e-világ

Egyház és Világháló

Hozzászólás a cikkhez

Amikor a 70-es években általános iskolába jártam, matematikatanáraink sokszor figyelmeztettek bennünket. Azt mondták, hogy tanuljuk komolyan az általuk oktatott tantárgyat, mert ennek ismerete nélkül nehezen fogunk boldogulni az életben. Kamaszodó fiatalként ezt inkább úgy értelmeztük, hogy minden tanár a saját szakterületét tartja a legfontosabbnak, és ezért próbálják velünk is elhitetni, hogy fontos, amit tanítanak. Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy egy kisiskolást sokkal inkább lehetett volna riogatni, ha a biológia vagy éppen a fizikatanár tesz hasonló kijelentéseket. Ma kezdem belátni, hogy egykori tanáraimnak igazuk volt. Õk tudtak valamit, ami a mai iskolásoknak már egyáltalán nem kérdés.

Élt egy filozófus a 17. században, aki matematikával is foglalkozott, és bizonyára nem is sejtette, hogy a számok világában tett megfigyelésének egyszerû leírásával az évezred végére teljesen átalakítja az emberiség gondolkodásmódját. Õ Gottfried Wilhelm Leibniz volt, akinek felfedezése csupán abból állt, hogy megfigyelte a számok azon törvényszerûségét, miszerint bármilyen nagyságú számot le lehet írni, és velük mûveleteket lehet végezni kétféle kifejezésmód kombinációjával (0-1; igen-nem; van-nincs). Így fedezte fel a kettes számrendszert, és ezáltal tulajdonképpen megalkotta a számítógép elvi mûködését. Amikor a huszadik század elsõ felében az elektromosság gyakorlati alkalmazásának köszönhetõen megalkották az elektroncsövekben mûködõ tirisztorokat, már létrejöhetett az elsõ elektronikus számítógép. Ezek akkor épületnyi méretûek voltak, hatalmas hûtõrendszerekkel, és ma már elképzelhetetlenül lassúak. A programozást gépi kódok beírásával kellett végrehajtani, és néhány napon belül oldották meg a feladatot. A második világháború után a tranzisztor felfedezésével az elõbbi gépek méretét szinte mikroszkopikus méretûre sikerült összezsugorítani. Az igazi digitális forradalom ekkor kezdte el meghódítani a világot.

Mivel a digitális kódok segítségével a memóriákban bármit lehet tárolni számokkal (zenét, szöveget, adatokat, rajzokat, színeket, képeket, stb.) és rajtuk mûveleteket végrehajtani, elkezdõdhetett az emberi élet minden területét átfogó alkalmazása. Elõször csak azt vettük észre, hogy a nagy fekete hanglemezek eltûntek a boltok polcairól, és helyette tenyérnyi CD-lemez kapható, amelyen hiába kerestük a barázdákat. Ekkor kezdtük el tanulni az új fogalmat: digitális. Majd lassan a személyi számítógépek is beköltöztek otthonainkba, munkahelyeinkre. A különbözõ segédprogramok megszületésével bárkibõl könnyedén szakember válhatott.

Az egyházban sokan ördögi eszköznek tekintették a számítógépeket. Magam is tapasztaltam azt a félelmet, hogy bûn a Bibliát digitalizálni, vagy olyan igehirdetést elmondani, amit a gép ír. Ma már mosolygunk ezeken az alaptalan félelmeken, és egyre több lelkészi hivatalban segíti munkánkat a komputer.

A püspöki hivatalban folyó munkát olyan digitális eszközök segítik, amelyek nélkül ma már nehéz lenne elképzelni a sokoldalú feladatok elvégzését. A fénymásoló, a telefon és az Internet napi használata mellett jelen van a digitális fényképezõgép, amellyel fotózva akár néhány percen belül a Föld másik oldalán is megjeleníthetõ a kép egy ottani számítógép monitorján. (Ez ma már mobiltelefonnal is megoldható.)

Azután ott van az elektronikus (e-mail) levelezés lehetõsége. Ezáltal vált egyházi sajtónk számára is lehetõvé, hogy akár lapzárta utáni események hírei is bekerülhessenek az éppen – szintén digitális technikával – készülõ lapszámba. A digitális adattárolás áttekinthetõbb fotóarchívum létrehozásának lehetõségét teremtette meg.

A laptop (hordozható számítógép) és a palm (tenyérszámítógép) segítségével pedig bárhol lehetõség van például levélírásra, újságszerkesztésre, fotóválogatásra, telefonvonal esetén pedig – bárhol – internetes kapcsolatteremtésre.

Végezetül érdemes megemlíteni a MiniDisc digitális hangrögzítõt, melynek segítségével kiváló hangminõség érhetõ el. Ez lehetõvé teszi interjúk, elõadások, zenei felvételek, kórusmûvek rögzítését, sõt akár rádiómûsorok készítését, szerkesztését is.

Amirõl most írtam, csak a kezdet. Hiszen a mobiltelefonok használatában olyan lehetõségek rejteznek, amelyeket tegnap még legmerészebb fantáziával sem tudtunk elképzelni.

Ma már igazat kell adnom egykori tanáraimnak, hiszen a digitális világ nem más, mint számok logikusan felépített rendszere. Ismerete nélkül nehezebben boldogulnánk – digitális korunkban.

Menyes Gyula

::Nyomtatható változat::