e-világ

Üzenet az Ararátról

Hozzászólás a cikkhez

Talán mondhatjuk, hogy a múlt héten lezajlott evangélikus ifjúsági találkozón a környezetvédelem ügyét fölvállaló Szélrózsa-liget egyik legnépszerűbb tevékenysége a kávéfőzés volt. Az utolsó pillanatokban előkészített program nem várt sikert aratott…

Szinte még be sem fejeztük csütörtök reggel a sátor körüli teendőket, máris szállingózni kezdtek az érdeklődők. A finom kávénak hamar híre ment. Napról napra egyre hosszabb sorok alakultak ki, mivel a programoktól és hajnalig tartó beszélgetésektől egyre fáradtabb résztvevők szívesen látogattak el a liget fáinak árnyékába, hogy elfogyasszanak egy-egy csésze mexikói eredetű, olasz pörkölésű feketét. Külön említjük meg, hogy a kávét nem eldobható műanyag poharakba töltöttük, így előfordult, hogy éppen a mosogatás miatt kellett várakozni – ez azonban nem riasztotta vissza a kávézni vágyókat.

Célunk természetesen nem a kávéfogyasztás népszerűsítése volt, hanem az, hogy figyelmeztessük számos, fejlődő országból származó alapanyag és termék fogyasztóit: nem mindegy, mi és miként kerül nap mint nap az asztalunkra. Hogy mitől volt olyan népszerű ez a kezdeményezés? Olvasóinknak is elárulhatjuk a titkot: nem csak a kávé jó íze miatt. A ligetben elkészített ital ugyanis méltányos kereskedelemből származó termék volt.

A méltányos vagy becsületes kereskedelem (angolul fair trade) olyan üzletpolitika, amely hangsúlyt helyez arra, hogy a fejlődő világbeli termelő megkapja a terményéért az őt megillető pénzt. Jelenleg a „nem méltányos”, megszokott kereskedelemben forgalmazott kávé árának maximum 1-2%-a illeti a termelőt. Vagyis ha valaki vásárol egy kapucsínót 300 Ft-ért, abból a termelő 4-5 forintnyi „hasznot” kap, ezzel szemben a forgalmazó cégek a kávé árának 50-70%-át teszik zsebre.

„A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.” (FINE – az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetsége, 1999. áprilisi közgyűlés)

A méltányos kereskedelem alapelvei és céljai a következők:

1. A termelők életkörülményeinek és jólétének javítása a piachoz való könnyebb hozzáféréssel, a termelőket összefogó szervezetek erősítésével, magasabb felvásárlási árak garantálásával és a kereskedelmi kapcsolatok folytonosságának elősegítésével.
2. A hátrányos helyzetű termelők – különös tekintettel a nőkre – lehetőségeinek szélesítése, illetve a gyermekek kizsákmányolással szembeni védelme.
3. A fogyasztók figyelmének felkeltése a nemzetközi kereskedelem negatív hatásaira, illetve arra való ösztönzésük, hogy vásárlóerejüket jó célok érdekében használják.
4. Pozitív kereskedelmi kapcsolatok kialakítása, melyeket a párbeszéd, az átláthatóság és a tisztelet jellemez.
5. A hagyományos nemzetközi kereskedelem gyakorlatának és szabályainak megváltoztatása.
6. Az emberi jogok védelme a társadalmi igazságosság, a környezetvédelem és a gazdasági biztonság által.

A méltányos kereskedelem kezdetei az 1950-es évek végére tehetők, amikor a brit Oxfam cég kínai menekültek kézimunkáit vásárolta meg – becsületes áron. Ugyanez a társaság 1964-ben megalapította az első fair trade szervezetet. A mozgalom gyorsan terjedt Európában, hiszen ezzel párhuzamosan más hasonló szervezetek is megalakultak. Az első fair trade kávét 1973 őszén kezdték forgalmazni, majd a ’80-as évekre nemcsak a termékek skálája bővült (kávé, teák, nádcukor, kakaó, diófélék, rizs, fűszerek, déligyümölcsök, valamint kézműves termékek forgalmazása), hanem az egyik fő hangsúly is áttolódott a minőség biztosítására. (Ezért is lepődtek meg a Szélrózsa-ligetben is oly sokan a kávé különlegesen jó ízén.)

A méltányos kereskedelem fogyasztói bázisa gyors ütemben növekszik Európában, azonban Magyarországon ez a folyamat lassabban zajlik. Bár egyre több vásárló tartja fontosnak a termelés és az előállítás minőségbiztosítását, sajnos a termelő megélhetése még viszonylag keveseket érdekel. Keresztényként azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a távoli országokban élő testvéreink életét érintő kérdéseket sem. Ha csak ennyivel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ne legyenek a multicégek kizsákmányolásának áldozatai, tegyük meg ezt a lépést!

Budapesten fair trade árut forgalmazó helyek: Treehugger Dan’s kávézó és antikvárium – Budapest VI. kerület, Csengery u. 48.; Bio-csemege – Budapest VIII. kerület, József krt. 25.

Jerabek-Cserepes Csilla, Kodácsy-Simon Eszter

::Nyomtatható változat::