Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 8
- Heti útravaló
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Heti útravaló
Jézus így szólt hozzájuk: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak." (Lk 18,31)
Ötvened hetében az Útmutató reggeli igéiben Isten és az emberek véleményét olvashatjuk az Emberfia önként vállalt megváltói művéről és az erre emlékező böjti időszakról. Megfigyelhetjük, hogy vezérigénkben harmadszor, míg a vasárnapi evangéliumban Jézus először szól nyíltan haláláról és feltámadásáról. Az Emberfia négy "kell" kijelentésével szemben a "nem kell" elutasítás van mindaddig az ember szívében, amíg "nem az Isten szerint" gondolkozik, hanem az emberek szerint (Mk 8,33). De hogyan követhetjük Jézust, elvesztve az életünket őérte és az evangéliumért? Pál a szeretet himnuszában (1Kor 13,1-13) megmutatja nekünk a legkiválóbb utat. Csak akkor lesz örökre megmaradó ez a Jézusért elvesztett élet, ha Isten, azaz a Szeretet lakik a szívünkben.
Ismét egy "jézusi kell": "(...) harmadnap bevégzem küldetésemet. Viszont ma, holnap és a következő napon úton kell lennem" (Lk 13,32-33). De ez a próféta és küldetése nem kell Jeruzsálem népének! "Húshagyó kedden" a nem az Isten szerint gondolkodó ember megbotránkozik azon, hogy Jézus tanítványai esznek és isznak, amíg "velük van a vőlegény" (Lk 5,34). Ő nem akarja az új ruha, az újbor és az új életed tönkretételét sem! A negyvennapos böjt kezdetén Péter "programja" megegyezik Páléval: "(...) mutassátok meg (...) a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet" (2Pt 1,2-11 és nem 22!). Az engedetlen ember újabb kérdése: kell-e most is sírni a böjtben, "ahogyan évek óta tesszük"? Mivel a nép gyémántkeménnyé tette a szívét, hogy ne hallják meg az Úr igéit, és nem hallgattak rá, "én sem hallgatom meg őket, ha hozzám kiáltanak" (Zak 7,3.13). Jézus így tanít: "Ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben. (...) Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok" (Jn 8,24.28). Böjtelő utolsó napján évtizedek óta Bélsaccar korántsem "böjtös" lakomájáról olvashatunk. Isten véleménye szerint a résztvevők tette nem más, mint bálványimádás és istenkáromlás. Az Úr ítéletét Dániel "tolmácsolja" (Dán 5,25-30). Mennyire összecseng ez Jézus Jeruzsálem felett mondott ítéletével (Lk 13,35)!
Mi a te véleményed az Isten Fia vezérigénkben megfogalmazott "böjti programjáról"? Kérheted tőle: "Légy erős kősziklám" (Zsolt 31,3), és "kínod, halálod nekem / legyen örök életem!" (EÉ 203,8).
Garai András
::Nyomtatható változat::
|