EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 45 - Új nap – új kegyelem

Napról napra

Hozzászólás a cikkhez

Új nap – új kegyelem

Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! 2Kor 6,2 (1Móz 24,21; Ef 5,10; Lk 17,20–24(25–30); Róm 14,7–9; Zsolt 90) Heti igéink Isten üzenetéről és legnagyobb ajándékairól szólnak: a kegyelemről és az üdvösségről. Ennél többet, drágábbat senkitől nem kaphatunk. A kegyelem: Isten szüntelen, megbocsátó szeretete. Az üdvösség: nem a sír a végállomás, Isten hellyel vár országában. S most van ideje az elfogadásnak. Még szabad az út. De nézzük a heti igéket: mi következik ebből?

Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. Péld 17,5 (Jak 2,1; Mk 4,1–9(10–12); 2Kor 8,16–24) Mintha újra több lenne a szegény és az őket „lenéző” gazdag. De nemcsak forintban lehet szegénynek lenni, hanem lélekben is. Ha én, „Isten szegénye” kegyelemből élek, észre kell vennem utamon a rászorulókat is. Isten mentsen az ítélkezéstől, attól, hogy úgy gondoljuk, „megérdemlik”! Segítsen inkább abban, hogy nyitott, „tág” legyen a szívünk, és legyen bennünk segítőkészség ma és mindennap.

Készségesen áldozok neked, magasztalom neved, Uram, mert jó vagy. Zsolt 54,8 (2Kor 1,24; Mk 13,9–20; 2Kor 9,1–5) A kegyelemért és az üdvösségért Krisztus áldozatot hozott, életét adta, így nyitott utat nekünk. Ezért egész életünk hálaáldozat lehet. Ahogy Zinzendorff olvasta egykor a festményen: „Ezt tettem érted, mit teszel te értem?” Indítson keresztje és mai igéje őt magasztaló, hálás életre!

A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok. Ézs 30,15 (1Jn 3,5; Zsid 13,1–9b; 2Kor 9,6–15) Izrael így hallotta: Egyiptom sem segít, Babilon sem, egyedül az Úr. Ma talán így is hallhatjuk: nem is Kelet, nem is Nyugat az igazi segítség, hanem egyedül Atyánk. S az őhozzá fordulás megőriz minden zaklatottságtól; igen: higgadtságot adhat. Ha kegyelméből élve az üdvösségben reménykedem, mindennapi életemet miért ne bízhatnám rá? Ha meg elvétettem, újra visszatérhetek hozzá. Addig áll rendelkezésemre ez a lehetőség, amíg élek.

Én vagyok az Úr, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen? Jer 32,27 (Lk 1,36–37; 1Jn 2,18–26(27–29); 2Kor 10,1–11) Kegyelemből élni egyet jelent ezzel: bizalomban élni. Igen ám, csakhogy a bizalom fogyóeszköz! Néha „lehetetlennek” is tűnik bízni. Ilyenkor jó hallani: aki kegyelmével lehajol hozzám, annak nyugodtan a kezére bízhatom magam mindennap, minden helyzetben. A „minden élőnek Istene” az én Uram is! Akkor miért nem tudok igazán bízni benne, s mindennel hozzá fordulni?!

Isten magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége. Jób 5,11 (Mk 2,11; Mt 26,36–41; 2Kor 10,12–18) Aki kegyelemből él, az mindig „alant” van. Sem Isten, sem az emberek előtt nem érezheti magát „magasban”. Pedig éppen a keresztény ember elbizakodása jelenti az állandó veszélyt; ráadásul visszataszító is. Milyen jó azonban éppen Jób történetéből tudni, hogy Isten felemeli a „gyászolókat” és alázatosakat! Sőt Krisztusért örökre „felemel” a sírból és a halálból is!

Boldog az, akinek Jákób Istene a segítsége, és az Úrban van a reménysége. Zsolt 146,5 (1Tim 6,13–15; Mk 13,30–37; 2Kor 11,1–6) Ez az ige nagyszerű összefoglalója az egész hét üzenetének. Azt mondja, hogy kegyelemből élni, az üdvösségben bizakodni bizony boldogság! Sőt az egyetlen, igazi, tiszta és tartós boldogság! S mennyire biztató az ige, amelyből megtudjuk, hogy „Jákóbról” van szó, akiből „Izrael” lett. A csalóból Isten harcosa! Akkor Isten engem is meg tud újítani, és boldoggá tud tenni! Segítsen a héten az Úr kegyelemből élni: észrevenni a rászorulókat, hálásnak lenni, őt Úrnak vallani és benne bízni – akinél nincs lehetetlen, és aki felemeli az alázatosakat. Néha ünnepnapokkal kapcsolatban kívánunk boldogságot. Istenünk azonban a hétköznapok boldogságával is meg tud ajándékozni bennünket!

Keveházi László


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Luther és mise, méghozzá latinul?
Élő víz
Ókonzervatív
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Az evangélium bátor hirdetője
„Jézus a példaképem”
Reformációünnep Pápán
Muzeális parókia
Hatvanéves a győr-nádorvárosi templom
Déli harangszó Surdról
Keresztutak
Reformációi emlékünnepély a Kálvin téri református templomban
Öröm és szomorúság
Nyilatkozat az egyházi iskolák finanszírozásáról
Aki négy reformátornak is hűséges felesége volt
Evangélikusok
Trajtler Gábor kitüntetése
Születésnapi köszöntő Kiskőrösön
Hiteles tanárok és másként gondolkodók a gimnáziumban
Megemlékezés egy evangélikus íróról
e-világ
Drótpostakultúra dióhéjban
Keresztény szemmel
Népszavazás
A reformáció drágakövei
Hit a zűrzavarban
Segítségnyújtás az utolsó szakaszban
Gyakorló szeretet
A hét témája
’56 fotói az evangélikus múzeumban
Kiáltás
Sorkatonaság
A közelmúlt krónikája
Evangélikus óvodapedagógusok konferenciája
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
A vasárnap igéje
Már útközben célba érve
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Mit tehetünk a gúnyolódók ellen?
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 45 Új nap – új kegyelem

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster