EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 8 - Nekünk és értünk írt Napló

Kultúrkörök

Húsz év után Mészáros Márta filmjéről

Hozzászólás a cikkhez

Nekünk és értünk írt Napló

Mészáros Márta Napló-trilógiájának egyes darabjai újra és újra felbukkannak azon televíziós csatornák műsoraiban, amelyek hajlandók még értéket közvetíteni. A neves rendező Napló gyermekeimnek című filmje 1984-ben, hosszas huzavona után került a mozikba. A késlekedés oka az volt, hogy a művész kendőzetlenül ábrázolta az ötvenes évek Magyarországának világát, sőt nyíltan beszélt a 30-as évek szovjet munkatáborairól is. Húsz éve, amikor először láttam, nagyon megérintett ez a film. Máig emlékszem arra az enyhe szédülésre, amelyet akkor éreztem, amikor a kis siófoki mozi homályából kiléptem a harsogó napsütésbe. Hazaérve rögtön írtam egy cikket, azonban hiába küldtem el az akkori Evangélikus Életnek, nem közölték. Most, hogy február közepén a Duna Televízió sugározta ismét a filmet, előkerestem az immár megsárgult kéziratot.

Ezerkilencszázötvenhárom, Budapest. Három ember találkozik, de csak kettős rácson keresztül szemlélheti egymást. Ez idő tájt sok börtönrács választ el egymástól embereket, sok szögesdrót hálózza be Magyarországot. A rács belső oldalán egy sápadt, de meg nem tört tekintetű férfi: évtizedeken át illegális kommunista. János a neve. A Horthy-rendszer börtönbe zárja. Innen megszökve álnéven külföldre megy, Párizsban szervezi a magyar emigrációt. Itthon az új rendszerben az újjáépítést egy gyár főmérnökeként irányítja, ahonnan a központ határozott kérésére sem hajlandó átlépni a pártapparátusba. Hatalmas energiával veti bele magát a munkába, aztán egy éjjel... Nos, amint ez abban az időben gyakran előfordul, megáll egy fekete autó a ház előtt... Lakását feldúlják, iratait szétdobálják, őt magát elviszik.

A rács túloldalán egy fájdalmasan szelíd, tolókocsis fiatalember: a fogoly fia, András. A harmadik személy pedig Juli, akit a Moszkvából hazatérő egykori kommunisták hoznak magukkal. Juli apja a személyi kultusz áldozata lett, édesanyja pedig betegségben halt meg. A kamaszlány kezdetben ösztönösen, később mind tudatosabban húzódik el Annától, az őt felkaroló és örökbe fogadni szándékozó asszonytól, aki a mozgalom kipróbált harcosaként nagy megbecsülésnek örvend az új rendszerben. A személyébe vetett bizalom egyik jele, hogy szerkesztői állásából "kiemelve" őrnagyi rangban börtönparancsnokká nevezik ki. Juli kezdetben csak a formák ellen lázad: idegenül mozog a lakásul kapott hatalmas budai palotában, később aztán mind dacosabban határolja el magát kijelölt "anyja" nézeteitől. Nem érti, de érzi, hogy a torz eszmék az embereket is eltorzítják. A torzulásoktól a Férfihoz menekül, akinek világát tisztának, harcát igaznak, elkötelezettségét hitelesnek találja. Oda is költözik hozzájuk, s amikor az a bizonyos éjszakai látogatás történik, már másodszor éli át, hogy valakit erőszakkal elvisznek mellőle. Kislányként riadt szemekkel nézte végig apja elhurcolását, most pedig elszakítják attól a hozzá legközelebb álló embertől, akiben időközben apára talált.

A Férfit csak évekkel az elhurcolás után látogathatják meg: e találkozás a film döbbenetes erejű képsora. A katarzist talán az idézi elő, hogy látjuk: a megnyomorító hatalmakkal szemben is embernek lehet maradni. Ha kell, rács mögött. Vagy csetlő-botló kamaszból néhány év alatt sokat tapasztalt fiatalasszonnyá válva. De mindenképpen megalkuvás nélkül.

Miként jutott el Juli - akinek alakját Cinkóczi Zsuzsa formálja meg - e higgadt érettségig? Ide vezető útjának állomásait három szavával jelölhetjük.

Az első szó: "Hazudsz!" Ezt nevelőanyjának vágja a szemébe, aki az apa kivégzésének tényét az "eltűnt" formulává akarja szelídíteni. Ez az első lépés. Fellépni a - személyes vagy egyetemes - történelem mindenfajta meghamisításával szemben. S ezt ki is mondani, ha kell, kiáltani.

A második lépés egy kérdésben fogalmazódik meg, amelyet a főszereplő többeknek is nekiszegez, megint csak a kápóként dolgozó nevelőanyára utalva: "Félsz tőle?!" A gyávasággal szövetséges félelem béklyóitól akar ez a számonkérés megszabadítani, azt demonstrálva, hogy felnövőben van egy olyan nemzedék, amely egyszerűen nem hajlandó félni, bénító lidércekkel társbérletben élni. Mert a félelem a megalkuvás és az aljasság melegágya.

A harmadik szóval szinte a kegyelemdöfést adja meg Juli a fanatizmust megtestesítő börtönparancsnoknak, amikor annak "ennyire gyűlölsz?" kérdésére csöndesen így felel: "Nem. Csak sajnállak." A gyűlölet vakságával szemben ez a "sajnállak" már kifejezi azt az erkölcsi tőkét, amelyhez valaki a megaláztatásban és üldöztetésben hozzájuthat. A hatalom nem számol azzal, hogy őt sajnálni kelljen. Azt pedig végképp fel nem foghatja, hogy valaki veszi magának a bátorságot e sajnálatra. Mészáros Márta, aki Juli alakját saját személyes emlékeiből keltette életre, már nem gyűlölettel gondol vissza arra a korra, hanem sajnálattal. Sajnálattal, nemcsak az üldözöttek, nemcsak az áldozatok, hanem a kisebb-nagyobb hóhérok iránt is. Sajnálva őket, hogy ide jutottak. Hogy végképp elfeledtek emberül élni.

Ezzel a szorító fájdalommal és keserű sajnálattal nézem a film záró képsorának rácsait, és hallgatom a fegyőrök csizmáinak konok dübörgését. Közben pedig arra gondolok, hogy nem kellene-e az egyházban is egy-egy ilyen Naplót hagyni a felnövekvő nemzedékre. Hiszen a nagypolitika fősodra egyáltalán nem kerüli ki, sőt inkább magával ragadja az irodalom-, a kultúr- vagy éppen az egyházpolitikát. E sodrásban is voltak bűnösök, és voltak áldozatok. Itt is beszélhetünk a félelem, a megaláztatás, a törvénytelenség koráról. Itt is voltak emberek börtönben. Jó volna ezeket az eseményeket is feltárni.

Addig is: nézzük ezt a filmes naplót, amelyet "gyermekeinek", az utána következőknek készített Mészáros Márta. A rendezőnő 1931-ben született. Magam, aki a sokat emlegetett 50-es évek legvégén születtem, gyermeke lehetnék. Mióta a filmet láttam, kicsit azzá is lettem. Nekem, nekünk készült ez a Napló. Hogy aztán mi a magunk gyermekeinek majd ne ilyen komor dokumentumot nyújtsunk át.

*Mészáros Márta Napló-sorozatának következő részét (Napló szerelmeimnek) február 25-én 19.30-kor vetíti a Duna Televízió.*

Fabiny Tamás


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Élő víz
Kié a dicsőség?
Emberség
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Gyülekezettörténet fiatalokkal
Az északi kerület egyházmegyei elnökségeinek talákozója
Csendeshétvége farsangi időben
Gályarab lelkészekre emlékeztek Sárváron
Istentisztelet - ifjúsági rendezésben
Isten mondta ki az igent a nemekre
Történt valami az EKE ifjúsági hétvégéin...
Esztusra emlékeztek
Keresztutak
Búcsú az Államoktól
Személyre szabott vallásválasztás az interneten
Testvéri segítségnyújtás
Kegyelem Korán-tanulásért cserébe?
Repülős térítés
Az első katolikus televízió a neten
Egyre népszerűbb a
Evangélium a metróállomásokon
Nők az ellentétek országában
Evangélikusok

Schelken Pálma 90 éves
Berzsenyi Dániel osztályrésze
Berzsenyi
"Szeretem a vért, a verejtéket és a könnyeket"
e-világ
Nemes vetélkedéssel az egyházi informatikáért
Nem jó hazugságban élni

Vitára kész(tető) jelentés az óvoda- és iskolabezárásokról
Borbarátok
Kiáltás a mélyből
Nyomdászszakmai konferencia a Dunakanyarban
Keresztény szemmel
Megálló
Hajnali vendég
Világ jó fejei, egyesüljetek!
Egy látogatás története
A hét témája
Kinek az érdekében?
SZDSZ: Ne támogassa az állam az egyházak hitéleti tevékenységét
evél&levél
Két észrevétel liturgiánk kialakulásának történeti előzményeihez
Búcsú az evangélizációtól?

Pontosítás
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Nekünk és értünk írt Napló
A vasárnap igéje
A Golgota felé
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
Evélet - Lelki segély
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 8 Nekünk és értünk írt Napló

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster