Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A felelősség témájáról beszélgetett Heller Ágnes filozófus és Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója január 20-án a győri tanítóképző főiskolán az evangélikus gyülekezet által szervezett Asztali beszélgetések című sorozat keretében. Honnan jön a felelősség, és kiért vagyok felelős? Saját magunk alakítjuk-e ki személyiségünket, vagy a környezet alakít ki minket? Ezekről és hasonló kérdésekről volt szó az este folyamán. A hallgatóság a filozófia és a teológia határán gondolkodhatott együtt a két előadóval és a beszélgetést moderátorként vezető Ócsai Zoltán győri lelkésszel.

Kiért is tartozom felelőséggel? Mindenkiért vagy csak a felebarátomért? – vetette fel az első kérdést Heller Ágnes. Dosztojevszkij szerint mindenki mindenkiért felelős, és ha erre rájönne az emberiség, eljönne a paradicsom. Vagy Levinas véleményét fogadjuk el, aki szerint a rám tekintő másik emberért vagyok igazán felelős? Biztos, hogy a hozzám közelebb levőért sokkal konkrétabb felelősséggel tartozom, mint ismeretlen, távoli embertársamért. Heller Ágnes szerint az ember teljes szabadsággal rendelkezik önmaga etikai kialakításában – eldöntheti, tisztességes emberré akar-e válni, vagy nem. Goethe szerint harmincévesen már mindenki felel az arcáért.

Béres Tamás a társadalmi rétegeknek és a hovatartozásnak az erkölcsi kialakulás folyamatában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Ha például egy család szétszakad, akkor egy következő körnek kell belépnie, hogy a gyermek elrejtettségben gyakorolhassa azokat az alapvető emberi képességeket, amelyben kialakíthatja magát.

A szív logikája vagy az ész logikája határozza-e meg a felelősséget? – tette fel a következő kérdést Heller Ágnes. A szív logikája képes arra, hogy az érzelemmel túlmutasson a ész logikáján, belső normává emelve a külső normát. Az utóbbi pedig képes belehelyezkedni a másik helyzetébe, és ezzel elmélyíteni a döntést. Korunkban hiányzik a saját felelősség kimondása – figyelmeztet a filozófus. Különösen a 20. század náci és sztálinista diktatúráinak bűnösei részéről hiányzik a vétkezés beismerése. Mi mond itt csődöt? Béres Tamás a intézmények feladatának látja, hogy szellemiségükkel ráébresszenek az egyéni bocsánatkérés szükségességére. Ez Európában mintha nehezebb lenne, mint Amerikában. Heller Ágnes megfogalmazásában „Európa szkeptikus és cinikus, Amerika hívő, naiv és néha szemellenzős”. Hogyan lehetne a kettőből összegyúrni valamit?

A felelősségérzet kialakulásában különösen fontos a szerepük a mítoszoknak és a történetmesélésnek. Káin és Ábel története; Jézus megbocsát a bűnös nőnek; a vakon született ember atyái bűnéért bűnhődik-e – merülnek fel a kérdéses témák a Bibliából. Ezen történetek ismétlése a vallás feladata a felelősségre való nevelésben – mondta Heller.

A felelősség felszabadít az ideológiák morális rendszere alól, mivel valami felsőbb instanciára hivatkozik – egyeztek meg az előadók. A szeretet jézusi és a kegyelem páli értelmezése túlmutat a rendszereken, sőt szemben is állhat az uralkodó ideológia morális rendszerével.

A kegyelem felfedezése Pálnál kivezet a pesszimista emberképből – mutatott rá Béres egy érdekes kérdésre válaszolva. A kegyelem annak felfedezése, hogy magamat rossznak érzem, és képtelen vagyok a jót tenni, mégis létrejött valami jó körülöttem. A kegyelem olyan „transzcendens muníció”, olyan energia, amelyet az ember kívülről érkezőként, magán túlmutatóként tapasztal. Ez a morálon túlmutató vallási tapasztalat.

Szeretünk a protestantizmus kulturális szerepéről és szabad szellemiségéről beszélni. Ezen az estén a közel százfős hallgatóság előtt valóban megvalósult az értelmes és nyitott párbeszéd. Örömünkre szolgálhat, hogy nem egyedi alkalomról van szó, hanem egy sorozatról, amelynek ez már az ötödik állomása volt: Galambos Ádám teológushallgató szervezésében eddig Márkus Mihály – Gáncs Péter, Réz András – Fabiny Tamás, Lanczendorfer Zsuzsa – Jánosa Attila, illetve Hankiss Elemér – Bartha István beszélgetésére került sor.

A következő, február 10-i eszmecsere, amelyen Kalász Márton író és Németh Zoltán bánki lelkész beszélget majd a két pálya – az írói és a lelkészi – kilátásairól, szintén érdekesnek ígérkezik.

Szabó András

Regionális hozzárendelés: Gy?ri Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::