Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A Vas megyei Vönöck evangélikus templomában június 25-én, szombaton Gáncs Péter püspök lelkésszé avatta Szücs Eszter végzett teológust. Jóllehet a gyülekezet a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerülethez tartozik, Ittzés János püspök átengedte az ordináció szolgálatát püspöktársának, ugyanis a felavatott lelkész férjével, Szabó Szilárddal együtt a déli kerületi Pécsett kezdi meg segédlelkészi szolgálatát. Az ordinációban Kovácsné Tóth Márta vönöcki lelkész és Fabiny Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense segédkezett a püspöknek.

A minden gyülekezet életében különleges alkalomnak számító lelkészavatás egyik felemelő része az eskütétel.

„Én, Szücs Eszter esküszöm az élő Istenre, (…) hogy evangélikus lelkészi hivatásomnak teljes erőmmel és minden tehetségemmel megfelelni igyekezem…” – hallhattuk az istentiszteleten.

Kicsoda Szücs Eszter? Kovácsné Tóth Márta meghatottan idézte fel, hogy Eszter nagyapja e kemenesaljai gyülekezet presbitere és pénztárosa volt. Majd kifejezte örömét, hogy az amúgy halk szavú lelkészjelölt a szertartás során milyen erőteljes hangon mondta a Hiszekegyet. A lelkész hozzáfűzte: Esztert mint kis hittanost egykor ő tanította a hitvallásra. Egy ilyen alkalom így nemcsak a család, hanem a küldő gyülekezet és az úton elindító lelkész házaspár öröme is.

„…az Úr Jézus Krisztus evangéliumát a teljes Szentírás szerint, egyházunk hitvallásai értelmében tisztán és igazán hirdetem…”

A hívás talán az őrimagyarósdi ifjúsági táborok során hangzott a legerőteljesebben. Eszter úgy érezte: Istennek lelkészként van terve vele. Megkezdte hát egyetemi tanulmányait, amelyek során egyebek mellett a Szentírást és a hitvallási iratokat kellett alaposan tanulmányoznia. Mindez azonban nem maradhat számára iskolai tananyag: a tartalmukat hitébresztő módon lehet és kell átadnia. Ettől a pillanattól lelkészi esküje is kötelezi erre.

„…a szentségeket Krisztus rendelése szerint helyesen szolgáltatom ki…”

Van, amit nem lehet megtanulni a teológián, bármilyen szorgalmasan készül is valaki. A hívekkel való közvetlen és folyamatos kapcsolattartás örömét vagy éppen a liturgikus magatartást az úgynevezett hatodév során lehet közelebbről megismerni. Szücs Eszter a Pest megyei Csömör gyülekezetébe került. Solymár Péter mentor és felesége, Márta családtagként kezelte Esztert. Szavaik szerint „az éléskamrától a lelkészi hivatalig” fogadták őt be, leginkább mégis szívtől szívig. Most a csömöriek két autóbusznyi küldöttsége jött el az ordinációra. Szeretetüket azzal is kifejezték, ahogy az avatást követő bőséges agapéhoz is hozzájárultak.

„…a reám bízottakat híven pásztorolom, és a lelkipásztori titkot megőrzöm…”

Úgy tűnik, Eszter különleges karizmája a személyes pásztorolás. Hamar megtanulta, hogyan kell a betegek, az elesettek mellé odaállni. Hatodévesként szívesen ült akár másfél órát is a kistarcsai szeretetotthon egyik-másik lakójának ágya mellett. Jó remény van arra, hogy a mások terhét vállaló, lelkipásztori tapintatot, sőt titoktartást igénylő szolgálatát bölcsen tudja majd végezni.

„…egyházunk építésén nemcsak szóval, hanem példás élettel és szolgáló szeretettel munkálkodom…”

Teológusévei alatt „Szilárd támaszra” lelt egy nagyváradi származású fiatalemberben, aki immár nemcsak házas-, hanem szolgatársa is. Különleges ajándék, ha két ember így együtt dolgozhat, ugyanakkor sokszor feszültségek forrása is lehet. Reménység szerint sok jó példát látnak majd arra, hogy miként járulhat hozzá egy lelkész házaspár hiteles élettel és jó munkamegosztással az egyház építéséhez.

„…egész lelkészi szolgálatomat odaadó hűséggel végzem Isten dicsőségére és embertársaim üdvösségére.”

Az ünnepi istentisztelet végén az immár felavatott lelkész imádkozott, majd áldást osztott, így is bekapcsolódva az ősi ároni szolgálatba. A lelkészi szolgálat lényege ragadható meg ebben: aki most kapta az áldást, immár osztja is azt. Hat tanulmányi év után Eszter megkezdi a „hetedik esztendőt”. Ez – ellentétben a bibliai sabbátévvel – bizonyára nem a nyugalom esztendeje lesz, hanem reménység szerint a szorgos munkáé. Kezdődhet a vetés, majd talán az aratás munkája is. Ehhez azonban tudni kell, hogy „a növekedést az Isten adja” (1Kor 3,6). Erre emlékeztetett a Szücs Eszter által választott ige nyomán Gáncs Péter püspök is. Az apostol szerint „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása” (Jak 1,17). Igehirdetésében a püspök hangsúlyozta, hogy nem „valami”, hanem „valaki”, azaz Jézus Krisztus jelenti ezt a legnagyobb ajándékot. Jakabnak ez a verse valóságos Krisztus-himnusz. A stabilitás himnusza egy bizonytalan, változó, dekadens világban. Szücs Eszter immár e jó adomány és tökéletes ajándék birtokában végezheti lelkészi szolgálatát.

Fabiny Tamás

Regionális hozzárendelés: Vönöcki Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::