Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Több tudományág és művészet ötvöződik a Petőfi Irodalmi Múzeum 2003. január 30-án megnyílt új kiállításán. E múzeum falai között mindeddig csak irodalmi értékek kaptak helyet. Ez a tárlat rendhagyó, hiszen ezúttal rangos alkotások és alkotók képviselik az irodalom mellett a képzőművészetet is.

A megnyitóünnepségen szólóhegedű zenéje teremtette meg a kiállítás különleges hangulatát. Szalatnai Mária köszöntőjében rövid áttekintést adott arról, hogy milyen sok képzőművész fordult az irodalom szereplőinek megjelenítéséhez. Egyúttal buzdította az ifjú alkotókat, hogy ezután is minél több irodalmi témájú érmet készítsenek.

Nyerges Gabrielláé az érdem, hogy a kitűnően csoportosított, hatalmas anyagot kiállítássá rendezte. A látványtervet Kemény Gyula készítette. Az érmek egy része a tárlatnak otthont adó múzeum művészeti tárának tulajdonában van. Számos darabot adott kölcsön a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Éremszakosztályának több tagja is.

Az érdekes tájékoztató füzet dióhéjban ismerteti az érem történetét. Eszerint eredetileg az érem kör alakú volt. Az érték mérésére szolgált, a pénz szerepét töltötte be. Különféle hagyományok határozták meg azt, hogy milyen képek kerültek rá. Például az érem két oldalán látható kép kapcsolatban áll egymással.

A reneszánsz korban elsősorban a főurak körében vált szokássá az éremgyűjtés, ez ugyanis igen költséges hobbi volt. Tudjuk, hogy gróf Széchényi Ferenc többek között nagy értékű éremgyűjteményét is a nemzetnek ajándékozta, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumot megalapította.

A 19. században az addig szokásos éremrajzokat is befolyásolta a kor szelleme, ízlése: ekkoriban a hazafiság eszméje határozta meg az ábrákat itt is. Ez idő tájt már számos éremtani (numizmatikai) szakember működött. A falon elhelyezett kísérőszöveg bemutatja az érmek készítésének menetét, még a felhasznált alapanyagból is megtekinthet a látogató egy-egy mintát.

A kiállítás anyagának nagyobb része a 19–20. századi érmeket mutatja be, és többségük irodalmunk jelességeinek arcképeit örökíti meg. Vannak azonban – kisebb számban – olyanok is, amelyeken egy neves irodalmi művet jelenít meg az alkotó az éremművészet eszközeivel.

A tárlat egyik legfőbb erénye a változatos összeállításban rejlik. Az egyik tárlóban például egy egész sorra való Ady-éremben gyönyörködhetünk a legkülönbözőbb mesterek műveiből. Egy másik vitrinben pedig különböző írókról és költőkről készült érmek találhatók. Különösen izgalmasak azok, amelyek egy-egy költő sorait jelenítik meg. Főként József Attila és Ady Endre verseit öntötték ilyen formán éremmé.

Ugyancsak kiváló ötlet volt az, hogy az éremművészek alkotásait egymás mellé helyezték.Munkájuk révén sok mindenki megtalálható itt a magyar irodalomból Ady Endrétől Tamási Áronig, de napjaink neves írói is megtekinthetőek az érmeken.

Az egykori nagynevű szobrászok – Beck Ö. Fülöp, Ferenczy Béni, Székely Aladár, Vedres Márk – mellett a mai numizmatika kiválóságainak alkotásai is láthatóak.

Az értékes kiállítás március 20-ig lesz nyitva. Érdemes megragadni az alkalmat és megtekinteni ezt a rendhagyó tárlatot.

Berényi Zsuzsanna Ágnes

::Nyomtatható változat::