Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 10
- Az imádság
Élő víz
Hozzászólás a cikkhez
Az imádság
„Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!” (Jer 33,3)
El tudjuk képzelni, hogy Isten nem kéri, hanem adja az imádságot; azért akarja, hogy imádkozzunk, hogy megelégíthessen minket; az imádság csak eszköz a kezében, hogy tápláljon, helyreállítson, meggyógyítson, megtérítsen minket?
Képzeljük el, hogy az imádság elsősorban arra szolgál, hogy engedjük magunkat szeretni, engedjük, hogy Isten szólhasson hozzánk és az övéinek tekintsen.
El tudjuk képzelni, hogy az imádság azt jelenti, hogy megnyitjuk magunkat Isten ajándéka: önmaga és jelenléte előtt; hogy elsősorban az a szerepünk az imádságban, hogy engedjük: Isten legyen az ajándékozó?
Képzeljük el, hogy az imádság nem kötelesség, hanem alkalom arra, hogy tapasztalhassuk gyógyító és átformáló szeretetét.
Martin Smith
::Nyomtatható változat::
|