Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Negyedik alkalommal rendezték meg az Ordass Lajos országos retorikaversenyt a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. A tudáspróbára elsősorban az evangélikus, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő iskolák 9–12. évfolyamos diákjait hívták meg. Idén harmincan neveztek be a versenyre, de betegség miatt végül csak huszonhárman mérték össze szónoki tudásukat. Az idei évben először két kategóriában – primer (akik első alkalommal érkeztek) és magiszter (akik visszatérő versenyzők) – rendezték meg a retorikaversenyt.

A fiatalok előzetesen kaptak egy témát, amelyről öt percben kellett kifejteniük a véleményüket: „A tudás vagy a fogyasztás hatalma érvényesül-e a jövő társadalmában?” A versenyzőknek fejből kellett előadniuk beszédüket. Magvas gondolataikat hallva az emberben felvetődött: milyen jó lenne, ha a társadalom minden tagja hasonlóan gondolkodna és cselekedne… A zsűri – Adamikné Jászó Anna, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Főiskolai Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Csizmazia Sándorné, a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa, dr. Töttős Gábor főiskolai docens, Boronkai Dóra főiskolai tanársegéd (a bonyhádi gimnázium pedagógusaként ő irányította az első három retorikaverseny szervezését) – figyelte az előadói képességeket is, a nonverbális eszközök használatát, valamint azt, hogy a nézőkre milyen hatást gyakorol az illető beszéde.

Este a zsűri – szakmai konzultáció keretében – felhívta a figyelmet a hibákra, és tanácsokat adott a felkészítő tanároknak, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a jó szónoki képességű diákokat. Mint Kutnyánszkyné Bacskai Eszter, a bonyhádi gimnázium tanára, az idei verseny szervezője elmondta: „A társadalom nincs tisztában azzal, hogy mekkora szerepe van a retorikának az életünkben: a politikai beszédekben, az állásmeghallgatásokon, a reklámok szerkesztésében. A fiatalok köréből is főleg a tudatosabbak jelennek meg egy ilyen versenyen.”

A retorikaverseny második napján egy ott és akkor kapott témáról – húszpercnyi felkészülést követően – kétperces beszédet kellett tartaniuk a diákoknak. A primer kategóriában két csoportra osztották a versenyzőket. Az egyik csoportban a következő témák közül választhattak az indulók: „Állatkísérletek”, illetve „Karrier vagy család?” A másik csoport a „Terrorizmus”, illetve a „Teljesítmény és/vagy sport?” kérdéskörben szólalhatott fel. A magiszterek két választható témája a „Vulgáris szavak az irodalomban”, illetve „A Nagy Könyv akció” volt.

A zsűri elnöke értékelésében elmondta: „Fontos a jó stílus és az, hogy közérthető, szóképekkel tarkított legyen a beszéd, valamint hogy a »szónok« előadásával odaforduljon a közönséghez. A stílus kelléke és előfeltétele a nyelvhelyesség. A hangsúly (idegen hatásra) többeknél hátracsúszik; ennek kijavítására oda kell figyelni.”

A primer kategóriában hárman kaptak dicséretet a szép beszédért: Gyuricza Nóra (Orosháza), Cziffra Tibor (Szolnok) és Nyeste Zsuzsa (Debrecen). A kategória végeredménye: 1. Szabó Dániel (Nagykanizsa), 2. Lencse Balázs (Orosháza), 3. Bak Gyula (Debrecen). A magiszter kategóriában mind a négy indulót díjazták: 1. Katona László (Debrecen), 2. Henczi Eszter (Nagykanizsa), 3. Embersits Judit (Bonyhád) és Szilágyi Dávid (Debrecen). Valamennyi helyezett meghívást kapott a novemberben megrendezendő Kossuth-szónokversenyre.

Máté Réka

::Nyomtatható változat::