Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A teológia kórusa

Biblia évében a Szentírás állt a magyar tudomány napja alkalmából tartott teológiai konferencia középpontjában. Az évente megrendezett és mindig kiváló előadókat „felvonultató” rendezvényre november 5-én került sor az Evangélikus Hittudományi Egyetem dísztermében.

„Sokszor elhangzik az a megállapítás, hogy a tudomány árt az egyháznak – mondta köszöntő beszédében dr. Szabó Lajos rektor –, ezt azonban a reformáció egyházainak azonnal és a leghatározottabban vissza kell utasítaniuk.” Egyháztörténelmünk is azt példázza: a protestáns egyházak soha nem léteztek komoly tudományos munka nélkül. Emlékezzünk arra is, hogy jubileumi évet írunk: a teológia mint önálló fakultás idén 80 esztendős. Úgy adjunk hálát, és örvendezzünk napjaink teológiai kutatói és az általuk felmutatott eredmények felett, hogy mindez a jövőbe vetett hitünket erősítse! – zárta szavait Szabó Lajos.

A délelőtt a tudományos témájú előadásoké, míg a délután a zenéé, a képé, a kultúráé volt. Elsőként dr. Kustár Zoltán debreceni református teológiai tanár szólt a jelenlévőkhöz. „Az igazak szenvedése az Ószövetségben” címmel tartott előadása egy örök problémát járt körül. Minden hitben járó ember számára kérdéssé válik egyszer: miért kell szenvedni, miért van annyi rossz a világban, s miért kell meghalnia az embernek? Hogyan „fér ez össze” Isten igazságosságával, jóságával, bölcsességével? – ezekre a kérdésekre a Szentírás többféle választ is ad. Nem egyféle felelet létezik, a teodíceára ugyanis nincs „egy nagy válasz” – hangsúlyozta az ószövetséges professzor. A Példabeszédek könyve sokféle eligazítást tartalmaz, és Jób könyve is egész terjedelmében ezzel a problémával foglalkozik.

A végkövetkeztetést így lehetne röviden levonni: Istennel kapcsolatos kritikus kérdéseire minden kor embere csak Istentől kaphat választ. Merjük kétségeinket szavakba öntetni és Isten elé vinni! – biztatta a résztvevőket Kustár Zoltán.

Dr. Peres Imre, a szlovákiai Kálvin János Teológiai Akadémia tanszékvezető tanára „Isten könyveiről” beszélt. A figyelmes bibliaolvasó számos igehelyet talál, amely azt mutatja meg: Isten feljegyzéseket készít az emberekről. Tud szenvedéseiről, könnyei sokaságáról, vezet egy „sorskönyvet” minden teremtményéről. A Szentírás beszámol a cselekedetek és az ítéletek könyve létezéséről, illetve megemlíti az élet könyvét, melybe azoknak a nevei vannak feljegyezve, akik az utolsó ítéletkor megtartatnak. A professzor rámutatott: a hit legrégebbi bibliai bizonyítékaival van dolgunk, vagyis hogy az ember nem vész el halála után, neve nem semmisül meg. Az apostoli egyház krisztologizálja a mennyei könyvek gondolatát. Jól ismerjük Jézus mondatát Lukács evangéliumából: „annak örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben…”

Peres Imre kiemelte: a keresztény ember számára vigasztaló az Isten könyveiről szóló bibliai tanúságtétel. Isten tud rólunk a halálban is, így földi életünknek van folytatása és kihatása a halálon túl is. Isten szemében minden lélek egyedi, s akit ő beír magának a könyvébe, az az övé – osztotta meg reménységét a komáromi akadémia tanára.

A Biblia évében szomorú összefüggésben említette a világi sajtó egyik legnagyobb hazai kincsünket, a Vizsolyi Bibliát. A könyvről szóló ismeretterjesztő kisfilmet – melyet dr. Fabiny Tamás docens készített a Duna Televízió stábjával – már azzal a jó érzéssel nézhettük végig ezen a délelőttön, hogy hírül adták: pár nappal korábban a rendőrség épségben megtalálta a pótolhatatlan műkincset. A film után dr. Cserháti Márta tartotta meg a Posztmodern történelem és a történeti Jézus-kutatás című előadását. Bevezetőjében szólt a történettudomány általános válságáról, a Jézus-kutatás észak-amerikai eredményeiről, és bőséges idézetanyaggal támasztotta alá azt a tényt, miszerint Jézus alakja mind a mai napig heves viták középpontjában áll. Gondolatait a történeti Jézus-rekonstrukciók teológiai értékelésével zárta.

A tudomány ünnepe a nyíregyházi főiskola két oktatója, dr. Cserháti Márta és dr. Csepregi András teológiai doktori disszertációjának rövid bemutatására is alkalmat adott. Mindkét doktori értekezést Angliában készítették – s ezért természetesen angolul írták és publikálták – szerzőik, így sajnos egyelőre csak egy szűk réteg számára hozzáférhetőek, jegyezte meg dr. Fabiny Tamás. A „Két út a szabadságba: kereszténység és demokrácia Bibó István és D. Bonhoeffer gondolkodásában” című kötetet (Csepregi András munkája) bemutató dr. Reuss András is annak a reménységének adott hangot, hogy előbb-utóbb magyarul is olvashatóvá válik ez a kiváló értekezés.

A délelőtti program zárásaként – egy kis pihenő gyanánt – dr. Finta Gergely egyházzenei tanszékvezető vadonatúj cédéjéről hallhattunk részleteket. A „Veni Creator Spiritus” címet viselő hanganyag a teológián folyó egyházzenei munka értékes bizonyítéka: a lemezen a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódó legősibb zenei kincsek, valamint többek között Bach és Schütz muzsikája csendül fel.

A tartalmas nap délutánján először a Gryllus testvérek bibliai dalai (a zsoltárok és a Hegyi beszéd egyes részei, illetve Pál apostol megzenésített levelei) hangzottak el élőben, majd dr. Cserháti Sándor tanszékvezető professzor vetített képes előadásán Pál apostol nyomában Görögországban „járhattunk”. Az estébe nyúló délután az ostffyasszonyfai trió, a Király Consort előadásával végződött.

Kőháti Dorottya

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::