Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2003
- 8
- Cselekvő vagy bábu?
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Cselekvő vagy bábu?
Gondolatok egy könyvbemutató előtt
Roald Nygard norvég pszichológus „Aktor eller brikke?” című könyve „Cselekvő vagy bábu” címen hamarosan elérhető lesz a magyar olvasóközönség számára is. A február 26-i könyvbemutatóra maga a szerző is Magyarországra utazik, akárcsak az Oslóban élő magyar házaspár, Kunszenti Ágnes és Kovács Ferenc, akiknek az igényes fordítást köszönhetjük.
A Cselekvő vagy bábu tudományos módszerekkel vizsgálja az emberi önértelmezés kérdését, érintve ezzel a pszichológia és a pedagógia területét is. Világos, követhető gondolatmenetének és szemléletes példáinak köszönhetően szakemberek és laikusok egyaránt érdeklődéssel olvashatják. Kitűnő alapul szolgálhat egy-egy ifjúsági alkalom, hittanóra vagy gyülekezeti bibliaóra témájául, mert problémafelvetése, valamint a felvázolt alternatívák korosztálytól, foglalkozástól, világnézettől függetlenül mindenkit gondolkodásra, hozzászólásra késztetnek.
A mű „arra a meggyőződésre épül, hogy az emberi természet megismerésére való törekvésünk befolyásolja, hogy milyenné válunk, és milyennek tekintjük saját magunkat”. Nem mindegy, hogy a „cselekvő” vagy a „bábu” szerepében ismerünk-e önmagunkra. „Cselekvő” az, aki élete irányítását nem bízza a véletlen vagy valamilyen felsőbb hatalom akaratára, hanem többé-kevésbé befolyásolni tudja azt; a problémákat és nehézségeket pedig kihívásként, próbatételként értékeli, s ezzel esélyt ad önmagának azok legyőzésére. Ezzel szemben a „bábu” úgy érzi, hogy az események alakulására azért nem képes hatni, mert azokat „külső környezeti tényezők, a sors vagy belső megváltoztathatatlan tulajdonságok irányítják”. Szemléletes, elgondolkodtató, olykor döbbenetes példák, kísérleti eredmények bizonyítják: a „bábu” mennyivel inkább hajlamos arra, hogy gondolkodás nélkül engedelmeskedjen egy hatalmi rendszernek, vagy egy gyógyíthatatlan betegség diagnosztizálása után feladjon minden küzdelmet.
Összegzésként a szerző egy „alternatív megközelítési módot mutat be, amely reményteljes konstrukciónak tűnhet korunkban, amikor sokan érezzük úgy, hogy általunk nem befolyásolható körülmények áldozatai vagyunk. Ezzel hozzá akar járulni az emberi létet értelmesebbé tevő emberkép kialakításához”.
Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy az emberiség könnyedén besorolható a fenti két csoport egyikébe, sem azt, hogy e kettő között éles határvonal húzódna. Sokszor az adott helyzet határozza meg, hogy a magunk urának vagy rajtunk kívül álló erők játékszerének érezzük-e magunkat. Sőt rendkívül izgalmas ebben az összefüggésben végiggondolni keresztény mivoltunkat, hiszen örömmel és hálával valljuk Isten jelenlétét és életünkre gyakorolt hatását. Bábuk lennénk hát?
Cselekvő vagy bábu? Többnyire cselekvő, ritkábban bábu? Általában báb, s csak kivételes esetekben cselekvő…? Ugye, izgalmas a téma?
Hulej Enikő
::Nyomtatható változat::
|