EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 45 - Mit tehetünk a gúnyolódók ellen?

EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

Mit tehetünk a gúnyolódók ellen?

„Második osztályos kisfiam szemüveget kapott, és nagyon fél, hogy emiatt csúfolni fogják. Az osztályukban már van két szemüveges gyerek, akiket folyton kigúnyolnak. Főleg azt a kisfiút, akinek a szemüvegén az egyik lencse mindig le van ragasztva. Úgy szeretném megkímélni őt ettől, mert én is szemüveges vagyok, és engem is nagyon sokat bántottak emiatt gyerekkoromban. Hogyan segítsek neki, mivel vigasztaljam, ha majd csúfolni fogják?”

Kedves anyuka! Sajnos igaz a megállapítás: a gyerekek szívesen csúfolódnak. Általában ennek az az oka, hogy nehezen fogadják el, ha valaki valamiben más, mint ők. Az irigykedéssel vegyes ellenszenv az, ami nyugtalanságot okoz bennük, és ez készteti őket csúfolódásra. De hát ez mindig is így volt. És gyanítható, hogy nemcsak a gyerekek hajlamosak rá, hanem a felnőttek is. Megdöbbentő, amikor azt halljuk, hogy meglett emberek kigúnyolják szomszédaikat, munkatársaikat csak azért, mert az átlagostól, a szokványostól elütő a gondolkodásuk, külsejük, hobbijuk vagy az életmódjuk. „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székébe, hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal” (Zsolt 1, 1–2) – énekli a zsoltáros, és szavai megvigasztalnak minden kigúnyolt, megszégyenített és kicsinysége, elesettsége miatt megvetett embert. Jó nekünk Istenhez menekülni, Krisztus szenvedéseire tekinteni akkor is, amikor a gúny kereszttüzébe kerülünk. Hiszen hitünk miatt is gyakorta a csúfolkodás tárgyává válunk ebben a világban, ahol mindennek a fokmérője a siker, a szépség és a pénz lett. Belső értékek helyett talmi kincsek.

Kedves levélírónk kisfián sokat segít az, hogyha szülein és közvetlen családtagjain látja, hogy továbbra is elfogadják, szeretik, értékelik őt. Ha azonosulni tudnak az új helyzettel, ha természetesnek veszik, hogy szemüveget kell viselnie, akkor az a gyermeknek magabiztosságot ad, amely lefegyverzi csúfolóit. Szeretettel javaslom, hogy ne is beszélgessenek a kelleténél többet erről a témáról, de ha szóba kerül, érdemes rámutatni arra, hogy lám, milyen sok okos ember visel szemüveget: a nagypapának, a tanító néninek, de még a mesében Mackó doktornak is van ilyen. Ami pedig a leragasztott szemüveget illeti: megoldható ez okosan és esztétikusan is. Ma már lehet kapni olyan üveget, amelyen keresztül a lefedni való szemével nem lát a gyerek, de kívülről mégsem olyan feltűnő, mint a rózsaszínű leukoplaszt.

Tagadhatatlan, hogy az iskolás gyermek számára nagyon fontos az elismerés. A gyermek arra törekszik, hogy alkotóvá váljék, hogy környezete számára hasznos legyen a jelenléte. Ha elismerik, akkor a megfelelő helyre tudja tenni negatív tapasztalatait, de ha nem, akkor érdektelennek, értéktelennek érzi önmagát. Persze nem csupán kreativitásának elismerésére vágyik, hanem arra is, hogy a személyét elfogadják az osztályközösségben. Szülei önzetlen szeretetét anélkül kapta meg, hogy kiérdemelte volna. A közösségi létben azonban ki kell vívnia mások elismerését. Harcolnia kell a jó helyért. Meg kell láttatnia önmagát. A szemüveges, fogszabályozós vagy dundi gyereknek pedig többet kell bizonyítania. Nem egyszerű dolgok ezek, a gúny nagyon tud fájni az embernek. De személyiségfejlődése szempontjából biztosan hasznosíthatóak lesznek ezek a tapasztalatok is.

Mindenesetre, ha a csúfolódás olyan mértéket ölt, hogy az már mélyen megsebzi a gyereket, esetleg félelmei vannak miatta, netán még iskolába sem akar menni, akkor az osztálytanító segítségét kell kérnünk. Hiszen ha ő nem csupán szavakkal igyekszik leállítani a csúfolódást, hanem belső meggyőződésből tartja lehetetlennek, akkor a csúfolódó gyerekek tudni fogják egyetlen szemvillanásából, hogy a gúny nincs engedélyezve – „onnan felülről”.

Kedves anyuka! Kisfia, aki hittanra is jár, biztosan vigasztalásként fogadja majd, ha Ön úgy beszél előtte Jézus Urunkról, mint testvéréről, barátjáról, aki vele van az iskolában is, és megőrzi minden gonosztól, védelmére kel, ha igazságtalanul bántják, és letörli a könnyeit. Én például kislányom minden tankönyvére, füzetére, de még a tolltartójába is igés matricákat ragasztottam, mert ezeknek a drága üzenete erősíti őt a kudarcok, megpróbáltatások idején. Az egyik közülük ez volt: „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled.” (5Móz 31,6)

És hát az imádság. Kedves levélíró testvérem talán nem ismeri azt a történetet, amelyben egy édesanya arra kéri a gyerekorvost, hogy miután kicsinyét beoltotta a gyerekbetegségeket megelőző védőoltás vakcinájával, adjon be számára olyan védőoltást is, amely megőrzi őt az élet viszontagságai, kísértései, lelki terhei között. Az orvos azonban széttárt karokkal csupán ennyit mondhat: „Ilyesmik ellen nincsen védőoltás, asszonyom.” De mert gyakorló keresztény, így folytatja: „Vigye gyermekét az Áldott Orvos elé imádságban szüntelen, mert őneki hatalma van arra, hogy megtartsa, és boldog élettel ajándékozza meg!” Ez a mi reménységünk és vigaszunk minden időben, és ha őszintén megéljük, gyermekeink olyan stresszlevezető, problémamegoldó módszert vehetnek át tőlünk, amely megőrzi őket a gyomorfekélytől s az agresszivitástól egyaránt. Áldást kívánva:

Szőkéné Bakay Beatrix


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Luther és mise, méghozzá latinul?
Élő víz
Ókonzervatív
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Az evangélium bátor hirdetője
„Jézus a példaképem”
Reformációünnep Pápán
Muzeális parókia
Hatvanéves a győr-nádorvárosi templom
Déli harangszó Surdról
Keresztutak
Reformációi emlékünnepély a Kálvin téri református templomban
Öröm és szomorúság
Nyilatkozat az egyházi iskolák finanszírozásáról
Aki négy reformátornak is hűséges felesége volt
Evangélikusok
Trajtler Gábor kitüntetése
Születésnapi köszöntő Kiskőrösön
Hiteles tanárok és másként gondolkodók a gimnáziumban
Megemlékezés egy evangélikus íróról
e-világ
Drótpostakultúra dióhéjban
Keresztény szemmel
Népszavazás
A reformáció drágakövei
Hit a zűrzavarban
Segítségnyújtás az utolsó szakaszban
Gyakorló szeretet
A hét témája
’56 fotói az evangélikus múzeumban
Kiáltás
Sorkatonaság
A közelmúlt krónikája
Evangélikus óvodapedagógusok konferenciája
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
A vasárnap igéje
Már útközben célba érve
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Mit tehetünk a gúnyolódók ellen?
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 45 Mit tehetünk a gúnyolódók ellen?

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster