Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 43
- Északi egyházkerületi nap Balassagyarmaton
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Északi egyházkerületi nap Balassagyarmaton
| Zólyomi Mátyás átveszi a díjat D. Szebik Imre püspöktől |
Két – vagy ha jól meggondolom, három – dologtól is tartottam. Az egyik, hogy túl kevesen jönnek el. Az időpont kiválasztásakor ugyanis még nem lehetett tudni, hogy ez a szombat rendkívüli munkanap lesz. A másik aggályom volt, hogy túl sokan lesznek. Kellemetlen lett volna, ha az érkezők nem férnek el, vagy parkolási gondok támadnak. Rossz idő esetén pedig még az étkezés megoldása is problematikus. A gyülekezet tagjai azonban lelkesen, fáradságot nem ismerve készülődtek. Minden eshetőségre számítva még egy sátrat is állítottak a gyülekezeti ház előtti térre. Az utóbbi napokban éppen ezért, a stresszt kerülendő, struccpolitikát folytattam. Hagytam a dolgokat a maguk medrében folyni – a lelkes gyülekezeti tagokat pedig dolgozni az előkészületeken.
Végül minden nagyon szépen alakult. Sütött a nap, esőfelhőnek nyomát sem láttuk. Minden szolgálattevő szerencsésen megérkezett, és tíz órára teljesen megtelt a templom. Az istentisztelet előtt mindenkinek volt még ideje arra, hogy a gyülekezeti teremben egy meleg teát vagy kávét és némi süteményt vagyen magához. A bevonuló püspököt, esperest és lelkészeket a balassagyarmati gyülekezeti énekkar örvendezésre hívó szolgálata fogadta Zólyomi Pálné orgonakíséretével. A liturgiát Szabó András esperes, Kulcsár Zsuzsanna segédlelkész és jómagam végeztük. Ezt követte D. Szebik Imre püspök igehirdetése, melyben a Máté evangéliuma 14. fejezetében olvasható történet alapján arról szólt, hogy életünk viharaiban egyedül Jézushoz érdemes fordulnunk segítségért. Neki mindenre van elég hatalma – még akár arra is, amiről igénk szól, hogy mint Péter, a tenger hullámai közt is tudjunk járni. Az istentiszteleten a jelenlévők többsége élt az úrvacsoravétel lehetőségével.
Ezt követően Zólyomi Mátyás csepeli lelkész D. Szabó József püspökről tartott előadást. A volt konfirmandus igazán szívhez szóló, személyes hangvételű megemlékezése közben gyakran engedte „szóhoz jutni” egykori konfirmáló lelkészét – igehirdetésekből, újságcikkekből, irodalmi műveiből felolvasott idézetekkel. A gyülekezet érdeklődéssel és csodálkozással hallgatta a ma is oly időszerű gondolatokat. Ezután Biros Ildikó tanárnő vezényletével az aszódi evangélikus gimnázium kórusa énekelt. Csodálatos érzés volt látni és hallani a fiatalokat.
Az ebédszünet előtt Horváth-Hegyi Olivér püspöki titkár ismertette az egyházkerületi pályázat eredményét, Szebik püspök pedig a jelenlévő két díjazottnak átadta az emléklapot. Zólyomi Mátyás D. Szabó József püspök életéről és szolgálatáról szóló munkájával, Bence Imre budavári lelkész pedig a gyülekezetépítés és misszió tárgyában írott tanulmányával ért el eredményt. A másik két díjazott, Szabó Magda lelkész és Koczor Tamás esperes akadályoztatásuk miatt nem tudtak jelen lenni az alkalmon.
Ebéd után dr. Fabiny Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense és Szebik püspök tartott filmvetítéssel egybekötött beszámolót a Lutheránus Világszövetség Winnipegben tartott nagygyűléséről. A vezérgondolat – „Gyógyulást a világnak” – a legtöbb magyarországi evangélikusnak ismerős, hiszen a székesfehérvári országos találkozót is ennek jegyében tartottuk. Igazán professzionális szintű kórusénekléssel örvendeztette meg a jelenlévőket a péceli és nagytarcsai hívekből álló Jubilate énekkar, Bálint József karnagy vezényletével. A zenei számokat Antal Gusztávné, a balassagyarmati evangélikus énekkar vezetője konferálta, és köszöntötte a megjelent szolgálattévőket egy-egy szál virággal.
„Elmerülni ne hagyd kicsiny hajódat” – címmel dr. Fabiny Tamás szólt az egyház küldetéséről és megmaradásáról. Vigasztaló tudni, hogy az egyház hajójában Jézus akkor is ott van, ha éppen alszik. Vajon viharban, veszedelemben van-e merszünk felébreszteni, mint egykor a tanítványoknak, vagy inkább magunk akarjuk kézbe venni az irányítást? Tudnunk kell, hogy az egyház hajója nem gálya, nem is hadihajó vagy luxusjacht. Az egyház halászhajó. Nekünk pedig a nagy kormányos, Jézus útmutatása alapján kell végeznünk a ránk bízott szolgálatot. A magvas gondolatok elmélyítését segítette a vanyarci gyülekezet énekkarának szép szolgálata Szabó Andrásné vezényletével és Füke Veronika orgonakíséretével.
Az egyházunk jövőjével kapcsolatos fórum résztvevőiként D. Szebik Imre, Mihályi Zoltán egyházkerületi jegyző, Detre János esperes, dr. Fabiny Tamás és Végh Szabolcs megbízott pénzügyi osztályvezető tartott rövid előterjesztést, amelyet a jelenlévők kérdései, hozzászólásai követtek. A beszélgetést Szabó András moderálta.
Végül a záróáhítat előtt Kanyó András fuvolaművész és Kanyóné Réti Emőke gordonkaművész előadása segített lecsendesíteni a lelkeket. Az áhítatot keretező énekeket kamaramuzsikai kísérettel énekelte a gyülekezet. Az alkalom végén a jelenlévők közül többen is elfogadták a meghívást a gyülekezeti házba, ahol némi harapnivaló és tea mellett még kötetlen beszélgetést folytathattak egymással a testvérek. Jó hangulatban telt a nap, mindenki örvendezve és hálatelt szívvel tért otthonába.
Bartha István, a házigazda gyülekezet lelkésze
Regionális hozzárendelés:
Balassagyarmati Evangélikus Egyházközség
::Nyomtatható változat::
|