EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 6 - Felügyelő és polgármester

Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Felügyelő és polgármester

Az őszi önkormányzati választásokon Levél község polgárai újra bizalmat szavaztak Rosenberger Andrásnak, az itteni evangélikus gyülekezet felügyelőjének, aki így második polgármesteri ciklusát kezdhette meg októberben. A régi-új polgármester és felügyelő tősgyökeres levéli, és az evangélikus templomhoz való kötődése nagyon mély, hiszen nagyapját, édesapját, őt magát, sőt gyermekét és unokáit is ebben a templomban keresztelték meg.

– Édesanyám lébényi magyar lány volt, édesapám azonban levéli sváb ember. Ennek komoly következményei voltak a háború utáni kitelepítéskor, mert a családot szétszakították. Édesapámat és testvéreit kitelepítették, édesanyám és én maradhattunk. Apám többször is hazaszökött a mosonszolnoki gyűjtőtáborból, de mindig visszavitték. Végül Németországból is hazajött, és a nagy zűrzavarban valami csoda folytán sikerült itthon maradnia. Levélen halt meg. Apám testvérei azonban kint maradtak, egyikük Ausztriában, másikuk Németországban halt meg. Családjaikkal ma is szoros kapcsolatot ápolunk.

– Emlékszik-e valamire a kitelepítésből?

– Azokról a napokról semmi emlékem nincs, hiszen akkor még csak hároméves voltam. Szüleim mesélték el, miként zajlott le a kitelepítés. Arra azonban emlék-szem, hogy gyerekkoromban még nem tudtam magyarul, viszont hosszú ideig nagyon jól beszéltem a jellegzetes svábos németet. Sajnos az iskolában később oroszt tanultam, otthon magyarul beszéltünk, így a németet lassan elfelejtettem.

– Mi motiválta, amikor elvállalta a polgármester-jelöltséget?

– Először 1982-ben kértek meg a falubeliek, hogy legyek Levél tanácselnöke. Akkor arra határozottan nemet mondtam. A rendszerváltozáskor szintén megkerestek, de a felkérést akkor is elutasítottam, mert nem akartam feladni az Országos Takarékpénztárban betöltött állásomat. Amikor aztán 1998-ban újra kapacitáltak, nem mondtam nemet. Úgy éreztem, hogy polgármesterként többet tudok tenni a falumért, gyülekezetemért és templomomért.

– Ez a reménysége teljesült? Egyáltalán: hogyan látja az evangélikus gyülekezet helyzetét?

– Azt hiszem, egy ilyen kis település lehetőségeihez képest sok mindent el tudtunk érni. Befejeztük a csatornázási és útfejlesztési programunkat, korszerűsítettük a közvilágítást. Egy százmilliós beruházás eredményeként felújítottuk az iskola épületét és a községházát, melynek megszépített dísztermében fogja tartani májusi ülését az egyházmegye lelkészi munkaközössége. Úgy érzem, hogy az egyházakat is sikerült megfelelő mértékben támogatni. A község evangélikus és katolikus temploma reflektoros megvilágítást kapott, a templomokhoz vezető utakat megjavítottuk, haranglábat építettünk a temetőben, és egy mosonmagyaróvári fafaragó alkotásaként tizenhárom stációból álló keresztutat állítottunk fel a temető felé vezető úton. Az egyházközség felügyelőjeként örömmel segítettem, ahol tudtam, mert látom, hogy milyen kicsinynyé zsugorodott a gyülekezet a kitelepítés következtében. Ráadásul elöregedett az egyházközség, a fiatalokat alig lehet mozgósítani és bevonni a gyülekezeti közösségbe. Az a tény, hogy egyáltalán van evangélikus gyülekezet Levélen, annak köszönhető, hogy a lelkész eddig még nem adta fel. Sokszor gondolkodom azon, hogy mi lesz a jövő, meddig tartható fenn ez az állapot.

– Milyen terveket fogalmazott meg magának a második polgármesteri ciklusra?

– Úgy tűnik, hogy az előttünk álló években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei szűkösebbé válnak, és ahhoz, hogy a falu továbbra is úgy tudjon fejlődni, mint az előző ciklusban, okos gazdálkodásra lesz szükség. Az előttünk álló legfontosabb, halaszthatatlan feladat a kultúrház felújítása. Ez azonban – az iskola és a hivatal felújításához hasonlóan – nagyon sok pénzbe fog kerülni. A többi elképzelésemet pedig a rendelkezésre álló anyagiak függvényében szeretném megvalósítani.

Kiss Miklós


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
Adjunk hálát az Úrnak!
Élő víz
Magatartás
Lehet-e farsangja Isten népének?
Küldj valakit, hogy szeretni tudjam
A koldus és a róka
Egyházunk egy-két hete
Evangélikus Külmissziói Egyesület alkalma
Újabb láncszem a bajor - magyar kapcsolatokban
Egyházkerületi lelkészi csendesnap Vanyarcon
Rendkívüli közgyűlés a Déli Egyházkerületben
50% + 1
Szeretetben bölcsességgel
Keresztutak
Püspökválasztások a református egyházban
Alakuló közgyűlés a Tiszántúli Református Egyházkerületben
Az Orosz Ortodox Egyház életéről
Szakadár szerzetesek az Áthosz-hegyi kolostorokban
Libanon jelenkori története
Egy temetés emlékére
Csúszós utcákon...
Evangélikusok
Rekviem dr. Kardos Ernőért
Felügyelő és polgármester
e-világ
Szivárványívemet helyezem a felhőkre
Régi ige - mai üzenet
Német egyházak az USA háborús tervei ellen
Békeharc
Keresztény szemmel
Rokonok
A hét témája
Mérföldkövek...
Totális diakónia
Segítségnyújtás
Közlemények, nyilatkozatok
Evangélikus kitüntetettek
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Az egyház korszakváltás idején
Közelmúltidéző
Érem és irodalom
A vasárnap igéje
A prófétai szó rejtett dicsősége
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2003 6 Felügyelő és polgármester

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster