alkalmas Családok Átmeneti Otthona (Anyaóvó) maximum kilenc hónapos időtartamra nyújt menedéket krízishelyzetbe került anyák és gyermekeik részére. A 25 férőhelyes Éjjeli Menedékhely a téli időszakban ötven-hatvan rászorulónak is biztosít szállást, valamint tisztálkodási és ételmelegítési lehetőséget. További területek: az Átmeneti Szálló, a Nappali Melegedő, valamint a hajléktalanok foglalkoztatását segítő rehabilitációs szálló, az úgynevezett Kiléptetőház. Az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat igazgatója Laborczi Géza lelkész, a szakmai vezetője a Mozambikból származó Bar- tolomeu Inácio De-zanove. A gazdasági-szakmai irányítást a Malom utca 13. szám alatti központ látja el, ez egyben a Joób Olivér Szeretetintézmény, valamint a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet „adminisztratív centruma” is.
Az egyházközség önállósodásával egy időben felmerült a szervezett diakóniai munka iránti igény, valamint egy gyülekezeti központ megépítésének óhaja is. A Joób Olivér Szeretetintézmény – a gyülekezet táborhelye és diakóniai központja – Benkőbokorban található, és nevét az egyházközség egykori lelkészéről kapta. A létesítmény 1996 óta működik, ez év augusztus 1-ig Joób Olivér Gondozó- és Rehabilitációs Otthonnak hívták – mondta lapunknak Borbély Zsuzsa intézményvezető. (A gyülekezeti központot Salamonbokorban szeretnék felépíteni, a tervek azonban egyelőre még csak az engedélyezések szintjénél tartanak – a Szerk.)
A beszélgetésbe bekapcsolódott Kurucz Éva családsegítő is, aki elmondta, hogy az intézmény több mint kétszáz fő számára biztosítja a napi egyszeri meleg ételt, szociális étkeztetés keretében. Megtudhattuk, hogy augusztus 1-jével bővülnek a szeretetintézményen keresztül igénybe vehető lehetőségek. Ettől kezdve vállalják át az önkormányzattól a szociális alapellátásba tartozó feladatokat is, melyek a következők: házi segítségnyújtás, családgondozó szolgálat, idősek klubja, valamint tanyagondnoki szolgálat a tanyabokrokban élők jobb szociális ellátása érdekében.
Ősök és rokonok
Nyíregyháza nyugati felének birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753-ban hívta be az „ágostai hitvallású, tót ajkú telepeseket” az elnéptelenedett településre. Az ügyintézéssel Petrikovics János csizmadiamestert bízta meg. A gyülekezeti napon – három színes és érdekes előadáson keresztül – ezekről a tirpák (a szó jelentése szerint tűrő, szenvedő) ősökről is megemlékeztek.
Elsőként dr. Papp Sándor mérnök-tanár kapta meg a szót, aki a tirpák építészet jellegzetességeiről beszélt, a Rókabokorban készült felmérések segítsé- gével. Dr. Bodnár Zsuzsanna néprajzkutatónak köszönhetően a tirpákok mindennapjaival ismerkedhettünk meg közelebbről, így hallhattunk például az állattartási, növénytermesztési, étkezési és öltözködési szokásokról is. Dr. Bene János muzeológus pedig a huszárság – Nyíregyháza, illetve a tirpákok életében betöltött – szerepét fejtegetette.
Az előadásokat úrvacsorás istentisztelet követte, ahol a finn testvérgyülekezet lelkésze, Pekka Lukkari 1Jn 2,1–2 alapján tartott igehirdetésében egyebek mellett arról beszélt, hogy a két közösséget nemcsak a nyelvi rokonság és az azonos felekezet köti össze, hanem az is, hogy mindnyájan kegyelemre szoruló bűnösök, de Krisztusért Isten gyermekei vagyunk.
A gyülekezeti nap a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban zenés áhítattal és Gyülvészi János paltamói kántor, orgonaművész szolgálatával zárult.
Gazdag Zsuzsanna
Regionális hozzárendelés:
Nyíregyháza–Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház
::Nyomtatható változat::
|