EvÉlet - Lelki segély

Hozzászólás a cikkhez

„Nagymamám arra biztat, hogy minél gyakrabban éljek az úrvacsorával. De ő nem értheti benső vívódásaimat. Amikor az Úr asztalához járulok, nem érzek megkönnyebbülést. Mindenki azt hiszi, hogy milyen rendes vagyok, de én tudom, hogy mennyi bűnöm van. Képmutatásnak tartom, hogy bűnbánóan a lelkész elé lépjek, de a templomkapun kívül mindent ott folytassak, ahol abbahagytam. Lehet, hogy másoknak sikerül, de én úgy érzem, hogy nem vagyok képes a jézusi mérce szerint élni.”

Drága ifjú testvérem! Olyan szeretetreméltóak a sorai! Emberiek, őszinték, és szinte kiált belőlük a tisztaság utáni vágy. Kérem, hogy mielőtt tovább olvassa válaszomat, feleljen egy kérdésre: „Mi az Ön életének az iránya?” El kell döntenie, hogy merre indul. Magabiztos lépésekkel jár a széles úton, vagy csetlik-botlik a keskenyen? Mert ha vonzza az örök élet, ha vágyik Isten gyermekeinek boldog szabadságára, akkor meg kell ragadnia a kegyelmet. „Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róm 6,23) Ez a kegyelem az, amely bennünk munkálkodik, amely hatástalanította a bűnnek, a halálos méregnek a hatását. Ez a kegyelem az, amely egyedül képes arra, hogy életünk irányát megfordítsa. Az örök halál útjáról az örök élet útja felé.

Tudja, kedves Melinda, nagyon tiszteletreméltó dolog az, ha az ember viszolyog az álszent, képmutató magatartástól. Örülök, hogy éles szemmel felismerte, hogy bizony nem olcsó a Krisztusban kapott kegyelem. Mielőtt az Úr oltárához járulunk, komoly önvizsgálatot, őszinte bűnbánatot kell tartanunk. Ehhez pedig elválaszthatatlanul hozzátartozik az is, hogy miután az ember felismerte a bűnét, le is kívánja tenni, el is akarja hagyni. Sajnos a hívők közül sokan nem döbbennek rá arra, hogy keresztény életük azért erőtlen, gyenge, mert meghasonlott állapotban vannak. Az óemberük még nem halt meg. Lehet, hogy már haldoklik, de haldoklás közben is van még annyi ereje, hogy akaratát érvényesítse az új ember fölött. Ha az óember kívánságait, kedvteléseit, féltékenyen őrzött szokásait át akarjuk menteni az új életbe, akkor ne csodálkozzunk azon, ha előbb-utóbb megrontja azt.

Szeretettel javaslom, hogy olvassa el Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből a hatodik fejezetet. Ennek fényében tekintsen hittel Krisztusra! Ne a saját erejére támaszkodjon, ne a saját erkölcsi elvárásai szerint tekintsen önmagára. Mert őbenne haltunk meg a bűnnek, és támadtunk fel az új életre. Ez nem önszuggesztió, hanem valóság. Amikor az úrvacsorához járulunk, akkor Isten a szívünket vizsgálja. Melinda, nem az a döntő, hogy mások jónak vagy rossznak ítélnek-e meg! Az a fontos, hogy a szent Isten elé jöttem, és gyermeki bizalommal borulok le előtte. Rábízom magam. Hiszek a felmentő szónak.

Kedves testvérem, nem ismerem az életét, de bármilyen bűnnel odamehet Krisztushoz. Jézus pedig ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (Jn 8,11) Jézusnál mindannyiunk számára van bocsánat. Természetesen a küldő, elbocsátó szó is ugyanolyan hangsúlyos! Az ember csak akkor tudja „megkönnyebbülten” elfogadni a bűnbocsánatot, ha elhatározta, hogy nem akarja folytatni vétkét. Nem itt van a probléma, Melinda…?

Soraiból azt olvasom ki, hogy van egy nyilvánvalóan felismert bűne, amellyel azonban nem akar végezni. Még édes az Ön számára, még nem undorodott meg tőle. Higgye el nekem, hogy csak úgy tudja örvendezve átvenni a bűnbocsánat ajándékát, ha akarja, hogy a bűnbocsánat meg is tisztítsa a szívét, a lelkét és a testét!

Testvérem! Senki sem képes maradéktalanul a jézusi mérce szerint élni. De amikor a terített asztalhoz járulunk, készek vagyunk az óemberünket odavinni és halálba adni, sőt eltemetni. Ne feledje, hogy az úrvacsorában Krisztus valóságosan jelen van! Ha kész a szívünk arra, hogy új életre támasszon fel bennünket, akkor ő ezt meg is teszi. Ennek viszont az a kockázata, hogy más lesz a világnézetünk, hogy érdeklődési és baráti körünk megváltozik, hogy megszakítunk bizonyos kapcsolatokat, és újakat kötünk, sőt még az ízlésünk is más lesz! Olyan jó lenne, ha bekapcsolódna egy ifjúsági bibliakörbe! Olyanba, ahol őszintén beszélhet kétségeiről, mert megértik, de pásztori szeretettel terelgetik, ahol kérdéseire választ kap, és lelki támaszt talál. Írjon vagy hívjon, ha ebben segítségre van szüksége.

Imádságos szeretettel gondol Önre:

Szőkéné Bakay Beatrix

::Nyomtatható változat::